199365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás perklóretilén és/vagy triklóretilén tartalmú hulladékok ártalmatlanítására biodegradációval

HU 199365 B 2 A találmány tárgya eljárás perklóretilén és/vagy triklóretilén tartalmú hulladékok ártalmatlanítására biodegradációval. Az ipari és a mezőgazdasági termelés so­rán olyan ártalmas hulladékok is keletkez­nek, amelyek veszélyes komponense biológiai­lag ártalmatlanítható. E hulladékok konzisz­tenciája a folyékonytól a szilárdig bármi­lyen lehet. Ilyenek például az élelmiszeripari növényi és állati eredetű hulladékai, melyek fehérjéket, zsírokat, rostanyagokat tartalmaz­nak. Újabbak a szennyvíz előkezelésből szár­mazó maradványok, melyek az állati és nö­vényi eredetű hulladékokon kívül mosószer­­-maradványokat, különféle ártalmas deter­­genseket, foszfát-észtereket tartalmaznak. Az olajiszapok ártalmatlanítása biológiai úton már régóta ismert. Hazánkban alkal­mazott egyik ilyen eljárás a HU 174.531. ljsz. szabadalom, amely szerint az olajtartalmú iszapokat bizonyos körülmények között talaj­­javításra használják fel. Az eljárás hátránya, hogy mivel az olajos iszapot közvetlenül a talajra juttatják ki és bedolgozzák, a talajt a kijuttatás után még többször levegőztetni kell, és ezért huzamosabb ideig — 3—9 hóna­pig — a területen növénytermesztés csak kor­látozottan folytatható. Ezenkívül a közvetle­nül talajra kijuttatott hulladékból jelentős lemosód ások, elfolyások is lehetnek. Más ismert eljárások speciális baktériumok adago­lásával bontják le az olajokat. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása ismeretes a környezettől izolálás, pl. hulla­déktárolóban. E tárolóhelyek létesítése és fenn­tartása jelentős beruházási és fenntartási költ­séget igényel, és tulajdonképpen a potenciális veszély továbbra is fennmarad, azaz ártalmat­lanítás effektive nem történik meg. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ere­detű hulladékok kezelése — főleg pathogén baktériumoktól való ártalmatlanítása — kom­posztálással már régóta ismert. Ugyanakkor ezen eljárás előkészíti egyes nehezen erjedő anyagok bomlását is, amely a talajban fel­­táródásukat a növények számára hasznos tápanyagaik mobilizálódását elősegíti. Ezt ismerteti Fekete Zoltán „Talajtan és trágyá­zástan" c. (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1958. kézikönyv) művében. Az eltelt időben azonban mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban keletkező hulladékok alko­tóelemeinek kőre növekedett. Különféle hor­monális anyagokat, tisztítószereket, konzer­válóanyagokat használnak, amelyek a hul­ladékokba bekerülve, azok veszélyességének súlyát növelik. Igen veszélyesek az oldószere­ket, triklóretilént, perklóretilént tartalmazó ipari hulladékok. Kutatásaink során megállapítottuk, hogy biológiailag olyan veszélyes hulladékok is bonthatók, ártalmatlant ihatok, amelyeknek ártalmas komponensei bizonyos koncentráció­ban az élő szervezetekre — így a mikroorga­nizmusokra is — veszélyesek, azonban meg­felelő feltételek esetén a táptalajon elszapo- 2 1 rodnak olyan meglévő mikroorganizmusok, amelyek ezen ártalmas anyagokat közömbö­sítik, lebontják. Ily módon ártalnfatlaníthatók pl. a már említett textil-, vala.mint a fémsze- 5 relvények, alkatrészek tisztításánál használt perklóretilén regenerálási maradványa, köz­hasznú nevén persár, továbbá a triklóreti­­léntartalmú hulladékok. A találmány célja, hogy perklóretilén és 10 triklóretiléntartalmú ártalmas hulladékokat egyszerű módon viszonylag alacsony költség­gel ártalmatlanítsuk, sőt, az elbomlott marad­vány a talajt javítsa. A találmány azon a felismerésen alapszik, 15 hogy az állati és/vagy emberi eredetű ürülék és a velük elkeveredett alomanyag (szalma, kukoricaszár, fűrészpor, falomb, tőzeg, stb.) komposztálodási folyamatával párhuzamosan meghatározott feltételek esetén a — nem cel- 20 lulózbázisú — veszélyes hulladékok bomlása is megtörténik, ugyanakkor a fehérje eredetű bomlási termékek — elsősorban ammónia — közömbösítik a savas pH-jú ártalmas hulla­dékok hatóanyagait és a bomlási termékeket, 25 miközben ammónium-klorid keletkezik. Ily módon a folyamat végeredményeként 30— 300 nap érlelés után keletkező érett trágya, ill. komposzt az egyébként szokásos módon, célszerűen a szántóföldi növénytermesztés- 30 ben felhasználható. Felhasználható továbbá erdők, gyümölcsösök telepítésénél, meddő területek rekultivációjánál. Találmányunk szerint az ismert állati és/vagy emberi ürülék és növényi eredetű hul- 35 ladék előnyösen 25:75 térfogatarányú keveré­kéből készített táptalajba a perklóretilén és/ /vagy triklóretilén tartalmú hulladékot 1:3— 1:15, előnyösen 1:5 tömegarányban keverjük, majd ismert módon komposztáljuk. Különö- 40 sen előnyös, ha a növényi hulladék sok fehér­jét is tartalmaz a cellulóz mellett, ilyen a kon­zervgyári zöldbab-, zöldborsóhéj hulladék. Példák az eljárás alkalmazására: 45 50 55 60 65 1. példa: Az ártalmatlanításra kerülő perklóretilént persar — ossze­tartalmazó hulladékok tétele a következő: 19,5% perklóretilén 10,5% kovaföld 51,0% zsírok-olajok 18,5% egyéb anyagok (szilikáttartalmú ve­­gyü letek, egyéb szerves anyagok) 1,0% különféle, a növények számára fontos mikroelemek, ezek vegyületei. Ez utóbbiak mennyisége a következő: cink (Zn) mangán (Mn) réz (Cu) vas (Fe) kalcium (Ca) higany (Hg) króm (Cr) kadmium (Cd) 370,4 mg/kg 76,4 308,0 5.541.0 7.844.0 2,0 6,6 0,6 magnézium (Mg) 1.000,2 bőr (B) 4,9

Next

/
Oldalképek
Tartalom