199194. lajstromszámú szabadalom • Tároló, radioaktív hulladék befogadására
199194 32 kéményépítmény csatlakozik hozzá, amely saját 33 alappal önállóan van alátámasztva, a 30 tárolóépülettől 34 hézaggal van elválasztva annak érdekében, hogy maga a tároló biztonságosan védve legyen egy repülő test felütközése által előidézett rázkódtatással szemben. A 30 tárolóépület és a 32 kéményépítmény között 35 flexibilis összeköttetések vannak. Ezek tömítik a 41 lemezcsöveket, légcsatornákat a 37 levegőbeáramlási helyeken a beáramló levegővel szemben, amely a 36 levegőbevezető csatornákon át a 38 lemezburkolaton keresztül az 1 tárolótérbe áramlik. A 38 lemezburkolat, amelynek sík falai egy 13,2 x 12,5 m méretű négyszöget zárnak be, a simafelületű 39 tetőhöz csatlakozik, melynek alakját a 3. és 4. ábrán lehet látni. Ennek a 32 kéményépítmény felé forduló lejtős 40 tetőfelületétől két, szögben elhajló 41 lemezcső indul ki, melyek a 36 levegőbevezető csatornán át a 32 kéményépítmény ugyancsak hengeres 42 toronyfelépítményébe vezetnek. A 41 lemezcsövek a 42 toronyfelépítményben a 44 fal körül helyezkednek el úgy, hogy a 45 lemezcsővel kibélelt 46 kéménybe való közvetlen sugárzásátlépés elkerülhető legyen. A 37 levegőbeáramlási hely elé itt is 47 redőnylapok, valamint a sorbakapcsolt két 48 és 49 szűrő van beiktatva, amelyeknek tisztítóberendezéseit a továbbiakban nem részletezzük. Mindkét kiviteli alaknál a 15, 38 jelű lemezburkolat falaiban nagyfelületű billenőlapok alkalmazhatók a hirtelen nyomásingadozások elleni tehermentesítéshez, továbbá lehetnek bennük normális körülmények között nyitott, a kivezető légcsatornáknál lényegesen kisebb keresztmetszetű átbocsájtónyílások is. Az ezen átbocsájtónyílásokon keresztül kilépő meleglevegő a beáramló levegőt annak harmatpontja fölé melegíti fel. Annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett típusú tároló térfogat- és anyagszükségletét jelentősen csökkenteni lehessen, előnyösen olyan tárolóállványt használunk, amelyet oldalról lehet megtölteni, így a tárolóhoz szükséges tér közelítőleg a felére csökken. Az egyik irányban elhelyezett tartókat emellett vezetősínekként lehet felhasználni. Az anyagszükséglet emellett kicsiny lehet, mivel a tartókat könnyűre alakíthatjuk ki. Ezek ugyanis nincsenek hajlítóigénybevételeknek kitéve, mivel az eddig ismert megoldásokkal ellentétben csuklós rögzítéseik révén képesek utánengedni a földrengések hatásának, így az oldalirányú erők csak húzóigénybevételt okoznak. Mindenek előtt azonban a rácsnak nem kell felvennie a megtöltött 33’ tok súlyát, mivel ezt a súlyt a 8’ tárolóhelyeknél közvetlenül az ezen helyeken alkalmazott függőleges 11’ támaszok veszik fel. A 3’ tárolóállvány további részleteit a következőkben leírt kiviteli alakok kapcsán ismerhetjük meg, a rajzok segítségével. 5 4 Az 5. ábrán egy, elhasznált 5’ tüzelőanyagrudak tárolására szolgáló tárolót mutatunk be. Jól látható a betonból elkészített 1’ épületfal, melynek 2’ belső oldala szórósán körülfogja az 5’ tüzelőanyagrúd 3’ tárolóállványát, amint ezt a 6. ábrán látható felülnézeten jól szemlélhetjük. A 3’ tárolóállvány a pont-vonallal rajzolt hengeres 33’ tokokban lévő elhasznált 5’ tüzelőanyagrudakat függőleges helyzetben tartja, azaz az 5’ tüzelőanyagrudakat tartó 33’ tokok hossztengelye függőleges. Emellett az 5’ tüzelőanyagrudak a felső 6’ állványsík és az alsó T állványsík között helyezkednek el, amely síkok az egymást keresztező 12’, 13’, 16’ és 17’ tartó rácsaiból vannak kialakítva. A 33’ tokok 8’ tárolóhelyei az említett tartók 9’ keresztezési helyeiben vannak. Az épület 10’ talaján, illetve alján 11’ támaszok vannak, amelyek az egyes 5' tüzelőanyagrudak 8’ tárolóhelyéhez vannak hozzárendelve. Ezzek hordozzák az alsó 7’ állványsík 12’ tartóit, Ezeken vannak azután a hozzájuk képest derékszögben elhelyezkedő 13’ tartók ágyazva. . A 6’ és T állványsíkok között 15’ támasztóoszlopok helyezkednek el. Ezek hordozzák a 16’ tartókat, amelyek párhuzamosak a 12’ tartókkal és azokat a 17’tartókat hordozzák, amelyek a 13’ tartókkal párhuzamosan helyezkednek el. A 6’ és 7’ állványsík ezen kívül az 1 ’ épületfal 2’ belső oldalához van erősítve. Ebből a célból mindegyik 12’ és 16’ tartónak az 1’ épületfal felé eső 20’ vége 21’ heveder segítségével van az 1 ’ épületfalra rögzítve. Ugyanígy a 13’ és 17’ tartók 23’ végét a 24’ hevederkötések rögzítik az 1’ épületfalhoz. Az összekötés részleteit a 7. ábra mutatja be. Az is látható, hogy a 21’ hevedereket két, egymással párhuzamosan elhelyezkedő 25’ és 26’ lemezcsík fogja közre, melyek a 27’ és 28’ csapszegek útján vannak a 12’ és 16’ tartók 30’ lemezcsíkkal megerősített 20’ végére erősítve, míg a 25’ és 26’ lemezcsíkok másik vége 31’ kihorgonyzások révén van megfogva, amelyek az 1 ’ épületfalba vannak beágyazva. Ez a csuklós összeköttetés azt eredményezi, hogy a 12’, 13’, 16’ és 17’ tartók az oldalirányú erőknek képesek utánengedni és így gyakorlatilag csakis húzóerők terhelik azokat. A 6. ábrán bemutatjuk, hogy a hengeres 33’ tokokba zárt 5’ tüzelőanyagrudakat az egymáshoz képest derékszögben elhelyezkedő tartók 9’ keresztezési helyein találhatók. Ebben a helyzetükben, — mint ezt, a 8. ábrán láthatjuk — a 33’ tokok 35’ vezetékdarabja tartja meg azokat, mely a 36’ bevágások segítségével kapaszkodik a 13’ tartóra. Ennél a kiviteli alaknál a 13’ tartók U-tartók, ahol az U-alak lefelé nyitott. Ezek a 12’ tartók alatt vannak elhelyezve, amelyek ennél a kiviteli alaknál T-tartóként vannak kialakítva, ahol a T-tartó gerince felfelé van fordítva. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
