199348. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lipofil bentonit előállítására

3 HU 199348 B 4 kationaktív tenzid durván koaguláltatja, ki­csapja a bentonitot, amely már nem kezelhető hatásosan az anionaktiv tenziddel. Helyes sorrend alkalmazása esetén az anionaktiv tenzid legfeljebb enyhe zavarosodást okoz, de a bentonit diszpergált állapotban marad és jól kezelhető a kationaktív tenziddel, amely kicsapja. A kétlépcsős organofilizálás lépcsőinek sorrendje annyiban is kötött, hogy a bento­nit a kétféle töltésű felületaktív anyaggal egyszerre nem kezelhető, mert a nagy feles­legben levő kationaktiv vegyúlet egy része elsősorban az anionaktiv vegyúlettel képezne csapadékot és azt teljes mértékben hatásta­lanítaná. Az anionaktiv vegyúlet kedvezd ha­tása elmaradna és a kationaktív vegyúlet egy része is hatástalanná válna. Az eljárás során anionaktiv tenzidként alkalmazhatók alkáli fémek zsirsavas sói; szulfátéit alkoholok, amidok, éterek, zsírsa­vak ; szulfonált alifás és aromás szénhidrogé­nek, amidok, éterek, észterek; acilezett ami­­nosavak, • polipeptidek; fém-alkil-foszfátok. Kationaktiv tenzidként alkalmazhatók primer, szekunder, tercier és kvaterner ammónium­­sók és poliammóniumsók; heterociklusos ami­­nok sói, mint piridinium-, pikolinium-, mor­­folinium-, kinolinium- és amidazoliniumsók; acilezett poliaminok sói; oxónium, szulfónium és foszfónium vegyúletek. A találmány szerinti eljárás lényege te­hát, hogy a bentonit vizes szuszpenziójához szigorúan meghatározott sorrendben előbb a bentonit tartalomra számított 1-5 tőmegszáza­­lék anionaktiv tenzidet keverünk és a keve­rék hidrogénion-koncentrációját pH=4,8-5,2 értékre állítjuk be. Ezután a bentonit tarta­lomra számított 20-60 tómegszázalék kation­­aktív tenzidet keverünk hozzá. Végül pihen­tetés után a csapadékot szűrjük, mossuk, szárítjuk és aprítjuk. Anionaktiv tenzidként olajsavak alkáli­fém sóját, ill. 10-20 szénatomszámú alkillánc­­cal rendelkező szulfonált termékek alkilsóját, előnyösen nátrium-oleátot vagy nátrium-do­­decil-szulfátot, mig katonaktiv tenzidként egy vagy több, legalább 12 szénatomszámú alkilláncot tartalmazó primer, szekunder, ter­cier vagy kvaterner ónium-, ill. iniumsót, előnyösen hexadecil-piridinium-kloridot, he­­xadecil-trimetil-ammónium-kloridot vagy dihe­­xadecil-dimetil-ammónium-kloridot alkalma­zunk. Anionaktiv tenzidként előnyösen nátri­um-oleátot vagy nátrium-dodecil-szulfátot, kationaktiv tenzidként előnyösen hexadecil­­-piridinium-kloridot, hexadecil-trimetil-ammó­­nium-kloridot vagy dihexadecil-dimetil-ammó­­nium-kloridot alkalmazunk. A találmány szerinti eljárást konkrét ki­viteli példákon bemutatjuk. A példák szerint előállított lipofil bentonitok összetételét, va­lamint duzzadási és reológiai tulajdonságai­nak számértékét az 1. táblázat, az anionaktiv tenzidekkel és a kationaktív tenzidekkel való kezelés, valamint a hidrogénion-koncentráció beállítás sorrendjének hatását a 2. táblázat mutatja. 1. példa 20 g szárazanyagtartalmú bányanedves alkáliföldfém bentonitot 80 ml vízben szusz­­pendálunk, majd állandó keverés közben 10 ml vizben oldott 1 g nátrium-karbonátot adunk hozzá kis részletekben. Az Így kapott tixotróp rendszert vízfürdőn szárazra párol­juk, 1000 ml vízzel 12 óra hosszat duzzadni hagyjuk, majd erős keveréssel finom szusz­penziót készítünk belőle. A szuszpenziót la­boratóriumi centrifugával 3000 percenkénti fordulatszámmal 10 percig centrifugáljuk és vízzel 0,25 tX-ra hígítjuk. 4 liter 0,25 tX-os vizes nátrium-bentonit szuszpenzióhoz állandó keverés közben 150 ml vizben oldott 0,15 g nátrium-oleátot adunk, a pH-t 0,1 n sósav-oldattal 5-re állít­juk be, majd 50 ml vizben oldott 3,6 g hexa­decil-piridinium-kloridot adunk hozzá állandó keverés közben. A leváló csapadékot 12 óra hosszat állni hagyjuk, majd szűrjük, 200 ml desztillált vizzel mossuk, 80 °C-on szárítjuk és megöröljük. 2. példa Az 1. példához hasonló módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy a 150 ml vizben ol­dott 0,15 g nátrium-oleát helyett 150 ml viz­ben oldott 0,15 g nátrium-dodecil-szulfátot alkalmazunk. 3. példa Az 1. példához hasonló módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy a 150 ml vizben ol­dott 0,15 g nátrium-oleát helyett 300 ml viz­ben oldott 0,3 g nátrium-oleátot, az 50 ml vizben oldott 3,6 g hexadecil-piridinium-klo­­rid helyett pedig 30 ml viz és 20 ml i-pro­­pilalkohol elegyében oldott 4,4 g dihexadecil­­-dimetil-ammónium-kloridot alkalmazunk. 4. példa Az 1. példához hasonló módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy a 150 ml vízben ol­dott 0,15 g nátrium-oleát helyett 150 ml víz­ben oldott 0,15 g nátrium-dodecil-szulfátot, az 50 ml vizben oldott 3,6 g hexadecil-piridi­­nium-klorid helyett pedig 3,4 g hexadecil­­-trimetil-ammónium-kloridot alkalmazunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom