199258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas kémhatású mezőgazdasági és/vagy ipari, előnyösen élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok bázikus karakterű vegyületekkel való közömbösítésére és az eljárásból nyert termékekből - elsősorban kérődzők számára - takarmány előállítására
3 4 HU 199258 A nj közömbösítésre felhasznált ammóniával olyan nitrogént viszünk be a moslékba, amelyet a kéródzóállatok (hazánkban a szarvasmarha és a juh) a bendójükben lévő mikroorganizmusok útján (mint fehérjét) hasznosítanak. 5 Nitrogéntartalmú, de nem fehérje-karakterű vegyületeket, az ún. NPN-anyagokat takarmánykiegészitóként már évtizedek óta alkalmazzuk a kérődzők fehérjeellátásának kiegészítésére, illetve a fehérjeellátás költse- 10 geinek csökkentésére. Legismertebb és legáltalánosabban használt NPN-anyag a karbamid. Egyoldalú alkalmazásának hátránya, hogy a baktériumok aininosav-szintéziséhez ként nem szolgáltat. Eljárásunk ebben a tekintetben is 15 nagyon hasznos, mert az ammónium kénessavas, illetve kénsavas sói a bendóben végbemenő fehérjeszintézishez - a nitrogénen kívül - ként is kínálnak. A szeszgyártás során 3,9 pH értékkel 20 kikerülő sűrű szeszmoslékhoz folyamatos keverés mellett 5,8 térfogatszázaléknyi 25%-os koncentrációjú ammóniumhidroxid oldatot adagolunk. A sűrű szeszmoslék pH-ját igy beállítjuk az 5-ös értékre, melyet részben a 25 MMI előírása, részben a Magyar takarmánykódex (1984) szükségesnek tart. (A jelzett mennyiségű ammóniumhidroxid oldattal annyi N-t adtunk a moslék minden literjéhez, amennyi 36,3 g nyersfehérjének felel meg 30 kémiailag és a tankönyvek által közölt gyakorlati tapasztalatok szerint is helyettesit 24,2 g nyersfehérjét. Ha sűrű szeszmoslék saját nyersfehérje-tartalmát - a Magyar takarmánykódex adataival - 25%-os száraz- 35 anyag-tartalom mellett 8%-ra tesszük, akkor a bevitt ammóniumhidroxid kereken 30 relativ-százalékkal növelte a sűrű szeszmoslék gyakorlati megítélés szerint is hasznos nyersfehérje-tartalmát. 40 Eljárásunk szerint kezelt (ammóniumhidroxiddal közömbösített) sűrűmoslék takarmányozási értékét állatetetési kísérletben is megvizsgáltuk a Pálhalmai Célgazdaság Állattenyésztési és Állategészségügyi Fóágazatá- 45 hoz tartozó bernátkúti szarvasmarhatelepen két csoport hizóbika bevonásával. A kísérlet sajátossága, hogy - a 20 állatból álló - kontrollcsoport nem nátriumhidroxiddal közömbösített sűrű szeszmoslékot kapott, mert - üze- 50 mi kísérlet lévén - nem vállalhattuk a jó hizási teljesítményt áldozatul kívánó, korábbi tapasztalatokból az üzem előtt is és előttünk is ismert ^hasmenés hátrányait, hanem, ehelyett,ab rákot; etettünk az ágazat által rendszeresen használt komplex hizótáp formájában. Az ugyanilyen létszámú kísérleti csoport ammóniumhidroxiddal ; közömbösített sűrű szeszmoslékol kapott: a napi fejadag állatonként a kísérlet első felében 6 liter (ami a kontroll állatcsoport 2 kg/állat abrakját helyettesítette), a kisérlet második felében pedig 9 liter (ami 3 kg abrakot helyettesített). A kisérlet legfontosabb eredményeit a következő táblázat mutatja: Kísérleti Kontrollcsoport csoport Induló létszám, db 20 20 Induló átl. testtömeg, kg 217,4 218,8 Záró létszám, db 20 20 Záró átl. testtömeg, kg 323,8 327,1 A kísérlet tartama, nap . 110 110 Átl. napi testtömeggyar., kg 0,97 0,98 A táblázat adatai arról tanúskodnak, hogy a találmányunk szerint kezelt sűrű szeszmoslékkal - szárazanyag-paritás szerint - a bikahizlalásban napi 2, ill. 3 kg drága abrak lényegében teljesítmény csökkenés nélkül kiváltható. 2. példa A kukoricából történő szeszelőállitás melléktermékeként keletkező 3,8 pH értékű sűrű szeszmoslékhoz kolin, kólám in és hidroxilamin 1:1:1: arányú keverékét folyamatos keverés mellett úgy adagoljuk, hogy a kapott keverék savfoka 5,8 pH értékű legyen. A keverékhez A vitamint, foszfort és kalciumot adagolunk. A kolin, kolainin és a hidroxiamin keverékét úgy állítjuk be, hogy az ekvivalens legyen 25%-os koncentrációjú ammóniumhidroxid oldattal. 1
