199295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6 mikronméternél kisebb szemcseméretű gyógysókoncentrátum és a koncentrátumot hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 HU 199295 B 4 méretű mechanikai szennyező anyagokat, va-Elem I. frak-II. frak-III. frak­lamint főként kalcium-karbonátot tartalmaz és ció ció ció mennyisége 1 m3 gyógyvízre számitva 2-4 kg (ion) (mg) (mg) (mg) cen tr if u gálással elválasztjuk. Az elválasztott anyag 100 g-ra számitva az alábbi ionokat 5 F-5-10 70-90 300-400 tartalmazza g ionokban kifejezve. Br-100-200 2000-3000 12 000-15 000 I-70-120 700-900 4500-6000 kationok anionok Br*“ 10-20 250-400 2500-45 Ca 38 C03 57.5 Li* 6-10 8-15 18-28 Na 0.8 SO« 0.7 10 NaCl kb. 96X kb. 92X kb. 90X Mg 0.25 PO« 1.67 Fe 0.24 SiOa 0.037 K 0.30 Cl nyom 2. példa •tf Li 0.001 F nyom Br 0 15 Az 1. példában leírt módon járunk el, J 4 azonban a háromlépcsős vákuumbepárló he-Az igy kapott, úgynevezett sóiét savval semlegesítjük, majd Varion KS kationcseréló oszlopon keresztülvezetve eltávolítjuk a ma­radék vas-, kalcium- és magnéziumionokat. Ezt követően a sóiét atmoszferikus be­­párlóban fele térfogatára bepároljuk, majd a betöményitett sóiét háromlépcsős vákuumbe­­párló berendezésbe vezetjük. Ez a berende­zés három, egymás után kapcsolt, hengeres, belül gumiréteggel ellátott, gőzzel fűthető, vasból készült kolonnából áll, amelyek mind­egyike alatt egy-egy vastartály van, ezekbe nyúlnak a kolonnák szivó(ejtó)csövei. Az első kolonnában 60 kPa, a másodikban 80 kPa, a harmadikban 94 kPa nyomást tartunk fenn. Az atmoszferikus bepárlóból a sóiét az első kolonna alatti vastartályba vezetjük, ahonnan a szivócsövön át bejut az első ko­lonnába, itt 95-100 °C-ra melegítjük. A víz­gőz a kolonna tetején elhelyezett vákuum­­csapdán át távozik. Az egyre töményebb só­iét az első kolonnából a másodikba, majd on­nan a harmadikba vezetjük. Az áramlást úgy szabályozzuk, hogy a sóié az egyes kolon­nákba 20-40 percig tartózkodjon. Az egyes kolonnákban a sóié forrásban van, a viz egy része elpárolog, az oldat töményedik, sókris­tályok válnak ki, amelyek a második és har­madik kolonna alatt elhelyezett vastartályok­ba hullanak. Ezeket összegyűjtjük és meg­­száritjuk (1. és 2. sófrakció). A harmadik kolonnából távozó sóiét üstbepárlóban telje­sen bepároljuk, a kapott sűrű zagyot centri­fugáljuk és megszáritjuk (3. sófrakció). A három sófrakció 1000 g sóra számitva az alábbi összetételű (a megadott alsó és fel­ső értékek a kolonnákban való tartózkodási idő alsó és felső értékeinek felelenek meg): 20 25 30 35 40 lyett három, csökkentő térfogatú bepárló üs­töt alkalmazunk és az egyes lépésekben ka­pott anyalúgot folyamatosan vezetjük a kö­vetkező lépésbe. A fenti példákban kapott koncentrátu­­mokból megfelelő, ismert adalékanyagokkal gyógyászati készítményeket állithatunk elő. Ezt az alábbi példákkal szemléltetjük. 3. példa 50 g kereskedelemben kapható ung. emulsificans anionicum kenőcsbe belekeve­rünk 10 g mennyiségű, 1. példa szerinti III. gyógysófrakciót. Az igy kapott kenőcsöt 20 személyen próbáltuk ki mozgásszervi panaszok kezelé­sére. Összehasonlításként a sárvári gyógyvíz bepárlásával kapott, az összetevőket eredeti arányaikban tartalmazó gyógysó termálfürdő­ként való alkalmazása szolgált. Azt a szigni­fikáns panaszcsökkenést, amelyet 20 fürdőből álló kúra eredményezett, a kenőcs használa­tával 12 kezeléssel értünk el. 4. példa 650 g kenőcs alapanyagba, amelynek összetétele: lanalcolum 32.5 g cera alba 65.0 g alcohol cetylstearylicus 97 g oleum ricini 455.0 g belekeverjük az 1. példa szerinti II. frakció anyalúgját 300.0 g mennyiségben, hozzákeve­rünk 50.0 g oleylum oleinicumot és homogeni- 55 záljuk. A kapott készítmény mozgásszervi panaszok kezelésére alkalmas. 45 50 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom