199360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés biológiai úton bontható szennyeződést tartalmazó szennyvízek vagy/és folyékony hulladékok tisztítására és a tisztítás során keletkező iszap stabilizálására
HU 199360 A doit. A műanyagtöltetű csepegtetőtestek mind beruházási, mind üzemeltetési téren jelentős előnyöket biztosítanak. Az előbbi vonatkozásban azért, mert kis élőmunka-ráfordítással gyorsan mégépíthetők; az oldott szervesanyag vonatkozásában nagy térfogati terhelhetőségük miatt ugyanazon szennyvízhozamhoz általában kisebb térfogatú műtárgyak szükségesek, mint az eleveniszapos berendezésekhez; végül a müanyagtöltésfl csepegtetőtestről lemosódó biológiai hártya igen jó ülepíthetősége miatt kisebb méretű ülepítő műtárgyak építhetők, ezért a csepegtetőtestes szennyvíztisztításnál szükséges töltőanyag kis térfogatsúlya miatt könnyű, korszerű teherhordó, illetve támasztó szerkezetek alkalmazása válik lehetővé. Az üzemeltetés terén az az előny jelentkezik, hogy a csepegtetőtestes biológiai tisztításhoz kevesebb energia kell, mint az eleveniszaposhoz. Az energia-megtakarítás a légbefúvásos rendszerhez képest 60—70%, a rotoroshoz képest pedig 70—80% ; az egyszerű gépészeti berendezések nem igényelnek nagyobb felkészültségű személyzetet; az eleveniszapos szennyvíztisztító telepekhez viszonyítva a kezelőlétszám-igény alacsonyabb; a műanyagtöltésű biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztító telep karbantartási, felújítási igénye lényegesen alacsonyabb, mint az eleveniszapos telepeké; a műanyagtöltetű biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztító telepek egyszerűen automatizálhatok; végül a műanyagtöltetű biológiai csepegtetőtest nem érzékeny a lökésszerű terhelésekre, így az üzemeltetés rugalmas. A csepegtetőtestes módszert elfogadható másodfokú tisztítási eljárásnak tekintik minden aerob biológiai folyamattal kezelhető szennyvíz esetében. Alkalmazhatók minden olyan háztartási szennyvíz tisztítására, ahol 20—30 mg/1 BOI-koncentráció (éves átlagérték) elfogadható az elfolyó vízben. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a csepegtetőtestek igen érzékenyek az éghajlati viszonyok változásaira, mert a lebontási folyamat mechanizmusának a lényege éppen az, hogy a szennyvízcseppek nagymennyiségű — és a környezetével megegyező hőmérsékletű — levegővel érintkezik, aminek eredményeként a teljesítmény a téli és a nyári üzem között igen széles határok között változhat olyan helyeken, ahol az évszaki hőmérséklet-változások jelentősek. A hőmérsékleti hatások különösen ott jelentkeznek élesen, ahol recirkulációt alkalmaznak. A< csepegtetőtestes tisztítási eljárás korlátját számos esetben az jelenti, hogy az elfolyó víz minősége — további beavatkozás nélkül — nem felel meg a megszigorodott szennyvíz-szabványoknak, vagy a befogadók minőségi szabványainak. További tisztítási intézkedésekre lehet szükség ott, ahol havi átlagértékekben definiálják a minőségi szabványokat és ezek kielégítése vonatkozásában a hőmérséklet okoz problémákat; vagy ott, ahol a városiasodás növekedése miatt a szabvá3 nyokat megszigorították. Ezen okok miatt a biológiai csepegtetőtestek sok esetben várhatóan nem lesznek önmagukban elengedőek a hatékony tisztítás biztosításához. A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson biológiailag bontható szerves szennyeződéseket tartalmazó ipari és települési hulladékok, szennyvizek, folyékony települési hulladékok és hasonló anyagok teljeskörű tisztítására és a keletkező szerves iszapok stabilizálására (rothasztására), amely aerob úton rövid idő alatt, kielégítő — nevezetesen az eleveniszapos és a totáloxidációs technológiák által szolgáltatokat legalábbis azonos — hatásfokkal és gazdaságosan létesíthető és üzemeltethető berendezésben teszi lehetővé a folyékony fázis tisztítását, és ugyancsak rövid idő alatt stabilizálja az iszapot , vagyis megszünteti annak rothadási képességét. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az aerob szennyvíztisztítási technológiák közül az ismertetett eleveniszapos és biológiai módszer megfelelő kombinációjával — nevezetesen az előülepítő egység, a csepegtetőtest, a levegőztető medence, az utóülepítő egység és a rothasztótér sorbakapcsolásával — azok fent részletezett előnyei gazdaságosan kihasználhatók, illetve egyesíthetők, aminek eredményeként a tisztítási idő az eleveniszapos technológia műveleti idejéhez viszonyítva radikálisan csökkenthető a tisztítási hatásfok és az iszap stabilizálásának a fenntartása mellett, ugyanakkor a berendezés kompakt módon, minimális helyfoglalással megvalósítható. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során a mechanikailag előkezelt — előnyösen rácson és homokfogón átvezetett — szennyvizet aerob kezelésnek vetjük alá, és amely eljárásra az jellemző, hogy a szennyvizet előülepítjük, majd az iszaptól elválasztott folyadékot biológiai csepegtetőtestre vezetjük, az onnan távozó szennyvízbe pedig — célszerűen levegőztetéssel — oxigént táplálunk; az így kezelt vizet utóülepítjük, és az e művelet révén kapott tisztított vizet elvezetjük, az iszapot pedig zárt térben kirothasztjuk (stabilizáljuk) az előülepítőből ide táplált iszappal együtt. Ebben a technológiai folyamatban a biológiai csepegtetőtest mintegy „durva szűrőként", más szóval: az eleveniszapos utóülepítéses tisztítási fázishoz előtisztítóként funkciónál. A berendezésnek aerob kezelő egységei vannak, és e berendezésre az jellemző, hogy egymással sorbakapcsolt előülepítője, biológiai csepegtetőtest je, levegőztető medencéje, utóülepítője, valamint rothasztója van. A berendezés egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a levegőztető medencének recirkulációs kamrája és levegőztető tere van, és a szennyvizet a recirkulációs kamrá-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
