199251. lajstromszámú szabadalom • Készítmény méheken élősködő varroa jacobsoni atka leküzdésére
r, hu A készítményeket úgy állítjuk eló, hogy adott esetben nedvesitószerek hozzáadása mellett - a hatóanyagot (vagy hatóanyagokat) a vivőanyagokkal összekeverjük. Nedvesitőszerként például a fentebb említett emulgeálószereket használjuk. A porozással kijuttatott készítmények a hatóanyagot 100 g vivőanyagra vonatkoztatva 10-7-2 törnegX koncentrációban tartalmazzák. Vivôanyagkènt a füstölőszer-készitmények előállítása során szokásosan alkalmazott anyagokat használhatjuk. Azok a készítmények, amelyek segítségével a hatóanyagot elpárologtatjuk, például olyan vivőanyagok, amelyek a hatóanyagot tartalmazó szerekkel impregnálva vannak, vagy amelyekbe a hatóanyagot beágyaztuk. Előnyösen a hatóanyagot tartalmazó szerekkel átitatott papír-, keménypapír, cellulóz-, textil-, filc-, bőrlemezkéket vagy fóliákat alkalmazunk, amelyeket valamilyen hőforrással melegítünk. Hőforrásként megemlítjük például a szokásos, elektromosan vagy akkumulátorral üzemeltetett párologtatókat. Különösen előnyös olyan készítmények bevetése, amelyekbe a hatóanyag be van ágyazva, vagy amelyekre a hatóanyag fel van hordva, és hőforrás nélkül működnek. A kezelés ezen a módon különösen egyszerűen végrehajtható. A készítményt egyszerűen behelyezzük a kaptárba, s ebben az esetben a méhcsalád nem válik nyugtalanná, mint például a bepermetezés, füstölögtetés vagy beporozás során. A kezelést a készítmény eltávolításával fejezzük be. Ez meggátolja, hogy az atkák folyamatosan csökkenő hatóanyag-koncentrációknak legyenek kitéve, és ezáltal megelőzhető az atkák rezisztenciájának a kifejlődése. E készítmények hatóanyag-tartalmának hosszú időn át tartó terápiás kezelést, ami az atkáknak a méhek utódaiban való elszaporodását is meggátolja. A paraziták és a méhek fejlődési periódusától függően a kezelést célzottan úgy végezhetjük, hogy vagy a dolgozó méhek, lépsejtjeiból, vagy a hereméhek lépsejtjeiből származó összes atkaivadékokat kiirtjuk. Ebből a célból a készítményeket 12-90, előnyösen 12-20 napig tartjuk a kaptárban. Ennek következtében nem szükséges az ivadékszegény vagy ivadékmentes időszakban végezni a kezelést, vagy a kezelés előtt mesterségesen ivadékmentessé tenni a méhcsaládot. Ha a kezelést a méz betakarításának periódusán kívül végezzük, akkor a méznek a hatóanyaggal való szennyeződése csaknem teljesen kizárható. E készítmények esetében a hatóanyagot a vivőanyagok tartalmazhatják, vagy a készítmények a hatóanyagba beágyazva, vagy alkalmas formában a vivóanyagra felhordott állapotban lehetnek. f,t D 0 A vivőanyagok olyan alaktestek, amelyeket a kaptárra vagy a kaptárba helyezhetjük. A kaptár egyes részei is kialakíthatók abból az anyagból, amelybe a hatóanyag be van ágyazva, vagy amelynek felületére a hatóanyagot felhordtuk, vagy amely a hatóanyaggal átitatva vagy impregnálva van. Előnyösek az olyan válaszfalak, amelyek a lépsejtek közé betolhatók, és amelyeket előzőleg a hatóanyagot tartalmazó készítményekkel előkezeltünk, vagy amelyekbe a hatóanyagot beágyaztuk. Vivôanyagkènt természetes vagy szintetikus anyagokat alkalmazhatunk. Természetes vivőanyag (hordozóanyag) például a fa, a fafeldolgozási termékek, keménypapír, papír, gumi, kaucsuk, filc, fémek, üveg, porcelán és a kerámiai termékek. Szintetikus vivőanyagok például a polivinil-, PVC-, poliakrilát-, polimetakrilát-, epoxid, poliuretán-, poliészter-, poliamid-, cellulóz- és cellulózszármazék-, polietilén-, polipropilén-, valamint szintetikus kaucsukalapú műanyagok. Vivőanyagokként számításba vehetők azonban olyan rétegek is, amelyeket szilárd vagy flexibilis alapzatra viszünk fel. Ezek a rétegek nedvszivásra képesek és a hatóanyagot tartalmazó szerekkel kezelhetők lehetnek. Ha nem nedvszívók, akkor a hatóanyagot beágyazva tartalmazhatják. Ezek a rétegek általában tapadóképes polimerek, amelyekhez adott esetben közömbös töltőanyagokat adunk. A polimerekre példaként ezen a helyen megemlítjük a festékiparban alkalmazott lakk-nyersanyagokat, továbbá például a cellulózszármazékokat, akrilátokat és metakrilátokat. A nedvszivásra képes rétegek előállítása során alkalmazott töltőanyagokra példaként említjük a kaolint, kalcium-karbonátot, szilikátokat, bentonitokat, cellulózt, cellulózszármazékokat, keményítőt és a fűrészport. Ennek során a hatóanyag vagy be van ágyazva a rétegképző anyagba, vagy a réteget utólag átitatjuk, impregnáljuk vagy bepermetezzük a fentiekben leirt, permetezés céljára. Azokat a rétegeket, amelyek a hatóanyagot beágyazva tartalmazzák, hatóanyagtartalmú bevonatokkal vagy lakkok a hatóanyagot 0,00001-1, előnyösen 0,001- 10 tömegX koncentrációban tartalmazzák, a bevonás céljára alkalmazott, szokásos alapmasszában. E célra előnyösen diszperziós bevonatokat és lakkokat alkalmazunk bevonómasszaként. Azokat a rétegeket azonban, amelyek beágyazva tartalmazzák a hatóanyagot, fóliák, csikók, szalagok alakjában - amelyek egyvagy többrétegűek lehetnek -, valamint adott esetben öntapadó formában is kialakíthatjuk. Ennek alapján egy hatóanyagot tartalmazó, öntapadó fólia például egy tapadórétegból, flexibilis hordozórétegból (vivőrétegből), a hatóanyagot tartalmazó flexibilis hor-1992! 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
