199365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás perklóretilén és/vagy triklóretilén tartalmú hulladékok ártalmatlanítására biodegradációval
HU 199365 B 2 A találmány tárgya eljárás perklóretilén és/vagy triklóretilén tartalmú hulladékok ártalmatlanítására biodegradációval. Az ipari és a mezőgazdasági termelés során olyan ártalmas hulladékok is keletkeznek, amelyek veszélyes komponense biológiailag ártalmatlanítható. E hulladékok konzisztenciája a folyékonytól a szilárdig bármilyen lehet. Ilyenek például az élelmiszeripari növényi és állati eredetű hulladékai, melyek fehérjéket, zsírokat, rostanyagokat tartalmaznak. Újabbak a szennyvíz előkezelésből származó maradványok, melyek az állati és növényi eredetű hulladékokon kívül mosószer-maradványokat, különféle ártalmas detergenseket, foszfát-észtereket tartalmaznak. Az olajiszapok ártalmatlanítása biológiai úton már régóta ismert. Hazánkban alkalmazott egyik ilyen eljárás a HU 174.531. ljsz. szabadalom, amely szerint az olajtartalmú iszapokat bizonyos körülmények között talajjavításra használják fel. Az eljárás hátránya, hogy mivel az olajos iszapot közvetlenül a talajra juttatják ki és bedolgozzák, a talajt a kijuttatás után még többször levegőztetni kell, és ezért huzamosabb ideig — 3—9 hónapig — a területen növénytermesztés csak korlátozottan folytatható. Ezenkívül a közvetlenül talajra kijuttatott hulladékból jelentős lemosód ások, elfolyások is lehetnek. Más ismert eljárások speciális baktériumok adagolásával bontják le az olajokat. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása ismeretes a környezettől izolálás, pl. hulladéktárolóban. E tárolóhelyek létesítése és fenntartása jelentős beruházási és fenntartási költséget igényel, és tulajdonképpen a potenciális veszély továbbra is fennmarad, azaz ártalmatlanítás effektive nem történik meg. A mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű hulladékok kezelése — főleg pathogén baktériumoktól való ártalmatlanítása — komposztálással már régóta ismert. Ugyanakkor ezen eljárás előkészíti egyes nehezen erjedő anyagok bomlását is, amely a talajban feltáródásukat a növények számára hasznos tápanyagaik mobilizálódását elősegíti. Ezt ismerteti Fekete Zoltán „Talajtan és trágyázástan" c. (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1958. kézikönyv) művében. Az eltelt időben azonban mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban keletkező hulladékok alkotóelemeinek kőre növekedett. Különféle hormonális anyagokat, tisztítószereket, konzerválóanyagokat használnak, amelyek a hulladékokba bekerülve, azok veszélyességének súlyát növelik. Igen veszélyesek az oldószereket, triklóretilént, perklóretilént tartalmazó ipari hulladékok. Kutatásaink során megállapítottuk, hogy biológiailag olyan veszélyes hulladékok is bonthatók, ártalmatlant ihatok, amelyeknek ártalmas komponensei bizonyos koncentrációban az élő szervezetekre — így a mikroorganizmusokra is — veszélyesek, azonban megfelelő feltételek esetén a táptalajon elszapo- 2 1 rodnak olyan meglévő mikroorganizmusok, amelyek ezen ártalmas anyagokat közömbösítik, lebontják. Ily módon ártalnfatlaníthatók pl. a már említett textil-, vala.mint a fémsze- 5 relvények, alkatrészek tisztításánál használt perklóretilén regenerálási maradványa, közhasznú nevén persár, továbbá a triklóretiléntartalmú hulladékok. A találmány célja, hogy perklóretilén és 10 triklóretiléntartalmú ártalmas hulladékokat egyszerű módon viszonylag alacsony költséggel ártalmatlanítsuk, sőt, az elbomlott maradvány a talajt javítsa. A találmány azon a felismerésen alapszik, 15 hogy az állati és/vagy emberi eredetű ürülék és a velük elkeveredett alomanyag (szalma, kukoricaszár, fűrészpor, falomb, tőzeg, stb.) komposztálodási folyamatával párhuzamosan meghatározott feltételek esetén a — nem cel- 20 lulózbázisú — veszélyes hulladékok bomlása is megtörténik, ugyanakkor a fehérje eredetű bomlási termékek — elsősorban ammónia — közömbösítik a savas pH-jú ártalmas hulladékok hatóanyagait és a bomlási termékeket, 25 miközben ammónium-klorid keletkezik. Ily módon a folyamat végeredményeként 30— 300 nap érlelés után keletkező érett trágya, ill. komposzt az egyébként szokásos módon, célszerűen a szántóföldi növénytermesztés- 30 ben felhasználható. Felhasználható továbbá erdők, gyümölcsösök telepítésénél, meddő területek rekultivációjánál. Találmányunk szerint az ismert állati és/vagy emberi ürülék és növényi eredetű hul- 35 ladék előnyösen 25:75 térfogatarányú keverékéből készített táptalajba a perklóretilén és/ /vagy triklóretilén tartalmú hulladékot 1:3— 1:15, előnyösen 1:5 tömegarányban keverjük, majd ismert módon komposztáljuk. Különö- 40 sen előnyös, ha a növényi hulladék sok fehérjét is tartalmaz a cellulóz mellett, ilyen a konzervgyári zöldbab-, zöldborsóhéj hulladék. Példák az eljárás alkalmazására: 45 50 55 60 65 1. példa: Az ártalmatlanításra kerülő perklóretilént persar — osszetartalmazó hulladékok tétele a következő: 19,5% perklóretilén 10,5% kovaföld 51,0% zsírok-olajok 18,5% egyéb anyagok (szilikáttartalmú vegyü letek, egyéb szerves anyagok) 1,0% különféle, a növények számára fontos mikroelemek, ezek vegyületei. Ez utóbbiak mennyisége a következő: cink (Zn) mangán (Mn) réz (Cu) vas (Fe) kalcium (Ca) higany (Hg) króm (Cr) kadmium (Cd) 370,4 mg/kg 76,4 308,0 5.541.0 7.844.0 2,0 6,6 0,6 magnézium (Mg) 1.000,2 bőr (B) 4,9
