199194. lajstromszámú szabadalom • Tároló, radioaktív hulladék befogadására

199194 32 kéményépítmény csatlakozik hozzá, amely saját 33 alappal önállóan van alátámaszt­va, a 30 tárolóépülettől 34 hézaggal van el­választva annak érdekében, hogy maga a tá­roló biztonságosan védve legyen egy repülő test felütközése által előidézett rázkódtatás­­sal szemben. A 30 tárolóépület és a 32 kémény­építmény között 35 flexibilis összeköttetések vannak. Ezek tömítik a 41 lemezcsöveket, légcsatornákat a 37 levegőbeáramlási helye­ken a beáramló levegővel szemben, amely a 36 levegőbevezető csatornákon át a 38 lemez­burkolaton keresztül az 1 tárolótérbe áramlik. A 38 lemezburkolat, amelynek sík falai egy 13,2 x 12,5 m méretű négyszöget zár­nak be, a simafelületű 39 tetőhöz csatlako­zik, melynek alakját a 3. és 4. ábrán lehet látni. Ennek a 32 kéményépítmény felé for­duló lejtős 40 tetőfelületétől két, szögben el­hajló 41 lemezcső indul ki, melyek a 36 leve­gőbevezető csatornán át a 32 kéményépít­mény ugyancsak hengeres 42 toronyfelépít­ményébe vezetnek. A 41 lemezcsövek a 42 toronyfelépítményben a 44 fal körül helyez­kednek el úgy, hogy a 45 lemezcsővel kibé­lelt 46 kéménybe való közvetlen sugárzás­átlépés elkerülhető legyen. A 37 levegőbeáramlási hely elé itt is 47 redőnylapok, valamint a sorbakapcsolt két 48 és 49 szűrő van beiktatva, amelyeknek tisz­títóberendezéseit a továbbiakban nem részle­tezzük. Mindkét kiviteli alaknál a 15, 38 jelű le­mezburkolat falaiban nagyfelületű billenőla­pok alkalmazhatók a hirtelen nyomásinga­dozások elleni tehermentesítéshez, továbbá le­hetnek bennük normális körülmények között nyitott, a kivezető légcsatornáknál lényegesen kisebb keresztmetszetű átbocsájtónyílások is. Az ezen átbocsájtónyílásokon keresztül kilé­pő meleglevegő a beáramló levegőt annak harmatpontja fölé melegíti fel. Annak érdekében, hogy az előzőekben is­mertetett típusú tároló térfogat- és anyag­­szükségletét jelentősen csökkenteni lehessen, előnyösen olyan tárolóállványt használunk, amelyet oldalról lehet megtölteni, így a tá­rolóhoz szükséges tér közelítőleg a felére csökken. Az egyik irányban elhelyezett tar­tókat emellett vezetősínekként lehet felhasz­nálni. Az anyagszükséglet emellett kicsiny lehet, mivel a tartókat könnyűre alakíthat­juk ki. Ezek ugyanis nincsenek hajlítóigény­bevételeknek kitéve, mivel az eddig ismert megoldásokkal ellentétben csuklós rögzí­téseik révén képesek utánengedni a földren­gések hatásának, így az oldalirányú erők csak húzóigénybevételt okoznak. Mindenek előtt azonban a rácsnak nem kell felvennie a megtöltött 33’ tok súlyát, mivel ezt a súlyt a 8’ tárolóhelyeknél közvetlenül az ezen he­lyeken alkalmazott függőleges 11’ támaszok veszik fel. A 3’ tárolóállvány további részleteit a következőkben leírt kiviteli alakok kapcsán is­merhetjük meg, a rajzok segítségével. 5 4 Az 5. ábrán egy, elhasznált 5’ tüzelőanyag­­rudak tárolására szolgáló tárolót mutatunk be. Jól látható a betonból elkészített 1’ épü­letfal, melynek 2’ belső oldala szórósán kö­rülfogja az 5’ tüzelőanyagrúd 3’ tárolóáll­ványát, amint ezt a 6. ábrán látható felülné­­zeten jól szemlélhetjük. A 3’ tárolóállvány a pont-vonallal rajzolt hengeres 33’ tokok­ban lévő elhasznált 5’ tüzelőanyagrudakat függőleges helyzetben tartja, azaz az 5’ tü­zelőanyagrudakat tartó 33’ tokok hosszten­gelye függőleges. Emellett az 5’ tüzelőanyag­­rudak a felső 6’ állványsík és az alsó T áll­ványsík között helyezkednek el, amely síkok az egymást keresztező 12’, 13’, 16’ és 17’ tartó rácsaiból vannak kialakítva. A 33’ to­kok 8’ tárolóhelyei az említett tartók 9’ ke­­resztezési helyeiben vannak. Az épület 10’ talaján, illetve alján 11’ támaszok vannak, amelyek az egyes 5' tü­­zelőanyagrudak 8’ tárolóhelyéhez vannak hoz­zárendelve. Ezzek hordozzák az alsó 7’ áll­ványsík 12’ tartóit, Ezeken vannak azután a hozzájuk képest derékszögben elhelyezkedő 13’ tartók ágyazva. . A 6’ és T állványsíkok között 15’ támasz­tóoszlopok helyezkednek el. Ezek hordozzák a 16’ tartókat, amelyek párhuzamosak a 12’ tartókkal és azokat a 17’tartókat hordozzák, amelyek a 13’ tartókkal párhuzamosan he­lyezkednek el. A 6’ és 7’ állványsík ezen kívül az 1 ’ épü­letfal 2’ belső oldalához van erősítve. Ebből a célból mindegyik 12’ és 16’ tar­tónak az 1’ épületfal felé eső 20’ vége 21’ heveder segítségével van az 1 ’ épületfalra rögzítve. Ugyanígy a 13’ és 17’ tartók 23’ végét a 24’ hevederkötések rögzítik az 1’ épületfalhoz. Az összekötés részleteit a 7. áb­ra mutatja be. Az is látható, hogy a 21’ hevedereket két, egymással párhuzamosan elhelyezkedő 25’ és 26’ lemezcsík fogja közre, melyek a 27’ és 28’ csapszegek útján vannak a 12’ és 16’ tartók 30’ lemezcsíkkal megerősített 20’ végére erősítve, míg a 25’ és 26’ lemez­csíkok másik vége 31’ kihorgonyzások révén van megfogva, amelyek az 1 ’ épületfalba van­nak beágyazva. Ez a csuklós összeköttetés azt eredményezi, hogy a 12’, 13’, 16’ és 17’ tartók az oldalirányú erőknek képesek után­engedni és így gyakorlatilag csakis húzóerők terhelik azokat. A 6. ábrán bemutatjuk, hogy a hengeres 33’ tokokba zárt 5’ tüzelőanyagrudakat az egymáshoz képest derékszögben elhelyezkedő tartók 9’ keresztezési helyein találhatók. Eb­ben a helyzetükben, — mint ezt, a 8. ábrán láthatjuk — a 33’ tokok 35’ vezetékdarabja tartja meg azokat, mely a 36’ bevágások segítségével kapaszkodik a 13’ tartóra. Ennél a kiviteli alaknál a 13’ tartók U-tartók, ahol az U-alak lefelé nyitott. Ezek a 12’ tartók alatt vannak elhelyezve, amelyek ennél a ki­viteli alaknál T-tartóként vannak kialakítva, ahol a T-tartó gerince felfelé van fordítva. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom