199174. lajstromszámú szabadalom • Hézagzáró szerkezet és eljárás annak előállítására
A találmány tárgya hézagzáró szerkezet, elsősorban falpanelok közötti hézagok szigetelésére vagy szigetelésének felújítására, amely függőleges hézag esetén a szomszédos falpanelok közé illesztett, adott esetben U-alakúra hajlított rugalmas idomot, valamint vízszintes hézag esetén előnyösen vízvezetőt tartalmaz, a rugalmas anyagú idom mögött pedig szellőző csatorna van szabadon hagyva. A találmány tárgyához tartozik az eljárás és hézagzáró szerkezet előállítására, főleg falpanelok közötti hézagok anyagtakarékos szigetelésére és/vagy a hibás tömítésű hézagok — előnyösen kötélről függeszkedve történő — megjavítására, amelynek során legalább egy hézaghosszon a hézagba rugalmas anyagot vezetünk. A nagyobb méretű épületelemek alkalmazásával egyidejűleg felmerült a keletkező illeszkedési hézagok lezárásának problémája. A probléma megoldását különösen az elemek méretének széles határok között való szórása nehezítette. A kezdetben tervezett hézagszélesség tűréshatárait a gyakorlat messze túlszárnyalta, ezért a korábban kifejlesztett hézagzárások nem feleltek meg a követelményeknek. Ugyancsak kedvezőtlen volt az ultraibolya sugaraknak és az időjárásnak a tömítő anyagokra gyakorolt hatása. A probléma elsősorban a függőleges hézagoknál jelentkezhet. A falpanelok közötti hézagok tömítése alapvetően kétféle módon történhet: „zárt hézagot” vagy ennél korszerűbb „nyílt hézagot" eredményező tömítéssel. „Zárt hézagot” tömítő massza alkalmazásával lehet elérni. Hátránya, hogy élettartama mindössze 8—15 év, de gyakori az egy év utáni meghibásodás is. A tömítő massza nem tudja rugalmas alakváltozással követni a 0—5 cm között is változó hézagszélességet. Az ultraibolya sugárzás, az oxigén, a nedvesség és a panelmozgásból eredő mechanikai hatás a masszában súlyos károkat okoz. Az anyag drága. A panelok gyártásánál a zsaluzó anyag könnyebb leválasztásához bevonatokat alkalmaznak. A bevonat megakadályozza a masszának a panelhoz való tartós tapadását. Ma már általában csak a „ nyílt hézagú" tömítések javítására használják. „Nyílt hézagú” tömítésnél általában valamilyen szalagot, gumi vagy műanyag idomot használnak. Ismeretesek olyan eljárások, melynek során különböző kamraszelvényeket szorítanak a hézagokba. Hátrányuk, hogy csak szűk tűréshatárok között alkalmazhatók, túl kicsi vagy széttartó hézag esetén pedig alkalmatlanok. Ugyanezekkel a hátrányokkal rendelkezik az az eljárás, melynek során domború szelvényszalagot beakasztható rugós fémhorgokkal a panelházba csatlakoztatnak. A 171.586 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás figyelemre méltó javaslatot tesz, 2 1 mely kizárólag az újonnan épült panelépületeknél alkalmazható. A panelba a gyártás során műanyag szelvényt építenek be, melybe az illesztések után műanyag vízzáró szalagot helyeznek el. A javaslatnak számos gyakorlati hátránya van. A tervezettnél keskenyebb horonyban nem lehet a szalagot elhelyezni. Szélesebb horony esetére különböző szalagot terveztek. A kivitelezők azonban a szalagokat felcserélték, és mindenhova a keskeny — legkönnyebben behúzható — szalagot helyezték el, ami nem nyújtott kellő védelmet. A 281.373 lastromszámú osztrák szabadalmi leírás hullámos záróléceknek a hézagokba való bepattintására tesz javaslatot. A cserélhető zárólécet a panelokba erősített U-alakú tömítések fogadják. Hátránya, hogy a gyakorlatban előforduló hézagtűréseket nem tudja követni, túl keskeny hézagban pedig nem helyezhető el. A javaslat alkalmazása a gyakorlatban nem terjedt el. A 2.406.247 lajstromszámú NSZK közrebocsátási irat műanyaghabból készített ún. diszprofil lécet ismertet. A léceket a panelok közötti résbe kell behelyezni. A profilléc egyrészt tömíti, másrészt pedig eltakarja a rést. A megoldás hátránya, hogy túlságosan kicsi vagy széttartó hézag esetén nem alkalmazható. A profilléc díszítő funkciót csak új korában tud betölteni. A müanyaghab ugyanis idővel morzsolódik, letöredezik. A 2.138.171 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás építmény fugák szigetelésére ad megoldást. Jellegzetessége, hogy a fuga mellett az építmény homlokzatában süllyesztett peremet kell készíteni. A peremre ragasztóanyagot visznek fel, amelybe poliszulfidkaucsuk anyagú szalagot illesztenek. A szalag szélessége a két perem és a fuga szélességével egyezik meg. A szalag I- vagy C-profilú lehet, a kialakított perem keresztmetszetének megfelelően. A mégoldás hátránya, hogy a perem kialakítása bonyolult és munkaigényes. Külön műveletet igényel a ragasztóanyag felhordása is. Erősen széttartó hézagoknál nem használható. Kedvezőtlen az is, hogy a süllyesztett perem miatt felújításra nem alkalmas, csak új épületeknél alkalmazható. Ismeretes még különböző ragasztó szalagok alkalmazása, ezek azonban nem felelnek meg sem az épületfizikai, sem az esztétikai követelményeknek. A találmány célja az eddig ismert hézagtömítések hibáinak kiküszöbölése, és olyan hézagzáró szerkezeti kialakítása, mely régi és új épületnél egyránt alkalmazható, időjárás álló, széltartó hézagban is elhelyezhető, széles tűréshatárok között alkalmazható, érzéketlen a panelmozgássa1 szemben, továbbá épületfizikailag és esztétikailag is kedvező. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogyha a hézagban U-alakúra hajlított hézagzáró szalagot helyezünk, a szalagnak pedig csak az ívmentes részeit rögzítjük 2 199174 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
