199246. lajstromszámú szabadalom • Új 1-(dimetil-karbamoil)-3-helyettesített-5-helyettesített-1h-1,2,4-triazol-származékokat hatóanyagként tartalmazó inszekticid, akaricid, puhatestűek elleni és növényi növekedésszabályozó készítmények és eljárás az új triazol-származékok előállítására
HU 199246 B 32 tást, elpárologtatást, kiszórást, porozást, öntözést, permetezést, fecskendezést, árasztást, füstölést, száraz magbevonást, nedves magbevonást, szuszpenziós magbevonást vagy rétegezést. Szakember számára érthető, hogy a konkrét esetben a hordozóanyaggal és adott esetben a segédanyaggal együtt használt hatóanyag mennyisége olyan tényezőktől függhet, mint például a kijuttatásra szolgáló berendezés típusa, a kijuttatás módja, a kezelendő terület, az irtandó kártevők típusa és a fertőzés mértéke. így speciális esetekben a korábban említett koncentrációtartományok alatti és fölötti értékek is szóba jöhetnek. Szemcsés készítményeket úgy állíthatunk például elő, hogy a hatóanyag oldatát - adott esetben kötőanyaggal együtt - használjuk szemcsés hordozóanyag, például pórusos szemcsék (Így például horzsakő vagy attapulgit) vagy hasitott dohányszár impregnálására. Szemcsés készítményt (gyakran pelletnek is mondjuk) alternativ módon állíthatunk úgy, hogy a hatóanyagot porított ásványi anyagokkal sajtoljuk össze kenő- és kötőanyagok jelenlétében, majd a kívánt szemcseméret biztosítása céljából aprítást és osztályozást végzünk. Porozószereket úgy állítunk elő, hogy a hatóanyagot bensőségesen összekeverjük közömbös szilárd hordozóanyaggal, a hatóanyag koncentrációját 1 tömegX és 50 tömegX közé beállítva. Az e célra alkalmazható szilárd hordozóanyagokra példaképpen megemlíthetjük a talkumot, kaolint, pipaanyagot, diatomaföldet, dolomitot, gipszet, krétát, bentonitot, attapulgitot és a kolloid szilicium-dioxidot vagy ezeknek és hasonló anyagoknak a keverékét. Alternatív módon szerves eredetű hordozóanyagokat, például őrölt földimogyoróhéjat használhatunk. A nedvesíthető porkészitményeket és a higfolyós készítményeket úgy állítjuk elő, hogy 10-99 tömegX mennyiségben vett közömbös szilárd hordozóanyagot, például a fentiekben már említett hordozóanyagok valamelyikét 1-80 tömegX mennyiségben vett hatóanyaggal, 1-5 tömegX mennyiségben vett diszpergálószerrel, például e célra ismert lignoszulfonátokkal vagy alkil-naftalin-szulfonátokkal és előnyösen 0,5-5 tőmegX menynyiségben vett nedvesitószerrel is, például zsiralkohol-szulfátokkal vagy zsírsavak és alkil-aril-szulfonátok alkotta kondenzációs termékekkel keverjük össze. Emulgeálható koncentrátumok előállítása céljából a hatóanyagot feloldjuk vagy finoman eloszlatjuk egy alkalmas oldószerben, mely előnyösen rosszul elegyedik vízzel. Az így kapott oldathoz ezután egy emulgeálószert adunk. Az alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetjük a xilolt, toluolt, magas forráspontú aromás kőolajpárlatokat, például a lakkbenzint vagy a desztillált kát31 rányolajat, illetve ezeknek a folyadékoknak az elegyeit. Az e célra alkalmazható emulgeálószerékre példaképpen említhetünk alkil-fenoxi-poli-(glikol-éter)-eket, zsírsavak poli(oxi-etilén)-szorbitán-észtereit vagy zsírsavak poli(oxi-etilén)-szorbit-é8ztereit. Ezekben az emulgeálható koncentrátumokb&n a hatóanyag koncentrációja viszonylag széles határok között változhat, így 2 tömegX és 50 tömegX közötti lehet. Az emulgeálható koncentrátumtól eltérő, célszerűen alkalmazható folyékony nagy hatóanyag-tartalmú kompozíció a hatóanyagnak olyan oldószerrel készült oldata, amely készségesen elegyedik vízzel. Ilyen oldószerként például az acetont említhetjük. Az oldat tartalmaz még diszpergálószert és adott esetben nedvesitőszert. Ha egy ilyen kompozíciót közvetlenül felhasználás előtt vagy a permetezési művelet során vízzel hígítunk, akkor a hatóanyag vizes diszperzióját kapjuk. Aeroszolos készítményt úgy állítunk elő a találmány értelmében, hogy szokásos módon a hatóanyagot vagy alkalmas oldószerrel készült oldatát hajtóanyagként használható illékony folyadékkal, például metán és etán klórozott és fluorozott származékai keverékével elegyítjük. Füstölő gyertyákat vagy füstölgő porokat, azaz égésük közben peszticid hatású füst képzésére alkalmas készítményeket állíthatunk elő úgy, hogy a hatóanyagot olyan éghető keverékkel vesszük fel, amely például egy cukor- vagy fafélét - előnyösen őrölt formában - tartalmaz éghető anyagként, égést fenntartó anyagként például ammónium-nitráttal vagy kálium-kloráttal és égést késleltető anyagként például kaolinnal, bentonittal és/vagy kolloid kovasavval kombinációban. A csalétek típusú készítmények ennivalót vagy más, a kártevő által kedvelt anyagot, továbbá hordozóanyagot, hatóanyagot és adott esetben az ilyen típusú készítmények előállításában szokásosan használt más anyagokat, például a bakteriális és fungális növekedést gátló konzerválóanyagokat, nedves körülmények között a szétesést megakadályozó, vizállóságot biztosító anyagokat, valamint festékeket vagy színezékeket tartalmaznak. A fentiekben felsorolt komponenseken túlmenően a találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak más, az ilyen típusú készítményekhez szokásosan használt anyagokat is. így például a nedvesíthető porkészitményekhez vagy a granulálandó keverékekhez adhatunk csúsztatóanyagot, például kalciumsztearátot vagy magnézium-sztearátot. A peszticid hatóanyagnak a védendő felülethez való jobb tapadása céljából adagolhatunk például olyan tapadásfokozót, mint a polivinilalkohol-cellulóz-származékok vagy más kolloid anyagok, például a kazein. A következőkben megadott A-AB példákban a különböző készítmények összetételére adunk reprezentatív példákat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 18
