199161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimer bevonattal stabilizált poliizocianátot tartalmazó diszperziók előállítására

199161 rint végezzük. Az amino-poliéter NH-száma 37,8. 43. példa a.) Jó tárolási stabilitású kenhető paszta előállítása 0,6. g szemikarbazid-propionsav-hidrazid és 2,4 g dietilén-glikol 50°C-os oldatát, továb­bá 10 g 2,4-/2,6-diamino-3,5-dietil-toiuol izo­mer elegyet (65/35) 1000 g lineáris amin-poli­­éterbe (NH-szám: 47,4, előállítását lásd a 33. c.) példában) keverünk, majd a keveréket 186 g finoman porított 4,4’-diizocianát-3,3’-di­­metil-difenil-uret-dionnal (dimer toluilén-di­­izocianát) reagáltatjuk. A kapott poliuretán­­-reaktív-elegy a szuszpendált, poliaddukttal burkolt diizocianáttal az oldott aromás diamin láncnövelőszer (DETA) jelenléte ellenére szo­bahőmérsékleten jól tárolható. Színezés céljá­ból a reaktív elegyhez 10 t% titán-dioxidból és 50t% dioktil-ftalátból álló pigmentet adunk A kenhető paszta viszkozitása 25°C-on 20 000 mPa.s. 91 b.) Felhasználás textília bevonására Közvetlen kenési eljárással kenőgépen poli­észter szövetet (220 g/m2) mindkét oldalán bevonjuk a fenti kenhető pasztával. Kenőkés segítségével a szövet egyik oldalán 250 g/m2 mennyiségű réteget viszünk fel, majd ezt 120/130/130°C alagúthőmérsékletek mellett 6 m/perc sebességgel mozgatva egy 12 m hosszú szárítóalagútban reagáltatjuk. Ugyan­ilyen eljárással a szövet másik oldalára 180 g/m2 anyagot viszünk fel és térhálósítjuk. Mindkét oldalon hólyag és folytonossági hi­ány mentes réteget kapunk, a rétegek a nem kezelt poliészter szövetre kitűnően tapadnak. Ha hasonló módon a kenhető pasztából tapadást gátló papírra filmet viszünk fel, a film 100%-os modulusza 10—11 mPa. 44. példa a. ) Jó tárolási stabilitású kenhető paszta előállítása 750 g lineáris, aromás amino-poliétert (NH-szám: 47,4, előállítása a 33. c.) példa szerint, és 250 g alifás amino-poli-oxi-propi­­lén-étert (NH-szám: 35, előállítása polifoxi­­-propilén-glikol) reduktív aminálásával) 1,3 g 3,3’-dimetil-4,4-diamino-diciklohexil-metán - nal összekeverünk. Keverés közben a reakció­­elegyhez 150 g fipoman porított dimer toluilén­­-2,4-diizocianátot adunk, miközben a poli(ami­­no-étér)-ben polikarbamiddal burkolt diizocia­­nát szuszpenzió képződik (viszkozitás 25°C-on 10 000 mPa.s, legalább 3 hónapig tárolható). b. ) Felhasználás oldószermentes textilbe­vonásra Az a.) pontban ismertetett eljárással elő­állított szuszpenziót a 43. b.) példában leírtak szerint közvetlen kenési eljárással 180 g/m2 tömegű, nem kezelt poliamid szövetre visszük fel. A felkent anyag mennyisége mindkét ol­dalon 100 g/m2. A réteget a szárítóalagútban 130°C-on térhálósítjuk. Az elasztomer bevonat kitűnően tapad a poliamid szövetre. A Bally flexométerrel meghatározott hajlítással szem­beni ellenállás mind szobahőmérsékleten, mind — 10°C-on jónak bizonyult (10000, ill. 20000 hajtogatás). SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás polimer bevonattal stabilizált, késleltetett reakciókészségű szilárd poliizocia­­nátot tartalmazó diszperziók előállítására, azzal jellemezve, hogy 30—185°C olvadáspon­tú, 0,5—200 mikron közötti részecskeméretű szilárd poliizocianátot NCO-csoportokra szá­mítva 0,1—25 ekvivalens százalék aminocso­­portnak megfelelő mennyiségű 32—6000 mól­­tömegű, — alifásán kötött aminocsoportokat vagy — -CO-NH-NH2 végcsoportokat tartalmazó két- vagy többfunkciós vegyülettel vagy — hidrazinnal vagy — hidrazinszármazékkal vagy — a felsoroltak elegyeivel reagáltatva stabilizálunk, 400—6000 móltö­megű poliolt és/vagy poliamint és adott eset­ben vizet, lágyítót, láncmeghosszabbító szer­ként 400-nál kisebb molekulatömegű amint és/vagy poliolt, és apoláris vagy 4-nél ki­sebb dielektromos állandóval rendelkező szer­ves oldószert tartalmazó közegben, a poliizo­­cianát olvadáspontjánál alacsonyabb hőmér­sékleten; vizes közeg esetén a stabilizált poli­izocianátot a folyadékból elkülönítjük és 400— 6000 móltömegű poliolban és/vagy poliamin­­ban újból diszpergáljuk, majd kívánt esetben a poliolt és/vagy poliamint és a stabilizált poli­izocianátot tartalmazó diszperzióhoz katalizá­tort, láncmeghosszabbítót és egyéb adalékot, előnyösen pigmentet, színezéket, antioxidánst, fényvédő anyagot adunk. " 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szilárd poliizocianátként 1,5- -naftalin-diizocianátot, 1,4-fenilén-diizocianá­­tot, 3,3’-diizocianáto-4,4’-dimetil-N,N’-difenil­­-karbamidot, dimerizált l-metil-2,4-diizocianá­­to-benzolt, dimerizált 4,4’-diizocianáto-difenil­­-metánt vagy 3,3’-dimetil-4,4’-diizocianáto-di­­fenilt reagáltatunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy katalizátorként szerves ón- vagy ólomvegyületet adagolunk. 4. Az 1—3 igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy lágyítóként ftalátot vagy trialkilfoszfátot alkalmazunk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a stabili­zálást 70°C alatti, előnyösen 0°C és 50°C közötti hőmérsékleten végezzük. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás, azzal jellemezve, hogy NCO-cso-92 47 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom