199249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-klór-3-izotiazolon-származékok stabilizált oldatainak az előállítására

1 HU 199249 B 2 A találmány 5-klór-3-izotiazolon-szárma­­zékok stabilizált oldatainak az előállítási eljá­rására vonatkozik. Az izotiazolon-származékok az (I) általá­nos képletnek felelnek meg, a képletben Y 1-4 szénalomos alkilcsoportot jelent. Bizonyos esetekben szükség van arra, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a viz, a só és a nitrát szintjét az izotiazolon-szár­­mazékokat tartalmazó biocid készítményekben, amelyek kitűnő mikrobaőlő hatásúak. Így pél­dául egyes emulziókhoz vagy diszperziókhoz biocid hatóanyagot kell adni, azonban sokkra érzékenyek, azaz csapadékképződés figyelhe­tő meg, ha sókat mégpedig kétértékű ionokat tartalmazó sókat adunk hozzájuk. Ez a kicsa­pódás kizárja olyan biocidok használatát, amelyek észlelhető sómennyiségeket tartal­maznak, különösen olyan esetekben, amikor mechanikus keverés nem valósítható meg. Olajok és üzemanyagok esetén arra van szükség, hogy a lehető legkisebbre csök­kentsük a víz- sótartalmat. A víz az üzem­anyagban levő szerves anyaggal együtt olyan körülményeket teremt, amelyek bioló­giai fejlődést és iszapképződést tesznek le­hetővé. Az olajokban és üzemanyagban levő sók égésből származó lerakódást is okoznak, amely duguláshoz és különböző mechanikai anyagok korróziójához vezet. Számos kozmetikai készítménynél fontos a viz- és sótartalom szabályozása. Nitrátsók jelenlétének a kiküszöbölése esetleges nitro­­zamin képződést tesz lehetővé. A nitrozami­­nokról az a vélemény alakult ki, hogy rák­keltő hatásúak. A találmány olyan stabilis izotiazolon készítmények előállítására vonatkozik, ame­lyekben (1) a víztartalom lényegesen csök­kent, (2) a sótartalom jelentős mértékben csökkent, és (3) a nitrátokat kiküszöböltük vagy nagy mértékben csökkentettük. Ezek a készítmények 0,5-7 tömegX izoti­­azolon-származékot, 0,5-14 tömegX vizet és 68-99 tömegX dipropilén-glikolt tartalmaznak. A dipropilén-glikol előnyös mennyisége 92-98 tömegX. Szerves oldószerek és fém-nitrátok együttes használata a 3 870 975 számú USA­­-beli szabadalmi leírásból (3. oszlop, 39-54. sor) ismert. Az oldószerek azonban nem vol­tak ismertek stabilizáló hatásukról. A 3 870 795 számú USA-beli szabadalmi leirás 4. oszlopának 35-45. sorában azt állítják, hogy körülbelül 15X 5-klór-2-metil-3-izotia­­zolon/2-moUl-3-izotiazolon (93:7 arányú) ele­gye dipropilén-glikolban 28 nap alatt 50 °C­­-ori teljesen lebomlik. A 4 241 214 és a 4 396 413 számú USA­­-beli szabadalmi leírásban leírják az (I) álta­lános képletű vegyületek komplexfémsóit és ezek biocid szerek hatóanyagaként való használatát. Az (I) általános képletű vegyüle­­teket tartalmazó, forgalomban levő kereske­delmi termékek olyan vizes oldatok, amelyek kétértékű nitrátsókat tartalmaznak. Ezek az izotiazolonok számára stabilizáló szerekként szolgálnak, mivel azok állás közben lebonta­nának. A jelen találmány szerinti megoldás le­hetővé teszi az izotiazolon-származékok sta­bilizálását stabilizáló sók alkalmazása nélkül, vagy kisebb mennyiségű stabilizáló só hasz­nálatával. A találmány tehát eljárás az (I) általá­nos képletű izotiazolon-származékok stabili­zált oldatának az előállítására - a képletben Y 1-4 szénatomos alkilcsoport - oly módon, hogy 0,5-7 tömegX (I) általános képletű izoti­­azolon-származékból - a képletben Y a fenti jelentésű -, 0,5-14 tömegX vízből és 68-99 tömegX dipropilén-glikolból oldatot készítünk és ezt 0,15-7 tömegX kalcium-klorid, réz-klo­­rid, nátrium-klorid vagy magnézium-klorid semlegesítő sóval és kívánt esetben 0,1-2 tö­­inegX ismert stabilizáló sóval keverjük össze. Az alkalmazható stabilizáló sókat a 3 870 795 é6 4 067 878 számú USA-beli sza­badalmi leirások ismertetik. Az előnyös stabilizáló sók két csoportba sorolhatók: 1) fémnitrátok, amelyekben a fém bári­um, kadmium, kalcium, króm, kobalt, réz, vas, ólom, lítium, magnézium, mangán, higany, nikkel, nátrium, ezüst, stroncium, ón, cink és hasonló fémek; 2) réz<2t)-sók, amelyekben az anion ha­logén, szulfát, nitrát, nitrit, acetát, klorát, perklorát, biszulfát, bikarbónát, oxalát, male­­át, karbonát vagy foszfát. Az egyes komponensek arányait az I. és II. táblázatban adjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom