199220. lajstromszámú szabadalom • Piros színü szegfű (EPOMEO)

1 HU 199220 B 2 A növény fajtaneve: EPOMEO. A találmány tárgya piros színű szegfű, amely különböző hibridek keresztezéséből származik. Az ismert hasonló fajtájú szegfűknek (Coriale) több olyan tulajdonságuk van, ame­lyek a fogyasztók és termesztők igényeit nem elégitik ki minden szempontból. így pél­dául hozamuk nem elég nagy, a csésze repe­désre hajlamos, a virág nem elég nagymére­tű, és a vágott virág nem elég tartós. A találmány feladata olyan új, x'iros szí­nű szegfűfajta előállítása, amely nagyhozamú, virága igen nagyméretű, a csésze nem reped, és a vágott virág vázában nagyon tartós. A találmány a kitűzött feladatot olyan új, piros szinű szegfű előállítása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy a növény nagyhozamú, közepes koraiságú, közepes szárhosszúságú és szárvastagságú, levélzete kékeszöld szinű, virága igen nagyméretű és telt, csészéje nem reped, a sziromlevelek nagyszámúak, erősen barázdált, redős felüle­­tűek és szélükön mélyen fogazottak-fűrésze­­sek, alapszínük piros (a Royal Horticultural Society kertészeti szinatlasz szerint RHS 50 A-B besorolású), és a vágott virág vázában nagyon tartós. A fénykép a találmány szerinti új, piros szinű szegfűt bimbósan, kinyílás közben és kinyílt állapotban oldalnézetben, valamint a kinyílt virágot és a virág részeit felülnézet­ben szemlélteti. Az új szegfűfajta különböző hibridek keresztezéséből származik. Az új szegfűfajta szaporításakor mind morfológiaia, mind fizio­lógiai tulajdonságait változatlanul megtartja, és a tulajdonságokat a környezeti tényezők alig változtatják. E változásokban csak a szokásos, normál fluktuáció tapasztalható. A találmány tárgyát képező új szegfű­fajta morfológiai és élettani jellemzői a kö­vetkezők: Hozam: Koraiság: Virágméret: Repedési hajlam: Tartósság: Rezisztencia: Növénytípus: Növény lombsűrűség: A szár jellemzői: a hét internódium tel­jes hossza közvetlenül a virág alatt (az első internódium a csésze és az első levélpár kö­zött van a virág alatt) vastagság: az ötödik internódium hossza barázdáltság a felü­leten A levél jellemzői: forma nagy közepes igen nagy nem reped igen jó egyvirágos közepes közepes közepes kimutatható tojásdad, kicsi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 hossz maximális szélesség hossztengely keresztmetszet (felsőrészen) szín viaszréteg szalagos foguzottság a peremen A bimbó jellemzői: forma (közvetlenül n virágszirmok színé­nek megjelenése előtt) A virág jellemzői: átmérő koronamagussá g a korona felső részé­nek oldalnézete a korona alsó részé­nek oldalnézete illat típus a sziromlevelek száma magkezdemény kialaku­lása a bimbóban A csésze jellemzői: kehelyhez viszonyí­tott helyzet külső karéjok csúcsa a külső karéjok csú­csának hossza a belső karéjok csúcsa a belső karéjok csúcsá­nak hossza A kehely jellemzői: hosszúság forma a karéjok hosszten­gelye a karéjok antocián­­-szineződése a karéjok formája A sziromlevelek jellemzői: hosszú közepes visszahajló enyhén kon­­káv kékeszöld van nincs fordítottan to­jás alakú igen nagy magas enyhén konvex konkáv gyenge - kö­zepes telt nagy nincs szabadon álló hegyes közepes hosszú hegyes közepes hosszú tölcsér alakú - harang alakú konkáv nincs rövid, csúcsos forma a lemez felülete a lemez széle a sziromlemez baráz­dáinak mélysége hossz szélesség a lemez színeinek száma a lemez szineloszlásá­­nak típusa (a fogaza­tot kivéve) alapszín (a legnagyobb felületet magában fog­laló) a lemez másodlagos szí­ne (a fogazatot kivéve) hónaljbimbók (belső vi-1. típus redős, erősen barázdált fogazott - fű­részes mély hosszú széles egy piros (RHS 50 A-B) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom