199360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés biológiai úton bontható szennyeződést tartalmazó szennyvízek vagy/és folyékony hulladékok tisztítására és a tisztítás során keletkező iszap stabilizálására

HU 199360 A doit. A műanyagtöltetű csepegtetőtestek mind beruházási, mind üzemeltetési téren jelentős előnyöket biztosítanak. Az előbbi vonatkozás­ban azért, mert kis élőmunka-ráfordítással gyorsan mégépíthetők; az oldott szervesanyag vonatkozásában nagy térfogati terhelhető­ségük miatt ugyanazon szennyvízhozamhoz általában kisebb térfogatú műtárgyak szük­ségesek, mint az eleveniszapos berendezések­hez; végül a müanyagtöltésfl csepegtetőtest­ről lemosódó biológiai hártya igen jó ülepít­­hetősége miatt kisebb méretű ülepítő műtár­gyak építhetők, ezért a csepegtetőtestes szennyvíztisztításnál szükséges töltőanyag kis térfogatsúlya miatt könnyű, korszerű te­herhordó, illetve támasztó szerkezetek alkal­mazása válik lehetővé. Az üzemeltetés terén az az előny jelentkezik, hogy a csepegtető­testes biológiai tisztításhoz kevesebb energia kell, mint az eleveniszaposhoz. Az energia­­-megtakarítás a légbefúvásos rendszerhez képest 60—70%, a rotoroshoz képest pedig 70—80% ; az egyszerű gépészeti berendezések nem igényelnek nagyobb felkészültségű sze­mélyzetet; az eleveniszapos szennyvíztisztító telepekhez viszonyítva a kezelőlétszám-igény alacsonyabb; a műanyagtöltésű biológiai cse­pegtetőtestes szennyvíztisztító telep karban­tartási, felújítási igénye lényegesen alacso­nyabb, mint az eleveniszapos telepeké; a mű­anyagtöltetű biológiai csepegtetőtestes szenny­víztisztító telepek egyszerűen automatizálha­tok; végül a műanyagtöltetű biológiai cse­pegtetőtest nem érzékeny a lökésszerű ter­helésekre, így az üzemeltetés rugalmas. A csepegtetőtestes módszert elfogadható másodfokú tisztítási eljárásnak tekintik min­den aerob biológiai folyamattal kezelhető szennyvíz esetében. Alkalmazhatók minden olyan háztartási szennyvíz tisztítására, ahol 20—30 mg/1 BOI-koncentráció (éves átlag­érték) elfogadható az elfolyó vízben. Azt azon­ban figyelembe kell venni, hogy a csepegtető­testek igen érzékenyek az éghajlati viszonyok változásaira, mert a lebontási folyamat me­chanizmusának a lényege éppen az, hogy a szennyvízcseppek nagymennyiségű — és a környezetével megegyező hőmérsékletű — le­vegővel érintkezik, aminek eredményeként a teljesítmény a téli és a nyári üzem között igen széles határok között változhat olyan helye­ken, ahol az évszaki hőmérséklet-változások jelentősek. A hőmérsékleti hatások különösen ott jelentkeznek élesen, ahol recirkulációt alkalmaznak. A< csepegtetőtestes tisztítási eljárás korlát­ját számos esetben az jelenti, hogy az elfolyó víz minősége — további beavatkozás nélkül — nem felel meg a megszigorodott szennyvíz­­-szabványoknak, vagy a befogadók minőségi szabványainak. További tisztítási intézkedé­sekre lehet szükség ott, ahol havi átlagérté­kekben definiálják a minőségi szabványokat és ezek kielégítése vonatkozásában a hőmér­séklet okoz problémákat; vagy ott, ahol a városiasodás növekedése miatt a szabvá­3 nyokat megszigorították. Ezen okok miatt a biológiai csepegtetőtestek sok esetben vár­hatóan nem lesznek önmagukban elengedőek a hatékony tisztítás biztosításához. A találmány feladata, hogy olyan meg­oldást szolgáltasson biológiailag bontható szerves szennyeződéseket tartalmazó ipari és települési hulladékok, szennyvizek, folyé­kony települési hulladékok és hasonló anya­gok teljeskörű tisztítására és a keletkező szer­ves iszapok stabilizálására (rothasztására), amely aerob úton rövid idő alatt, kielégítő — nevezetesen az eleveniszapos és a totáloxi­dációs technológiák által szolgáltatokat le­galábbis azonos — hatásfokkal és gazdaságo­san létesíthető és üzemeltethető berendezés­ben teszi lehetővé a folyékony fázis tisztítását, és ugyancsak rövid idő alatt stabilizálja az iszapot , vagyis megszünteti annak rothadási képességét. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az aerob szennyvíztisztítási technoló­giák közül az ismertetett eleveniszapos és biológiai módszer megfelelő kombinációjá­val — nevezetesen az előülepítő egység, a csepegtetőtest, a levegőztető medence, az utó­ülepítő egység és a rothasztótér sorbakap­­csolásával — azok fent részletezett előnyei gazdaságosan kihasználhatók, illetve egyesít­­hetők, aminek eredményeként a tisztítási idő az eleveniszapos technológia műveleti idejé­hez viszonyítva radikálisan csökkenthető a tisztítási hatásfok és az iszap stabilizálásá­nak a fenntartása mellett, ugyanakkor a be­rendezés kompakt módon, minimális helyfog­lalással megvalósítható. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítsé­gével oldottuk meg, amelynek során a mecha­nikailag előkezelt — előnyösen rácson és ho­mokfogón átvezetett — szennyvizet aerob ke­zelésnek vetjük alá, és amely eljárásra az jellemző, hogy a szennyvizet előülepítjük, majd az iszaptól elválasztott folyadékot bioló­giai csepegtetőtestre vezetjük, az onnan tá­vozó szennyvízbe pedig — célszerűen leve­gőztetéssel — oxigént táplálunk; az így ke­zelt vizet utóülepítjük, és az e művelet révén kapott tisztított vizet elvezetjük, az iszapot pedig zárt térben kirothasztjuk (stabilizál­juk) az előülepítőből ide táplált iszappal együtt. Ebben a technológiai folyamatban a biológiai csepegtetőtest mintegy „durva szű­rőként", más szóval: az eleveniszapos utó­­ülepítéses tisztítási fázishoz előtisztítóként funkciónál. A berendezésnek aerob kezelő egységei vannak, és e berendezésre az jellemző, hogy egymással sorbakapcsolt előülepítője, bioló­giai csepegtetőtest je, levegőztető medencéje, utóülepítője, valamint rothasztója van. A berendezés egy előnyös kiviteli alakjá­ra az jellemző, hogy a levegőztető medencé­nek recirkulációs kamrája és levegőztető tere van, és a szennyvizet a recirkulációs kamrá-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom