199155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adenozin-5'-karboxamid-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

199155 letű csoporttal helyettesített, amelyben Z karb­­oxicsoport vagy 1—4 szénatomos alkoxi­­-karbonil-csoport, valamint ezek gyógysze­­rés?etileg elfogadható sói. A leírásban és az igénypontokban hasz­nált általános megjelölések a következőkre vonatkoznak. Az 1—4 szénatomos alkilcso­­port például etil-, propil-, izopropil-, butil­és előnyösen metilcsoport. Az 1—4 szénatomos alkoxicsoport pél­dául metoxi-, etoxi- vagy izopropoxicsoport. A halogénatom megjelölés előnyösen klór­­atomra vonatkozik, de fluor-, bróm- vagy jódatom is lehet. A cikloa 1 kiI ( 1—4 szénatomos)-alkil-csoprt előnyösen (ciklopentil- vagy cíklohexil) -1—4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban 1- vagy 2-(ciklopentil- vagy ciklohexil)-etil-, propil­­vagy butil-csoport. . Az arilcsoport előnyösen fenilcsoport vagy az előzőekben megadott helyettesített fenil­csoport. Az aril- ( 1—4 szénatomos)-alkil­csoport előnyösen fenil-(1—4 szénatomos) - például benzil- vagy 1- vagy 2-fenil-(etil-, propil- vagy butil) -csoport, amelyek mindegyi­ke helyettesítetlen vagy a fenilrészen helyet­tesített az arilcsoportnál fent megadott mó­don; vagy 2-, 3- vagy 4-piridil-metil-csoport vagy 2-(2-, 3- vagy 4-piridil ) - (etil-, propil vagy butil)-csoport. A hidroxi-( 1—4 szénatomos alki!)-cso­­port előnyösen 2-, 3- vagy 4-hidroxi-(2—4 szénatomos alkil)-csoport, elsősorban hidr­­oxi-etil-csoport. A piridilcsoport 2-, 3- vagy 4-piridil-cso­­port, előnyösen 2- vagy 3-piridil-csoport. A tienilcsoport 2- vagy 3-tienil-csoport. Az 1—4 szénatomos alkoxi-karbonil-cso­­port előnyösen például metoxi-karbonil-, prop­­oxi-karbonil-, izopropoxi-karbonil- vagy elő­nyösen etoxi-karbonil-csoportot képvisel. A di( 1—4 szénatomos alkil)-karbamoil­­-csoport például N,N-dimetil- és N,N-díetil­­-karbamoil-csoportot képvisel. A gyógyszerészet ileg elfogadható sók általában szerveién és szerves savakkal ké­pezhetők, így olyanok, amelyeket erős ásványi savak, például hidrogénhalogenidek, például hidrogénklorid vagy hidrogénbromid; kén­sav, foszforsav vagy salétromsav; alifás vagy aromás karbonsavak vagy szulfonsa­­vak, például a hangyasav, ecetsav, propion­­sav, szukcinsav, glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, glukonsav, citromsav, maleinsav, fumársav, piroszőlősav, fenil-ecetsav, ben­­zoesav, 4-amino-benzoesav, antranilsav, 4- -hidroxi-benzoesav, szalicilsav, 4-amino-szali­­cilsav, pamoasav, nikotinsav, metán-szul­­fonsav, etánszulfonsav, hidroxi-etánszulfon­­sav, benzol-szulfonsav, p-toluol-szulfonsav, naftalin-szulfonsav, szulfanilsav, ciklohexil­­-szulfaminsav vagy az aszkorbinsav alkot­nak a találmány szerinti eljárással előál­lítható vegyü letekkel. Olyan vegyületek esetében, amelyek sza­bad karboxicsoportot tartalmaznak, szintén 3 leszármaztathatók gyógyszerészetileg elfo­gadható sók bázisokból, például alkálifémsók, így a nátriumsó, vagy ilyen sók gyógyszeré­szetileg elfogadható aminokból, így trimetil­­-aminból. A találmány szerinti eljárással előállít­ható vegyületek egyaránt hatásosak in vitro és in vivo rendszerekben, mint adenozin re­ceptor hatásfokozó anyagok emlősöknél. A találmány szerinti eljárással előállít­ható hatásfokozó anyagok felhasználhatók emlősöknél, ide számítva az embert is, a köz­ponti idegrendszer zavarainak, különösen a pszichózis, így a skizofrénia, valamint a szív- és érrendszeri rendellenességek, különösen a magas vérnyomás és a trombózis gyógyí­tására. Az említett tulajdonságokat in vitro és in vivo vizsgálatok útján mutatjuk be, elő­nyösen emlősök, például patkányok, kutyák, majmok, vagy elkülönített szerves szövetek és ezek preparátumainak a felhasználásával. Ezeket a vegyületeket in vitro vizes oldatok alakjában alkalmazhatjuk, in vivo pedig ente­­rálisan vagy parenterálisan, előnyösen orá­lisan vagy intravénásán, például zselatin kapszulákban keményítő szuszpenziókként vagy vizes oldatokban vihetjük be. Az in vitro adagok körülbelül 10"5 — 1CT9 moláris kon­centrációtartományban változhatnak. Az in vivo adagok körülbelül 0,001—25 mg/kg/nap, előnyösen körülbelül 0,0025—10 mg/kg/nap, tartományban vannak a vegyülettől és a be­adás módjától függően. Az adenozin-2 (A-2) receptor kötő tulaj­donságokat, amelyeket a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek adenozin-2 receptor agonista aktivitásra mutat, in vitro úgy állapítjuk meg, hogy meghatározzuk ezeknek a vegyületeknek azt a képességét, hogy milyen mértékben tudják gátolni a 3H-5’-N-etil-karboxamido-adenozin (3H­­-NECA) fajlagos kötődését, például ahogy R. F. Bruns et al., a Mol. Pharmacol. 29, 331 (1986) irodalomban leírták, Spraque-Dawley hím patkányok corpus striatum-ából szárma­zó csíkos membránkészítményekben. A vizs­gált vegyületeknek meghatároztuk azt a kon­centrációját, amely szükséges a 4 nM 3H­­-NECA fajlagos kötődésének visszaszorítá­sára 50 nM ciklopentil-adenozin jelenlété­ben. A találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyületek adenozin-1 (A-l) receptor megkötő tulajdonságait, amelyeket e vegyü­letek adenozin-1 receptor agonista aktivi­tásra mutat, például R.F. Bruns et al. által a Proc. Natl. Acad. Sei. U.S.A. 77 5547 (1980) irodalomban leírt módon állapítjuk meg, mégpedig meghatároztuk e vegyületeknek azt a képességét, hogy milyen mértékben képesek gátolni a 3H-ciklohexil-adenozin (3H-CHA) fajlagos kötődését Spraque-Dawley hím pat­kányok agymembrán-készítményeiben. Megha­tároztuk a vizsgált vegyületeknek azt a kon­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 '60 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom