199169. lajstromszámú szabadalom • Elektrolizáló berendezés

199169 pereme pedig az elektrolit felső szintje alatt helyezkedik el. Az elektrolit melegítését biztosító hőcseré­lők, illetve hőátadó közeg bevezetésére szol­gáló perforált gőzvezetékek előnyösen a kád­tér válaszfalak és az elektródák között van­nak elrendezve. Az elektrolit hűtését biztosító hőcserélők előnyösen a kádtér válaszfalak és az elekt­­rolizáló kád belső fala között helyezhetők el. Az elektrolizáló kádban, illetve az anód­­szekrényben a kádtér válaszfalak, illetve az anódszekrény válaszfalak függőleges helyzete és függőleges irányú mérete az elektrolit ára­moltatásának szabályozása céljából az elekt­rolit alsó és felső szintje között beállítható. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1 .a és 1 .b ábrákon a találmány szerinti elektro­lizáló berendezés példakénti kiviteli alakjának vázlatát tüntettük fel, ol­dalnézetben, illetve felülnézetben; a 2. a és 2.b ábrákon egy további példakénti ki­viteli alak vázlatát ábrázoltuk oldal­nézetben, illetve felülnézetben; a 3. a és 3.b ábrákon egy harmadik példakénti kiviteli alak vázlatát tüntettük fel oldalnézetben, illetve felülnézetben. Amint az 1. ábrából kitűnik, a találmány szerinti berendezésnek elektrolitot befogadó, saválló bélésű 1 elektrolizáló kádja van, amely­ben egymással párhuzamosan függőleges 2 pozitív elektródák és 3 negatív elektródák vannak elrendezve. A 2 pozitív elektródák például 1% ezüstöt és 99% ólmot tartalmazó lemezek, a 3 negatív elektródák pedig felület­kezelt, a cink eltávolításának megkönnyítése céljából kétoldalt elektromosan szigetelő ré­tegbe ágyazott alumíniumlemezek. A 2 pozitív elektródák pozitív pólusú 14 áramvezető sí­nekhez és 15 szigetelt tartósinekhez, a 3 nega­tív elektródák pedig negatív pólusú 16 áram­­vezető sínekhez és 17 szigetelt tartósinekhez csatlakoznak. Az 1 elektrolizáló kádban a 2 pozitív elektródák és 3 negatív elektródák síkjára merőlegesen, függőlegesen felfüg­gesztve, 4 kádtér válaszfalak vannak elren­dezve. A 4 kádtér válaszfalak elektromosan szigetelő anyagból vannak kialakítva. A 4 kád­tér válaszfalak felső pereme az elektrolit szint­je alatt változtatható magasságban, alsó pe­reme pedig az 1 elektrolizáló kád 6 kádfeneke fölött ugyancsak beállítható magasságban he­lyezkedik el. Az elektrolit hűtése céljából az 1 elektrolizáló ká.d belső fala és a 4 kádtér válaszfal között, előnyösen az 1 elektrolizáló kád belső falán ólomcsőből készült csőkígyó alakú 5 hőcserélő van elrendezve (1. ábra). Az elektrolízis során légtisztítással elő­állított, védőkolloidokat tartalmazó cink-szul­fát tápoldatot a folyamattól függő előírt meny­­nyiségben adagoljuk az 1 elektrolizáló kádba, beállítjuk az elektrolízis előírt paramétereit, és az elektrolit hőmérsékletét hűtéssel 35— 40°C közötti hőmérsékletre állítjuk be. 3 Elektrolízis közben a 3 negatív elektródá­kon fém cink leválása mellett hidrogéngáz, a 2 pozitív elektródákon pedig oxigéngáz fejlő­dik. A gázok a 4 kádtér válaszfalak találmány szerinti elrendezésének — és célszerűen kísér­leti úton meghatározott legmegfelelőbb beál­lításának — köszönhetően a fejlődő gáz meny­­nyiségétől függően elősegítik az elektrolit 1 elektrolizáló kádon belüli cirkulációját, ezáltal a hőmérséklet- és koncentrációkülönbségek kiegyenlítését. A folyamat során a 3 negatív elektródákon levált cinkkel egyenértékben keletkező, meg­növekedett kénsavtartalmú elektrolitot az 1 elektrolizáló kádból 7 túlfolyón keresztül ki­vezetjük és a cink-oxidot tartalmazó pörkölt érc kilúgozásához használjuk fel, majd szű­­rés/lúgtisztítás után az oldatot az 1 elektroli­záló kádba újra visszavezetjük. A 3 negatív elektródákat a levált cinkréteg mechanikus eltávolítása céljából az 1 elektrolizáló kádból időnként ki kell emelni. A 3 negatív elektródák felületkezelés után ismét felhasználhatók. Az elektrolízis egyidejűleg több elektrolizá­ló kádban is végrehajtható, önmagában ismert módozatú elektromos kapcsolásban. A 2. ábrán feltüntetett berendezés saválló bélésű 1 elektrolizáló kádjába elektrolitként alkalmasan beállított koncentrációjú man­gán (II)-szulfát oldatot töltünk, amely káros szennyező fémionokat a megengedett határér­ték alatti mennyiségben tartalmaz. Az elektro­lit felszínén a hőveszteségek csökkentése és az elektrolit légtérbe jutásának megakadályo­zása céljából elektrolízis közben folyékony paraffinréteget helyezünk el. Az 1 elektrolizáló kádban párhuzamos elektromos kapcsolásban elhelyezett 2 pozitív elektródák és 3 negatív elektródák függőlege­sen vannak felfüggesztve. A 2 pozitív elektró­dák titánlemezek, a 3 negatív elektródák pedig ólómlemezek. Az 1. ábra szerinti berendezés­hez hasonlóan a 2 pozitív elektródák és a 3 ne­gatív elektródák pozitív pólusú, illetve negatív pólusú 14 és 16 áramvezető sínekhez és 15, il­letve 17 szigetelt tartósínekhez csatlakoznak. A 4 kádtér válaszfalak hőálló, elektromosan szigetelő anyagból kialakított lemezek, ame­lyek a 2 pozitív és 3 negatív elektródák síkjára merőlegesen, függőlegesen vannak felfüg­gesztve. A 4 kádtér válaszfalak felső peremei az elektrolit felszíne alatt változtatható ma­gasságban, alsó peremei pedig a 6 kádfenék fölött ugyancsak beállítható magasságban he­lyezkednek el. A 4 kádtér válaszfalak függő­leges helyzetének, illetve függőleges méreté­nek az elektrolit optimális áramlásának be­állítása céljából történő jobb szabályozható­­sága érdekében a 4 kádtér válaszfalak több darabból is kialakíthatók. Ez esetben a felső és alsó peremeknek az elektrolit felszínéhez, illetve a 6 kádfenékhez viszonyított függőle­ges helyzete a 4 kádtér válaszfalak részeinek egymástól való elcsúsztatásával szabályozha­tó. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom