199203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás almos állattartásból származó istállótrágyák komposztálására

1 HU 199203 A 2 A találmány tárgya eljárás almos álattartásból származó istállótrágyák komposztálására, a talaj termőképességét növelő anyaggá történő átalakítására! az istállótrágya aerob körülmé­nyek között történő lebontásával. Ismeretes, hogy az istállótrágyák humi­­fikálás útján történő lebontása a hagyomá­nyos ismert eljárások esetén egy rövid ideig tartó oxidációs szakasz után alacsony hőmér­sékleten anaerob körülmények között leg­alább 12 hónapot vesz igénybe. Ez a hosszú lebontási időszak azonban legtöbb esetben gazdasági vagy más okok miatt nem tartható, igy az istállótrágyák lebomlási folyamata nem fejeződik be a kihordás előtt. A szerves anyagok növények számára felvehető táp­anyaggá történő leltározása csak részben megy végbe. A nagyüzemi állattartás során keletkező istállótrágya szakszerű kezelése sok nehézségbe ütközik. Sok esetben sem a pénzügyi, sem pedig egyéb tárgyi feltételek nincsenek meg. Ilyen körülmények között a részben már humifikálódott istállótrágyával, mint a talaj egyik természetes tápanyagforrásával nem tudunk kellő mértékben számolni. Ezek hasz­nosítása sem valósul meg teljes mértékben. Az ilyen__félig humifikálódott istállótrágyák talajjavításra történő felhasználásának másik hátránya, hogy sok esetben nagyobb meny­­nyiségű fel nem táródott anyagok, igy példá­ul cellulóztartalmú anyagok, is bekerülnek a talajba. Azok lebontása már a talajban megy végbe, amely azzal a hátránnyal jár, hogy a lebontásához szükséges nitrogént a műtrá­gyából vonják el. így a talaj nitrogénfelvé­tele - ha átmenetileg is - de jelentős mér­tékben leromolhat. Jelen találmányunk célja olyan eljárás kidolgozása, amely kiküszöböli az eddig is­mert eljárások hátrányos tulajdonságait, se­gítségével az almos állattartásból származó istállótrágyák aerob körülmények közötti le­bontása rövid idő alatt megy végbe és az el­járás során keletkezett trágya - komposzt - a mezőgazdaságban a talaj tápanyagtartalmá­nak növelésére eredményesebben használható fel és tömege nem trágyaértékű anyaggal nö­velhető. A találmány azon a felismerésen alap-1 szik, hogy amennyiben a szerves anyaghoz - hulladékhoz - annak lebontását segítő bakté­­riumsűritményt adunk és a humifikálást aerob körülmények között végezzük, a le­bomlás ideje nagymértékben lerövidíthető, és a lerövidült idő mellett a szerves anyagok teljes mértékben feltáródnak, átalakulnak a növények számára felvehető formává. A találmány eljárás almo6 állattartásból származó istállótrágyák komposztálására a ta­laj termőképességét növelő anyaggá történő átalakítására az istállótrágya aerob körülmé­nyek között történő lebontásával, amely so­rán egy nedszivó alaprétegre 86-92 tX istál­­lótrágya-nővényi hulladék elegyét, valamint 3-4 tX mészhidrát és 5-10 tX aktiválószer keverékét rétegenként felhalmozzuk prizmába rakjuk -, majd a nedvességtartalom és a pH érték beállítása után a keveréket állni hagyjuk, miközben annak hőmérséklete megemelkedik, ezen a megemelkedett hőmér­sékleten a keveréket állni hagyjuk. Az érle­lést követően a keverék hőmérséklete 50 °C körüli értékre csökken, ekkor levegőztetést végzünk, majd a nedvességtartalom állandó értéken tartásával 13-14 nap elteltével adott hőmérsékleten aerob körülmények fenntartása mellett a keveréket komposztáljuk, humifikál­­juk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatositási módja során nedvszívó réteg­ként tőzegkorpát és/vagy szalmaszecskát, míg növényi hulladékként szalmát és/vagy fűrészport és/vagy gyaluforgácsot alkalma­zunk. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös foganatositási módja során az istálló­trágya és a növényi hulladék keverékében a szén és nitrogén arányát 25-30:1 értéken tartjuk. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatositási módja során a keverék nedvességtartalmát - szükség szerint klór­mentes víz hozzáadásával - 60-65 tX-ra, pH értékét pedig - esetleges további mészhidrát hozzáadásával - 7-8 közötti értékre állítjuk be. A rétegenként felhalmozott keverék hő­mérséklete 70-75 °C-ra emelkedik, amely hő­mérsékleten a keveréket 6-8 napig érleljük, majd levegőztetjük. A találmány szerinti eljárás egy célsze­rű foganatositási módja során a levegőztetés után a keverék hőmérsékletét 50 °C körüli, nedvességtartalmát pedig 50-55 tX-os érté­ken tartjuk és a komposztálást az aerob kö­rülmények fenntartásával 40-45 °C-on 4-5 héten át végezzük. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatositási módját példaként az alábbiak­ban részletesen ismertetjük. Első lépésként az istállótrágya befoga­dására egy vizzáró réteggel ellátott területet alakítunk ki, amely például műanyag fólia is lehet. Erre a vizzáró rétegre egy nedvszívó alapréteget helyezünk, amelyet jelen fogana­tos! tási mód során szalmaszecskából alakítot­tuk ki. Ezután az istállóból kikerülő trágyát növényi hulladékkal - fűrészporral - össze­keverjük, ügyelve arra, hogy a keverékben a szén-nitrogén aránya 25-30:1 érték között maradjon. Az igy elkészített keverékhez to­vábbi 3-4 tX mészhidrátot, illetve 5-10 tX aktivátort keverünk. Az eljárás során alkalmazott aktiválószer előállítását a 195 463 lajstromszámú HU sza­badalmi leírás ismerteti. Az aktiválószer előállítása a következő módon történik: Először 25-30 tömegrész zöld növényi anyagot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom