199303. lajstromszámú szabadalom • 99m-Tc-mal jelezhető in vivo diagnosztikus készlet az agy regionális vérátfolyásának mérésére és a vér alakos elemeinek jelzésére és eljárás d,l-4,8-diaza-3,6,6,9-tetrametil-undekán-2,10-dion-bisz-oxim és 99m-Tc-mal jelzett formájának előállítására
3 HU 199303 A 4 Hozzáférhetősége, könnyű kezelhetősége és stabilitása miatt különösen előnyösnek bizonyult a nátrium-pirofoszfát-dekahidrát. Az ón(ü)-só alkálifém- vagy ammónium-pirofoszfáttal képezett komplexét magában a 99m-Tc-mal jelzett d,l-HM PAO komplex előállítására szolgáló reakcióelegyben is kialakíthatjuk úgy, hogy a reakcióclegybc a jelzett pertechnetát-ső beadagolása előtt bemérjük a re-, dukáló komplex komponenseit, azaz az ón(ü)-sót és az alkálifém- vagy ammónium-pirofoszfátot. Figyelembe véve azonban, hogy az ón(II)-só pirofoszfáttal képezett komplexe megfelelően stabil, ezt a komplexet előre elkészített formában is felhasználhatjuk.. Az ón(II)-só pirofoszfáttal képezett komplexe a d,l-HM PAO-val szemben teljesen inéit Ezek a tényezők lehetőséget nyújtanak olyan reagens készlet kialakítására, amely igen hosszú időn át változás nélkül tárolható, és a jelzett pertechnetát-só hozzáadásával közvetlenül átalakítható a kívánt 99m-Tc-mal jelzett d,l-HM PAO komplexet tartalmazó, radiológiai vizsgálatokhoz felhasználható reagenssé. A találmány tárgya tehát továbbá 99m-Tc-mal jelezhető, d,l-4,8-diaza-3,6,6,9-tetrametil-undekán-2,10-dion-bisz-oximot és ón(II)-sót tartalmazó in vivo diagnosztikus készlet az agy regionális vérátfolyásának mérésére és a vér alakos elemeinek jelzésére. A találmány szerinti diagnosztikus készlet 1 tömegrész d,l-4,8-diaza-3,6,6,9-tetrametil-undekán-2,10-dion-bisz-oximra vonatkoztatva, 0,002-0,01 tömegrész ón(II)-nck megfelelő mennyiségű ón(II)-sót, és 1 tömegrész d,l-4,8-diaza-3,6,6,9-tetrametil-undekán-2,10-dion-bisz-oximra vonatkoztatva 5-150 tömegrész alkálifém- vagy ammónium-pirofoszfátot tartalmaz. Tapasztalataink szerint a fenti összetételű diagnosztikus készlet inkubációs időoptimuma - azaz a jelzett pcrtcchnetát-só beadagolása után képződő 99m-Tc-d,l-HMPAO komplexben a lipoidoldható komponens részaránya az idő függvényében - a pirofoszfát-komponcns mennyiségének változtatásával szabályozható. Ha a diagnosztikus készlet 1 tömegrész d,l-HM PAO-ra vonatkoztatva 5-10 tömegrész alkálifém- vagy ammónium-pirofoszfátot tartalmaz, a 99m-Tc-d,l-HM PAO komplexben a lipoidoldható komponens részaránya legalább 120 percen át közel állandó, 90% fölötti érték marad. Ha a diagnosztikus készlet 1 tömegrész d,l-HM PAO-ra vonatkoztatva 100-150 tömegrész alkálifémvagy ammónium-pirofoszfátot tartalmaz, a 99m-Tc-d,l-HM PAO komplexben a lipoidoldható komponens részaránya a jelzett pertechnetát-só beadagolása után kb. 30 perccel éri el a 90% körüli értéket, és ezt követően kb. 90 percig közel állandó marad. A diagnosztikus készlet összetételének megfelelő változtatásával tehát a? inkubációs időoptimumot a vizsgálatot végző laboratóriumok helyi adottságainak megfelelő értékre állíthatjuk be. A találmány szerinti diagnosztikus készlet felhasználásával végzett vizsgálatok megbízhatósága szempontjából rendkívül jelentős előny az, hogy a lipoidoldható 99m-Tc-d,l-HM PAO komplex részaránya hosszú időn át 90% körüli érték marad. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt, illetve a diagnosztikus készletben egyik komponensként szereplő d,l-HM PAO-t a 179 608. sz. közzétett európai szabadalmi bejelentés szerint4,8-diaza-3,3,9-trimetil-dodeka-8-én-2,10-dion-bisz-oxim nátrium-bórhidrides redukciójával állítják elő; a kiindulási anyagot háromlépéses szintézissel készítik 3-klór-3- -mctil-2-nitrozo-butánból. A 194 843 sz. közzétett európai szabadalmi bejelentés szerint a d,l-HM PAO-t 2,3-butándion-monoxim és 2,2-dimetil-l,3-propán-diamin ecetsav jelenlétében végrehajtott reakciójával állítják elő; a reagenseket benzolban forralják. Mindkét módszer a HM PAO-t d,l és mező diasztereoizomerek keveréke formájában szolgáltatja. Ezen diasztereoizomerek közül a mező formának nincs specifikus agyfelvétele, így az agy leképezésére gyakorlati vizsgálatok szempontjából kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas; a diagnosztikai célokra hasznosítható izomer a HM PAO d,l-formája. Az ismert szintézisek során a diasztereoizomerek keveréke kis hozammal képződik, amiből a kívánt d,l izomer csak hosszadalmas tisztítás után, 6% körüli hozammal különíthető el. Kísérleteink során felismertük, hogy a HM PAO d,lizomerjét a szakirodalomban közölteknél nagyobb hozammal állíthatjuk elő oly módon, hogy 3-klór-2-butanon-oximot 2,2-dimetil-l,3-propilén-diaminnal reagáltatunk, a kapott, mező és d,l izomert tartalmazó termékelegyből etil-acetátból és/vagy acetonitrilből 10-35 ‘C- on végzett többszöri átkristályosítással szelektíven eltávolítjuk a diagnosztikai célokra nem alkalmas mező izomert, majd az átkristályosítás anyalúgjaiból bepárlással elkülönítjük a d,I izomert, amit szükség esetén továbbtisztítás céljából átkríslályosíthatunk. A 3-klór-2-butanon-oxim és a 2,2-dimetil-l,3-propilén-diamin reakcióját rendszerint -15 *C és -25 ‘C közötti hőmérsékleten végezzük. A reagenseket célszerűen sztöchiomclrikus arányban használjuk. A kapott izomer elegy átkristályosítása során szilárd anyagként a mező izomer válik ki, míg a d,l izomer az anyalúgban marad. Az anyalúg bepárlásával elkülönített d,l izomer már az első átkristályosítási művelet után is csak 10% körüli mennyiségben tartalmaz mező szennyezést; 4-5 további átkristályosítása lépéssel a mező szennyezés részaránya 1% alatti értékre csökkenthető. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa d,l-4,8-Diaza-3,6,6$-tetramelil-undekán-2,10-dion-bisz-oxim (dJ-HM PAO) előállítása a) 3-Klór-2-butanon-oxim előállítása: 151,8 g (2,2 mól) hidroxilamin-hidrokloridot feloldunk 200 ml vízben, majd hűtés és keverés közben hozzácsepegtetjük 88 g (2,2 mól) nátrium-hidroxid 200 ml vízzel készített, lehűtött oldatát. A keverést és hűtést fenntartva az elegybe 213,10 g (2,0 mól) 2-klór-2-butanont csepegtetünk. A reakcióclegyet 4 órán át hűtés közben keverjük, majd szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és 8 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A kivált kis mennyiségű szilárd anyagot kiszűrjük, majd a szűrletből elkülöníti ük a szerves fázist, és a vizes fázist éterrel extraháljuk. A szerves oldatokat egyesítjük, nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. 170 g (70%) nyers terméket kapunk. Desztillációval analitikai tisztaságú 3-klór-2-butanon-oximot állíthatunk elő; fp.: 145‘ C/4 Hgmm. Elemzés a C4HgNOCl képlet alapján; számított; C: 39,52%, H: 6,63%, N: 11,52%, Cl: 29,16%; talált; C: 39,10%, H: 6,95%, N: 11,23%, Cl: 28,75%. b) HM PAO (d,l és mező izomerek elegye) előállítása: 20 g (0,2 mól) 2,2-dimetil-13-propilén-diamint fel-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
