199181. lajstromszámú szabadalom • Rudazatzár, különösen nyílászárókhoz

199181 nyokba illeszthető csapokkal vannak ellátva, amelynek lényege, hogy — az emelőtárcsa belső palástfelületébe bemé­­lyedő, az emelőtárcsán belül koaxiálisán elhelyezett hengeres zárházban levő hen­gerzárbetét tolókavivője által sugárirány­ban elmozgatható csappal kapcsolatba hozható olyan körhornya van, amely — körhoronyban a sugárirányban kifelé el­mozgatott csapnak az emelőtárcsához ké­pesti körbeforgatása során történő ütköz­tetésére alkalmas sugárirányú ütközőfe­lületekkel határolt ütköző van. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismer­tetjük, az 1. ábrán a találmány egy kiviteli pél­dája szerinti rudazatzár oldalnézetének egy részletét szemlélteti reteszelt állapotban, míg a 2. ábrán az 1. ábra szerinti rudazatzár előlnézete látható részben a forgatótárcsa nélküli előlnézetben, másrészt metszetben. Az 1. ábrán 1 nyílászárónak az a részle­te látható, amelybe a találmány szerinti ru­dazatzár be van építve. Az 1 nyílászáró bel­ső oldalán az 1 nyílászáró oldalaival párhu­zamos, a példa szerint egymással 90°-ot be­záró négy 2 rúd van, amely 2 rudak ismert és az ábrákon nem látható módon kapcsolód­nak az 1 nyílászáró tokjára. A 2 rudak egymásfelöli végein egy-egy 3 csap nyúlik ki az 1 nyílászáróra merőleges irányban és ezek a 3 csapok egy közös 4 eme­­iőtárcsában kiképzett négy, egymástól 90°-ra elhelyezett kényszerpályára csatlakoznak. A példa szerint ezek a kényszerpályák a 2. áb­rán látható ívelt átmenő 5 hornyok. A 4 emelő­tárcsa belső furata 6 hengerben folytatódik az 1 nyílászáró irányába és a 6 henger az 1 nyílászáróban rögzített 7 házban elforgat­hatóan van kialakítva. A 6 henger belső fe­lületén 8 körhorony van kiképezve, amely 8 körhorony 9 hengerzárbetét 10 tolókavivő­je által sugárirányba mozgatható 11 csappal van működési kapcsolatban. A 9 hengerzár­betét hengeres 12 zárházban van a 12 zár­házhoz rögzítetten elhelyezve. A 12 zárház­hoz az 1 nyílászáró mindkét oldalán egy-egy 13,14 forgatótárcsa van mereven rögzítve. A 8 körhoronyban a 11 csap ütköztetésé­re alkalmas 15, 16 ütközőfelületekkel hatá­rolt 17 ütköző, valamint a 8 körhorony egy másik helyén, előnyösen a 17 ütközővel ellen­tétesoldalon, a sugárirányban kitolt és a 8 körhoronyba behyúló 11 csapnak a 8 körho­ronyból való kivezetésére alkalmas 18 tere­lőfelület van kialakítva. A 11 csapnak a 10 tolókavivő felöli felü­lete 19 peremmel ellátott síkfelületként van a 10 tolókavivő által történő működtetésé­nek a megkönnyítésére, míg a 11 csap a 12 zárházban laza illesztéssel van megvezetve. A találmány szerinti rudazatzár a követ­kezőképpen működik: A szerkezet a 2. ábrán látható zár közvetlenül zárás utáni állapotban van. A 10 tolókavi-3 vöt zárás után a kulcs kivételével visszaál­lítjuk a 2. ábrán látható helyzetből úgy, hogy lényegében a 9 hengerzár hengeres részének palástján belülre kerül. Ezután a 13, 14 for­gatótárcsák a 2. ábra szerinti, csak az óramu­tató járásával ellentétes irányba forgathatók el, miközben a 4 emelőtárcsa helyben marad, azaz a 3 csapok az 5 hornyok külső.végén he­lyezkednek el. A 13, 14 forgatótárcsák elfor­gatásával elfordul a 9 hengerzárbetét és vele együtt a 11 csap is. A 11 csap elérkezik a 18 terelőfelülethez, amely a 11 csapot vissza­nyomja úgy, hogy külső vége a 12 zárház kül­ső palástfelületén belülre kerül és így a to­vábbi körbeforgatás során már nem ütközik a 17 ütköző 16 ütközőfelületébe, tehát a 13,' 14 forgatótárcsákkal a szerkezet szabadon, bármelyik irányba körbeforgathatóvá válik. Nyitáskor a 9 hengerzárbetétben a kulcsot elforgatva a 11 csapot benyomjuk a 8 körho­ronyba, majd a 2. ábra szerinti óramutató járásával ellentétes irányba' forgatva a 13, 14 forgatótárcsákat a 11 csap felütközik a 16 ütközőfelületen. A 13, 14 forgatótárcsákat továbbforgatva magukkal viszik a 4 emelő­­tárcsát, az 5 hornyokban lévő 3 csapok a kény­szerpálya következtében befelé mozdulnak el és végül az 5 hornyok legbelső pontjára érve a továbbforgatást megakadályozzák. Eközben azonban a 3 csapokhoz tartozó 2 rudak is el­mozdulnak befelé és így a rudazatzár nyi­tott állapotba kerül. A kulcs kihúzásakor a 10 tolókavivőt is­mét beforgatjuk a 9 hengerzárbetét henge­res részének a palástján belülre, így a 13, 14 forgatótárcsákat a 2. ábra szerinti óramu­tató járásával megegyező irányba forgatva a 11 csapot a 18 terelőfelület visszanyomja a 12 zárház külső palástján belülre és így a 13, 14 forgatótárcsák szabadon, bármelyik irányba körbeforgathatóvá válnak. Záráskor a kulcsot a 9 hengerzárbetét­ben elforgatva a 11 csapot ismét benyomjuk a 8 körhoronyba, majd a 2. ábra szerinti óra­mutató járásának az irányába forgatva a 13, 14 forgatótárcsákat a 11 csap felütkö­zik a 15 ütközőfelületen. A 13, 14 forgatótár­csákat továbbforgatva magukkal viszik a 4 emelőtárcsát, az 5 hornyokban levő 3 csapok a kényszerpálya következtében kifelé moz­dulnak el és végül az 5 hornyok legkülső pont­jára érve a továbbforgatást megakadályoz­zák. Eközben a 3 csapokhoz tartozó rudak kifelé mozdulnak el és így a rudazatzár zárt állapotba kerül. A találmány szerinti rudazatzár amellett, hogy egyszerűen és könnyen működtethető, a zár tönkretételét is megakadályozza ille­téktelenek idegen kulccsal történő beavatko­zási kísérlete esetén, mivel a kulcs kihúzása után a 13, 14 forgatótárcsák szabadonfutása csak saját kulccsal szűntethető meg. A találmány nincs a kiviteli példákban leírt megoldásokra korlátozva, hanem kiter­jed az igénypontok, különösen a főigénypont oltalmi körébe vont minden megoldásra. 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6G

Next

/
Oldalképek
Tartalom