199343. lajstromszámú szabadalom • Tömörraktár

1 HU 199343 B A találmány tárgya tömőrraktár, amely táro­lásra szánt adott térben az alapterület opti­mális kihasználására szolgál és ezért a nép­gazdaság szinte egész területén felhasznál­ható, ahol raktározásra van szükség. így előnyösen alkalmazható az iparban, a mező­gazdaságban, kulturális és egyéb közintéz­ményekben, célszerűen könyv- és folyóirat­tárakban. Raktározáson belül a tömör rak tározással kapcsolatos próbálkozások már a két világhá­ború között elkezdődtek. Tömörraktározás el­ső átütő sikere a svájci Hans Ingold nevéhez fűződik, akinek .Compactus" néven világ­szerte elterjedt megoldása Magyarországon is elterjedt, ahol négy vállalat is felvette gyártmányskálájára ezen berendezés gyártá­sát. Az ismert .Compactus" előnyei elsősor­ban a nagyfelületű kevésbé tagolt helyisé­gekben érvényesülnek. A tömörraktározás alapvető célja a rendelkezésre álló helyiség minél jobb hasznosítása, amelyet egymás mel­lett tömören elhelyezhető tárolóbútorokkal valósítanak meg, mely tárolóbútorok célsze­rűen mozgathatók. Az ismert .Compactus" megoldás és ezen megoldásnak az összes to­vábbfejlesztése a raktár főútvonalával pár­huzamos irányban mozgatható tárolóbútorokat alkalmaz. A tömören egymás mellé helyezett tárolóbútorokhoz történő hozzáférés ezen is­mert megoldásoknál úgy történik, hogy a fe­lesleges tárolóbútorokat a hozzáférni kívánt tárolóbútor mellől a raktár főútvonalával párhuzamosan elmozgatják és ezáltal a táro­lóbútorok között keresztutcát hoznak létre legalább olyan szélességben, hogy oda belép­ni és ott kényelmesen dolgozni lehessen. A tárolóbútorok mozgatására eredetileg egyetlen motor és végtelenített acélkábel erőátviteli rendszer szolgált. A különböző továbbfejlesztések során megjelentek a táro­­lóbútoronkénti, vagy két-két tárolóbútoron­ként alkalmazott villanymotorok is. A kiter­jedt és a tömörraktározás következtében gyakran hozzáférhetetlen elektromos hálózat, valamint a hozzájuk csatlakozó ismert szerel­vényrendszer hibáitól való félelem - például egy elektromos zárlat nyomán keletkező rak­tártűz réme - a tervezést olyan irányba is vezette, hogy a tárolóbútorok mozgatásához pneumatikus erőátviteli megoldások is szü­lettek. Ezen ismert, a raktár főútvonalával pár­huzamosan mozgatható tárolóbútorok igen ne­hezen alkalmazhatók azonban olyan helyisé­gekben, amelyek megfelelően tagoltak, példá­ul amelyekben sűrű pillérhálózat tagolja a raktározáshoz rendelkezésre álló teret. Ta­golt helyiségek esetén az ismert párhuzam­pályás tömőrraktár megoldás a hagyományos, fix állványos, polcos raktárelrendezéshez ké­pest pusztán alig néhány X-os kapacitásnö­vekedést kinál. A tömörraktározás beruházási igénye azonban a hagyományos raktárrend­szerekhez képest azok bekerülési költségé­nek többszöröse, hiszen a napjainkban egyre égetőbb raktározási gondok miatt egyre na­gyobb térfogatú és ezáltal egyre jelentősebb tömegű tárolóbúlorokaL kell mozgatni, azok inozgat.óbe rendezését megvalósítani. Adott raktárterületen belül meghatározott raktáro­zott anyaghoz való hozzáféréshez pedig az ismert párhuzaiupályás tömőrraktár esetén jelentős felesleges raktározott anyagot is szükséges megmozgatni. Ismeretesek továbbá olyan megoldások is, amelyek fixen telepitett, stabil állványokat alkalmaznak, ilyen például a DE-1 756 855 lajstromszámú közzétételi iratban szereplő megoldás, amely ezen állványok között mozgó gépi ki-betároló szerkezettel van ellátva. A 365 537 lajstromszámú osztrák szaba­dalmi leírás olyan magas raktárt ismertet, amelynek szintén helyhez rögzített állványai vannak és amelynél a gépi mozgatás útvonala nemcsak az állványok között, hanem azok alatt is ki van képezve. Ez viszont csökkenti a raktározás helykihasználását. A találmány célja olyan tömőrraktár megoldás létrehozása, amely az ismert megol­dások hátrányait kiküszöböli, tagolt alapte­rületű, vagy nagy belső magasságú raktár­­helyiségekben is alkalmazható. A találmány további célja, hogy a raktározás során ne legyen szükség négy tömegek mozgatására, a raktár befogadóképessége mind a fix-állvá­­nyos ismert raktárokhoz, mind pedig a pár­­huzampályás ismert tömörraktárokhoz képest növelhető legyen. További célként tűztük ki, hogy a raktár szerkezeti felépítése lehetőleg egyszerű, annak bekerülési költsége pedig viszonylag alacsony legyen. A technika jelenlegi állásának ismereté­ben számunkra egyértelmű volt, hogy a rak­tárterület befogadóképességének növelése csak olyan tömörraktárral valósítható meg, amelynek tárolásra szánt, adott térben moz­gatható, egymás mellett tömören elhelyezhető tárolóbútorai, valamint közlekedő folyosója, vagy ' közlekedő folyosói vannak. Az ismert megoldásokat tanulmányozva, számunkra egy­értelművé vált, hogy az ismert párhuzampá­lyás Lömörraktáraknál a mindenkor szükség­képpen kialakítandó, a tárolóbútorok között létrehozandó keresztutcák száma és aránya egyértelműen csökkenti az optimális helyki­használást, azok létrehozása pedig számos műszaki problémát - nagytömegű tárolóbúto­rok mozgatása, a mozgatás során, például gyorsításkor, vagy esetleges elakadáskor ke­letkező kinetikus energiák figyelembevétele - vet fel. Rájöttünk arra, hogy ha a tömörrak­­tározás során kiküszöböljük a keresztutcá­kat, akkor ezek a problémák megszüntethe­tek, illetve leegyszerűsödve jelentkeznek. Felismertük, hogy a mozgatható tárolóbútorok mozgatási irányát meg kell változtatni és cél­szerű, hogy ha azok mozgatási iránya meg­­közelitően 90°-ot - előnyösen 60-90°-ot - zár 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom