199268. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi magvak kezelésére

1 IMI 199208 B 2 A találmány tárgyú eljárás növényi magvak vagy magrészek aritinutritív és toxikus tar­talmának csökkentésére, melynek során a magvakat, mag részeket illetve termékeket nugyfrekvenciás elektromágneses erőtér ha­tásának tesszük ki. Az eljárás szerinti hőke­zeléssel például a technológiai és érzékszervi tulajdonságok javulnuk, és ezzel egyidejűleg ezen anyagok mikrobiológiai szennyezettsége is mérsékelhető. A növényi magvak takarmányozás és élclmiszerelóállitás céljára nélkülözhetetlen és döntő szerepű alapanyagok. A gabonamagvak mellett szintén nagy mennyiségben termelt olajos magvak és hüvelyes magvak főleg fe­hérjeforrásoknak minősülnek. Azonban a nö­vényi magvak az értékes tápanyagok mellett számos anlinutritiv és toxikus anyagot is tartalmaznak, melyek megnehezítik, illetve adott esetben lehetetlenné teszik élelmiszer­­kénti és állati takarmányként történő fo­gyasztásukat. Ezek u kémiai unyugok a mag­vakban vagy önállóan vagy más vegyületek­­hez kapcsolódva - esetleg kémiai kötésben - fordulnak elő. Az értékes magvak és az azokból előállított készítmények élelmiszer­ként és takarmányozási célra történő alkal­mazása elsősorban attól függ, hogy milyen hatékonysággal és mennyire gazdaságosan lehet az antinulritiv és toxikus anyagokat eltávolítani oly módon, hogy közben az alap­anyagok értékes tápanyagai mind mennyiségi, mind minőségi értelemben csak minimális mértékben károsodjanak. A növényi magvak takarmányozása, de jellemzően humán célzatú felhusználásánuk lehetősége az aritinutritív és toxikus anyagok eltávolításán túl attól is függ, milyen mér­tékben lehet a kémiai, technológiai, érzék­szervi tápértékét és egyéb tulajdonságot előkezeléssel javítani. Az ilyen jellegű előke­zelések közölt azok a megoldások pártolhatok elsősorban, melyek, miközben elérik a kívánt célt, u lehető legkisebb mértékben sértik az eredeti pozitív termék tulajdonságokat. Számos megoldást dolgoztuk ki olyan magok és mag részek kezelésére, melyek önál­lóan illetve komponensként alkalmasak példá­ul élelmiszer-termékek vagy takarmányok előállításához. Az eddigiekben a növényi mugvuk és magkészitmények antinutritiv és toxikus anyag-tartalmának mérséklésére és felhasz­nálási tulajdonságainak javítására általában oldószeres eltávolítást, így vizes oldatokat, szerves oldószereket, stb., vegyszeres keze­lést, pl. savas vagy lúgos kezelést, ill. u fenti két csoport kombinációját, továbbá kü­lönböző szeparálási eljárásokat, pl. szűrőst, derítést, dekanterezést, membráuszűrést, slb.-t alkalmaztak. Adott esetben a kezelése­ket különböző jellegű hőkezelésekkel, pl. gő­zöléssel, hevítéssel, pörköléssel kombináltak. A különböző jellegű hőkezeléseket önállóan is alkalmazhatták, Így pl, az extrudálás, forra­lás, sterilező», stb. bizonyos mértékben al­kalmasnak bizonyult a káros természetű ké­miai vegyületek vagy komplexek megbontásá­ra és inaktiválására, és egyúttul új termék­­tulajdonságok kiváltására. A Cheinicko-Technologicke V. Praze, E. 198, No. 56., 177-195 cikke megállapítja, hogy infravörös kezelés ( 10®—0,7 x 108 MHzl hatá­sára a hüvelyesek tripszin-inhibitor aktivitá­sa lecsökken. Ugyanakkor az infravörös ke­zelésnél is csuk kis rétegvastagság alkalmaz­ható, és a magon ill. rétegen belül is nagy a hőmérséklet inhomogenitása. A J. Amer. Oil. Chemists’ Soc., 57, 194 (1980) cikke a repce toxikus anyagai kon­centrációjának csökkentését ill. a toxikus anyagok képződését elősegítő enzim inaktivá­lását ismerteti mikrohullámú kezeléssel. A mikrohullámú technika alkalmazásának általános hátránya, hogy az igen gyors ener­­giabevitel miatt nincs idő inikrostrukturálisan eltérő tiedvcsségtartalmú és Így különböző elektrofizikui tulajdonságokat mutató szöveti részek nedvességtartalmának kiegyenlítődé­sére. Emiatt a magvak bún helyi lúlmelegedé­­sek lépnek fel, ami a homogén hatás elérését, illetőleg a legkedvezőbb kezelési feltételek kialakítását kizárja. Jobb hatások elérésére a kezelt anyag nedvességtartalmának lényeges növelésére van szükség, mely részben mun­katöbbletet, részben energiaveszteséget je­lent. Úgy találtuk, hogy az előzőekben ismer­tetett hátrányok kiküszöbölhetők a találmány szerinti eljárással, melynek során a növényi magvakat vagy magrészeket, nagyfrekvenciás elektromos erőtérrel indukált hőkezelésnek tesszük ki. A találmány szerint alkalmazott nagy­­frekvenciás erőtér 1 és 900 MHz közötti frekvenciával rendelkezik. Az eljárás során célszerűen 13,56 MHz és ennek felharmoniku­sai ulkuhnnzhutók. A növényi magvakat vagy származékai­kat, pl. magrészeket célszerűen előLisztítás­­nuk vetjük alá. Ezután a találmány szerint úgy járunk el, hogy nagyfrekvenciás elekt­romos térben azokat rövid idő alatt előnyö­sen 100 - 130 °C hőmérsékletre hevítjük, és néhány, célszerűen 5-10 percen át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A vízgőz pára és a dielektromos kezelés együttes hatására a magvak nem-kivánatos anyagtartalma - ide­értve a mikrobiológiai szennyezettséget is - olyun mértékben mérséklődik, amely az élel­miszer vagy takarmány előállítási célra törté­nő további felhasználását, lehetővé teszi. A jelzett hőkezelés egyúttal kedvező érzék­szervi és felhasználást bővítő tulajdonságok megjelenését is eredményezheti. .A dielektro­mos hevítést követően a magvak természetes vugy mesterséges hűtéssel érik el a szoba­hőfokú állapotot. A találmány szerinti hókezelt magvakat vagy magrészeket udott esetben további fel-G 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 05 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom