199235. lajstromszámú szabadalom • Száraz peszticid készítmények

13

HU 199235 B

3. táblázat

14

A vizsgált nedvesíthető por

A szitán

fennmaradó rész tömeg (X)

Tárolás előtt

0 °C-on 60 napos tárolás után

2. példa

0.7

0.9

1. összehasonlító példa

0.8

6.2

4. példa

0.9

0.8

2. összehasonlító példa

0.6

5.5

A táblázatból látható, hogy az (I) általános képletű szénhidrogént tartalmazó, nedvesíthető porok finomsága hosszú időtartamú tárolás után jelentősen nagyobb, mint az olyan nedvesíthető poroké, amelyek (I) képletű szénhidrogént nem tartalmaznak. Ez azt igazolja, hogy a (I) képletű szénhidrogént tartalmazó nedvesíthető porok tárolási stabilitása kitűnő.

15 2. Vizsgálati példa

Az 1. példa szerint vizsgált minden egyeB nedvesíthető por szuszpendálhatóságát mértük 0 °C-on végzett 60 napi tárolás után 20 az alábbi körülmények között.

250 ml térfogatú, üveggel lezárt mérőhengereket - amelyek mindegyike 250 ml 3 °nk keménységű vizet tartalmazott - 30 °C állandó hőmérsékleten tartott fürdőbe he- 25 lyeztünk, és minden egyes pohárban 500 mg nedvesíthető port szuszpendáltunk. 15 perc múlva 25 ml vizet mintaként kivettünk a hengerpohár középső részéből a szuszpendálhatóság meghatározása céljából. Az ered- 30 ményeket a 4. táblázatban mutatjuk be azokkal a vizsgálati eredményekkel együtt, amelyeket ugyanezekkel a porokkal kaptunk közvetlenül az előállításuk után.

4. táblázat

A vizsgált nedvesíthető por

Szuszpendálhatóság (szuszpendált mennyiség) tömeg (X)

Tárolás előtt

0 °C-on 60 napos tárolás után

2. példa

93

92

1. összehasonlító példa

93

64

4. példa

94

94

2. összehasonlitő példa

91

69

A táblázatból látható, hogy az (1) általános képletű szénhidrogént tartalmazó, nedvesíthető porok szuszpendálhatósága hosszú időtartamú tárolás után jelentősen nagyobb, mint az olyan nedvesíthető poroké, amelyek (I) képletű szénhidrogént nem tartalmaznak. Ez igazolja, hogy az (I) képletű szénhidrogént tartalmazó nedvesíthető porok tárolási stabilitása kitűnő.

3. Vizsgálati példa

Az 1. példa és a 3. összehasonlító példa szerint előállított nedvesíthető porok alkal- 55 mazásaval vizsgáltuk a fitotoxicitást.

Vizsgálati növényként kínai káposztát (var. Muso) alkalmaztunk, és minden egyes nedvesíthető port 250-szeresére hígítottunk a mintázás céljából. A vizsgálati eredményei, 60 amelyek három ismétlés átlageredményei, az 5. táblázatban látható fitotoxicitási értékek.

9