199342. lajstromszámú szabadalom • Berendezés főleg gyümölcsök és növények kondícionált légterű tárolására

5 HU 199342 B 6 talmazó gázteret kell előállítani. A 2 árutar­tály áruval történt feltöltésekor a 4 ajtó be­­csukását követően a zárt 1 belső térben sok az oxigén, kevés a szén-dioxid és kevés a nitrogén is. Ebben az esetben a 29 szén-di­­oxid-érzékelő és a 30 oxigénérzékelő jelét felfogó 33 gázösszetételregisztráló-vezérlőmű - amelyben ismert módon többféle technoló­giai program előzetes kiválasztására, valamint a kívánt gázösszetétel és a megengedett tű­rés előzetes beállítására van lehetőség - a kiválasztott célnak megfelelően működésbe hozza a gázösszetétel-szabályozó rendszert. Ilyen cél lehet például az oxigéntartalom gyors lecsökkentése úgy, hogy a szén-di­­oxid-tartalomnak a kívánatosnál nagyobb koncentrációját átmenetileg megengedjük, de lehet az is, hogy a szén-dioxid-tartalom gyors beállítását tűzzük ki célul és átmeneti­leg a kívánatosnál nagyobb oxigéntartalmat engedünk meg. De például célként kitűzhet­jük a minimális tüzelőanyag felhasználását is. A berendezés működésének ismertetéséhez most azt a technológiai variánst választjuk, amelyben alapvető cél az oxigéntartalom gyors csökkentése. Ebben az esetben a 33 gázösszetételre­­gisztráló-vezérlómű a 27 szelep zárásával és a 22 szelep nyitásával, továbbá a 25 ventilá­tor elindításával és a 19 égetőegység üzem­behelyezésével indítja el a gázösszetétel be­szabályozását. PB-gázas 19 égetőegység ese­tén az abból kilépő füstgáz elméleti összeté­tele 1 mól (51 g PB-gáz) elégetésénél: 02 = 0,0 mól 0,0% C02 = 3,5 mól 11,8% H2O = 4,5 mól 15,2% N2 = 21,7 mól 73,0% összesen: 29,7 mól 100,0% A gyakorlatban azonban a szén-monoxid keletkezésének elkerülésére legalább 5%-os légfelesleggel kell üzemeltetni a berendezést, így a füstgázban - mivel 1 mól PB-gáz el­égetéséhez 27,4 mól levegő szükséges - 0,05x x27,4=l,4 mól levegő is lesz. Ezért a füstgáz gyakorlati összetétele a következők szerint alakul: O2 = 0,3 mól 1,0% COz = 3,5 mól 11,3% H2O = 4,5 mól 14,5% N2 = 22,8 mól 73,2% összesen: 31,1 mól 100,0% Ezt a meleg füstgázt a 24 hűtőbordákkal ellátott 23 vezetéken előhütve, de még min­dig .melegen a 25 ventilátor a 6 ■ hőcserélő felületére fújja be az 1 belső térben. A fel­­melegedés hatására bekapcsol a közösített 12 egység hűtőrészének valamennyi eleme a ko­rábbiakban leírt módon. Az 5 nedvesítő felületen a füstgáz víz­tartalma a hűtőfelület hőmérsékletének meg­felelő telitett értékre áll be, és a felesleges viz kicsapódva a 10 víztartályba kerül. Mivel az 5 nedvesítő felület hőmérséklete szükség­képpen valamivel kisebb az 1 belső térben megkívánt hőmérsékletnél, a füstgázban csak annyi nedvesség marad, amennyi az 1 belső térben mintegy 85-95%-os relatív páratarta­lomnak felel meg. Ez éppen az az érték, ame­lyet be kívánunk tartani. Feltéve, hogy a füstgázt például 3 °C­­-ra hűtjük, a felesleges viz leválasztása után 1 mól PB-gáznak a fenti módon történő el­égetésével a következő összetételű gázelegy kerül az 1 belső térbe: 02 = 0,3 mól 1,1% C02 a 3,5 mól 13,1% H2O = 0,2 mól 0,8% N2 = 22,8 mól 85,0% összesen: 26,8 mól 100,0% A levált viz mennyisége 4,3 mól (77,4 g). Ebből a felesleges mennyiség a 11 túlfolyó­­csövön jut ki a szabadba. Mialatt a 25 ven­tilátor füstgázt fúj a zárt 1 belső térbe, az­alatt az 1 belső térben a nyomás megnövek­szik és a 15 nyomáskiegyenlitö egység 16 csőcsonkján keresztül a mindenkori összeté­telnek megfelelő gázelegyból annyi távozik a zárt 1 belső térből, hogy annak nyomása megközelítően megegyezik a külső légtér lég­köri nyomásával. A fentiekben leirt folyamat mindaddig folytatódik, amig a 30 oxigénérzékeló azt nem jelzi, hogy az 1 belső térben az oxigéntarta­lom a kívánt értékre csökkent. Ekkor a 33 gázösszetételregisztráló-vezérlőmű leállítja a 19 égetőegység és a 25 ventilátor működését, zárja a 22 szelepet. A hőmérséklet-szabályozó rendszer ezt követően akkor áll le, ha az 1 belső tér hőmérséklete a kívánt értékre be­állt. A 2 árutartályban tárolt áru tárolása közben, mialatt a berendezés 1 belső tere légmentesen zárva van - például gyümölcsök tárolása esetén az utóérési folyamat oxigént fogyaszt és szén-dioxidot termel -, A 2 áru­tartály, vagyis a berendezésünk, akkor mű­ködik jól, ha ezt a reakciót igyekszik lelas­sítani. Ismert tény, hogy mindenek ellenére 1 tonna gyümölcs (például alma) mintegy 50- -100 g szén-dioxidot termel és ehhez 35-70 g oxigént használ fel 1 nap alatt egy jól műkö­dő tárolóban. így a tárolás folyamán az 1 belső térben állandóan fogy az oxigén és termelődik a szén-dioxid, aminek a következ­ménye az, hogy egy idő után kevés lesz az oxigén és sok lesz a szén-dioxid, miközben nem változik a nitrogéntartalom. Ha a 33 gázősszetételregisztráló-vezér­­lőmü azt észleli, hogy az oxigéntartalom a belső térben kisebb az előírt értéknél, akkor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom