199171. lajstromszámú szabadalom • Hídszegély-szerkezet
199171 a 2 rést — vízzáró 26 tömítőanyaggal töltjük ki; ez pl. kereskedelmi forgalomban „MAFLIFEX“ néven kapható anyag lehet. Amennyiben védőbetonos szigetelés készül, a 6 talpelemek a védőbetonra kerülnek. A szomszédos 6 talpelemek illeszkedési helyein az említett trapéz alakú 7 nyílások egymásba torkollnak, és két-két ilyen nyílás együttesen egy-egy hatszög alakú nyílást alkot. Ezekben a nyílásokban helyezhetők el a 4 korlátoszlopok, amelyek rögzítése az alsó végükhöz hegesztett acél 9 talplemezek és a 8 lekötőcsavarok segítségével történik; a 8a csavarszárakat kengyelek alkotják, amelyek a vasbeton 13 pályalemezbe vannak bebetonozva. A 4 korlátoszlopok körül azután a 7 nyílásokat utószilárduló anyaggal kitöltjük, pl. kibetonozzuk, miáltal a talpelemeket oldalirányú elmozdulással szemben is rögzítjük. A kitöltések felső felülete célszerűen egybeesik a 15 aszfaltburkolat és 6 talpelem felső felületével. Megjegyezzük, hogy a 14 szigetelést csak a 8a kengyelek törik át, gyakorlatilag mintegy 2,0 m-kent, mindössze két-két ponton, így a beszivárgási veszély a minimumra van szorítva. A 4 korlátoszlopok természetesen hegesztéssel is rögzíthetők a 8a kengyelekhez. Amennyiben II kerékvető gerenda kerül beépítésre a 6. ábrának megfelelően, az alatt és a 10 tartótagok közötti 17 átmenő nyílásokon keresztül a £_ nyilak irányában áramló víz akadály nélkül távozhat a hídpályáról, és a 19 vízorrok révén lecsöpög. Ha nincs 11 kerékvető gerenda, nyilvánvalóan ugyanez a helyzet. A 4 korlátoszlopok sem jelentenek érzékelhető akadályt az áramló víz számára. Ha a víz oldalirányú lecsorgása, illetve lecsöpögése a hídpályáról nem engedhető meg, az 1. ábrán szaggatott vonallal berajzolt és 3 hivatkozási számmal jelölt ereszcsatorna kerülhet beépítésre, amelyben a víz minden további nélkül elvezethető. A 7—9. ábrák szerinti kiviteli példa az 1—6. ábrák szerintitől csak annyiban tér el, hogy előregyártott vasbeton 12 szegélytartó-elemek által alkotott szegélytartóval rendelkezik, ugyanakkor a 10 tartótagok hiányoznak, ezért a korábban ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 12 szegélytartó-elemeket felső 20 lemez, és annak a két végén lefelé nyúló 21 lábak alkotják, amelyek belső felületei a 20 lemez alsó felületével 17 átmenő nyílást alkot, ameíly ^magasságú és ^hosszúságú. A 12 szegélytartó-elemek a hídszegély-szerkezet 6 talpelemén fekszenek fel, és végeiken ugyanolyan alakú és méretű nyílásokat tartalmaznak, mint amilyenek a 6 talpelemek trapéz alakú 7 nyílásai, amelyekkel a 12 szegélytartó-elemek elhelyezésekor pontos átfedésbe kerülnek. így a 4 korlát-oszlopoknak az 1—6. ábrával kapcsolatban már leírt rögzítése minden további nélkül végrehajtható. A 4 korlátoszlopokhoz e példa esetében — önmagá-7 ban ismert — korlátszalag van felerősítve. A 12 szegélytartó-elemek által alkotott szegélytartó kerékvetőként is funkcionál. A 17 átmenő nyílások keresztmetszeti mérete természetesen úgy választandó meg, hogy extrém csapadékmennyiség azonnali oldalirányú kivezetésére is alkalmas legyen. A 12 szegélytartó-elemek lekötése a szomszédos elemek között az elhelyezésük után kialakuló hatszögletű üregek kibetonozásával történik. A 10. ábra szerinti kiviteli példa a 7—9. ábrák szerintitől abban tér el, hogy a 12 szegélytartó-elemek helyett ugyancsak előregyártóit vasbeton 22 járdaelemek által alkotott járda képezi részét a találmány szerinti hídszegély-szerkezetnek. Ezek £ szélessége természetesen meghaladja a 9. ábrán látható 12 szegélytartó-elemek f méretét, hiszen a .d. nyilak megfelelően befelé lejtő felületű járdát alkotnak, amelyet az egyik oldalon — belül — a 4 korlátoszlophoz erősített 16 korlátszalag, a másik oldalon a 23 korlát határolja. A 22 járdaelemek keresztmetszeti alakja azonos a 12 szegélytartó-elemek 8. ábrán látható keresztmetszeti alakjával, az méret azonban némileg meghaladja a 9. ábrán bejelölt Ívméretet. A 22 járdaelem felső lemezét 24, a lábait pedig 25 hivatkozási számmal jelöltük. A 24 lemez külső végén alul 19 vízorr van, a 4 korlátoszlopok és a 23 korlát oszlopainak az átvezetési helyein pedig megfelelő nyílásokkal rendelkezik. A 10. ábrán is a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük a már ismertetett szerkezeti elemeket. A 22 járda-elemek elrendezéséből adódó excentricitást az elemek saját tömege ellensúlyozza. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: mind a szigetelés, mind a hídszegély-szerkezet úgy van kialakítva, hogy a hidpályára kerülő víz legegyszerűbb és leggyorsabb — a lehető legrövidebb úton bekövetkező — távozása van biztosítva. A felszíni vizek elvezetése még vízszintes híd-hossz-szelvény esetén is biztonságosan megtörténik. A szigetelés áttörésére olyan minimális mértékben van szükség, hogy gyakorlatilag ez nem jelent érdemleges hibaforrást. A találmány szerinti hídszegély-szerkezet forgalmi szempontból is kedvezőbb a hagyományosnál. Mivel a hídról nem kerül víz a hídfőkbe — vagyis a találmány szerinti megoldás a háttöltéseket is védi a beszivárgó vízzel szemben — a híd és töltés pályaszint-süllyedésének a különbsége jelentősen csökken. Mivel a burkolat alá szivárgó vizeket a szigetelés gyorsan és biztonságosan kivezeti a szerkezetből, ez utóbbi károsodása még magas olvasztósó-koncentráció esetén sem következhet be. Csökken a híd önsúlya. Az építési folyamatok — például a pályalemez vasalása, betonozása — egyszerűbbé válik, kevesebb a hibalehetőség, és azok jól áttekinthetők. A technológia a szakipari szerelő jelleg felé tolódik el, a helyszíni 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
