199327. lajstromszámú szabadalom • Önbeálló és cserélhető munkafelületű fogó
1 HU 109327 B 2 A találmány tárgya önbeálló és cserélhető munkafelületű fogó, amely kéziszerszámként alakitási és szerelési műveletek nagy csoportjának elvégzésére alkalmazható. A tárgyak és anyagok alakítására, valamint szerkezetrészek össze- és szétszerelésére sokféle típusú fogót használnak. Az ismert fogók lényegében két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyeknek két fogópofája mindig párhuzamos egymással és ezeket mechanikus áttételi szerkezetek vagy csavarorsós megoldások révén közelítik egymáshoz, illetve távolitják egymástól. A másik nagy csoportba olyan fogók tartoznak, amelyeknek fogópofái, ill. fogófelületei az egymáshoz fekvő állapot és egy hegyesszögben kinyitott szélső állapot között tetszőleges szögbe állíthatók. Ennél a csoportnál a fogópofák fogófelületei és a fogópofák keresztmetszeti alakjai igen sokfélék. Kiképzésük általában attól a céltól függ, amit használatuk í'évén el kívánnak érni. A fogók előbb ismertetett mindkét nagy csoportjánál közös jellemző, hogy az egyes fogók csak szűk felhasználási területen, általában csak egyféle, de minden esetben csak kevés művelettípus végzésére alkalmasak. Az olyan szakmákban, mint' például műszerész, ötvös, modellező stb. egy-egy dolgozónak sokféle fogóra van szüksége. Az ismert típusú fogók alkalmazásánál tehát hátrányos, hogy a sok fogó beszerzése jelentős költségráfordítást igényel, sok helyet foglalnak mind az üzemben, mint a raktárban. Az ismert fogók hátrányos tulajdonsága az is, hogy a kézzel fogott száruk egy darabból van a fogópofával. Az előállításukhoz való anyagmegválasztás szempontjából az a döntő, hogy a fogópofa, illetve az ezen levő fogófelület munka közben milyen igénybevételnek van kitéve. Ez az igénybevétel rendszerint nagy, ezért a fogópofát és a hozzá tartozó, kézzel fogható szárat drága, nemes acélanyagból vagy hasonlóból kell készíteni, azaz az ismert fogópofáknál aránylag nagy az anyagköltség. A drága, nemes acélanyaga fogópofákhoz ugyan megfelelő, azonban a fogószár anyagául már nem alkalmas, mert az aránylag nagy nyomatékkai terhelt hosszú fogószár az anyagának ridegsége következtében aránylag gyakran eltörik, nem kellően rugalmas. A ismert fogószerkezeteknél hátrányos az is, hogy a fogókkal nem lehet a megmunkálni kívánt anyag minőségéhez alkalmazkodni. így például lágy aluminiumlemeznek kívánt alakra való hajlitásakor az ismert fogók fogópofáinak lenyomata benne marad az aluminiumlemez felületében, ami esetleg az alumíniumle mezből levő tárgy, munkadarab selejtté válását okozhatja. A találmány feladata olyan fogó létrehozása, amely lemezek liajlitására kör-, sokszög- és különböző kerBztmetszetű rúdfelületek és hasonlók megfogására, valamint ezek átvágására és különböző alakításra egyformán használható; a fogó, illetve szorító felületek alakja és anyaga a mindenkori megmunkálni kívánt anyagnak és alaknak megfelelőre és a munkadarab felületére önműködően rásimulóra választható; továbbá amelynek fogófelületei a feladatuknak ellátásához szükséges szilárdságúak, ugyanakkor a fogószár anyaga szívós és rugalmas, előnyösen acélanyag, amely bármilyen hosszú használati idő után sem törhet el. A találmány a kitűzött feladatot olyan fogó létrehozása révén oldja meg, amely csap révén összeerősitett, a csap körül elfordítható, a csap középpontján átmenő és a csap tengelyére merőleges fogó-hossztengelyre szimmetrikusan, tükörképszerúen kialakított két egyforma fogórészből áll, mindegyik fogórész kétkarú emelőként van kialakítva, amely kétkarú emelőnek az összeerösitő csapol körülfogó furattól az egyik irányban kinyúló hosszabb szára markolati szárként, a markolati szárral gyakorlatilag ellenkező iiányban kinyúló rövidebb szára pedig szorító szárként van kiképezve, és amelynek jellemzője, hogy az egymáshoz képest elfordítható két szorító szár egymás felé levő belső felületei egyforma sugarú körív menti felületekként vannak kiképezve, a szorító szár oldalaiban a belső felületek sugarával közös középpontú sugarú körív mentén elnyúló egy-egy horony van, mindegyik Bzoritó szárra a belső felülethez fekvő kerületi felületű, a belső felületen kerületi irányban elcsúsztathalóan tartott, körszegmens alakú egy-egy munkapofa van helyezve, és hogy a munkapofáknak a szorító szárak oldalain túlnyúló széleitől egy-egy perem nyúlik a szorító szár oldalaiban levő hornyok felé és a peremek külső szélén a horonyba benyúló, kerületi irányban elnyúló tartó peremrész van. A találmány szerinti fogó további jellemzője, hogy a szorító szárak külső oldalaiban levő hornyok a szorító szár külső széléig nyúlnak. A munkapofa külső, kerületi felületének egy részében kerületi irányú horony, a szorító szárban pedig a szorító szárba kívülről becsavarható, belső végével a munkapofában levő horonyba benyúló csavar vagy rugóval nyomott golyó, illetve csap van. Egy előnyös kiviteli alaknál a munkapofák belső, egymás felé levő munkafelületi sik felületekként vannak kialakítva. Egy további előnyös kiviteli alaknál a munkapofák belső, egymás felé levő sik munkafelületeiben csavarfejekre, kör vagy egyéb keresztmetszetű rudakra és hasonlókra illeszthető, ék vagy egyéb alakú mélyedések illetve hornyok vannak. A találmány jellemzője az is, hogy a munkapofák egymás felé levő belső felületei f> 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
