199143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás puringyűrűt, vagy azzal analóg gyűrűrendszert (heteropurint) tartalmazó vegyületek és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
199143 Az (I) általános képletű vegyületek egymásba átalakíthatok. Az alábbiakban részletesebben leírjuk ezeket a reakciókat. A vegyületek szerkezetének és elnevezésének egyszerűsítése szempontjából az alábbiakban a'(D) általános képletű csoportot vezetjük be. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, ahol L jelentése L2 általános képletű csoport és jelentése L jelentésével megegyezik, azzal a feltétellel, hogy hidrogénatom nem lehet, az F) reakcióvázlat szerint úgy állíthatjuk elő, hogy egy (VII) általános képletü közbenső terméket egy (I-c) általános képletű vegyülettel — ahol L jelentése Q2 általános képletű csoport — alkilezünk. Az L2 a fenti meghatározás értelmében olyan (b-1) általános képletű csoport, amely a hidrogéntől különböző. A (VII) és (I-c) általános képletű vegyületekben a Q1 és Q2 csoportokat úgy választjuk meg, hogy az alkilezési reakció során (I-b) általános képletű vegyület jöjjön létre. Ennek értelmében az (I-b) általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy (I-c) általános képletű piperidinszármazékot — ahol Q2 jelentése hidrogénatom — a nitrogénatomján alkilezünk egy (VlI-a) általános képletű alkilezőszerrel. E reakciót szemlélteti a G) reakcióvázlat. Egyes esetekben a (VlI-a) általános képletű alkilezőszer egy reakcióképes, gyűrűs reagens is lehet, amelyet intramolekuláris gyűrűzárási reakcióval alakítunk ki. A (VlI-a) általános képletű vegyület gyűrűs formája helyben is kialakítható, vagy kívánt esetben elkülöníthető és az (1-c-l) általános képletű vegyülettel való reakciója előtt tisztítható. Továbbá azok az (I-b) általános képletű vegyületek, amelyekben L2 jelentése (b-1-a) általános képletű csoport, ahol T jelentése T2, és T2 jelentése 0 vagy S, -NR4 vagy -Z'-C(=X)_ -Y- általános képletű csoport, amelyben Z1 jelentése 0, S vagy NR4 csoport — e vegyületeket az (I-b-1-a) általános képlet szemlélteti — úgy állíthatók elő, hogy egy (I-c-2) általános képletű piperidinszármazékot a H) reakcióváziat szerint egy (VH-b) általános képletű vegyülettel alkilezünk. Az (I-c-2) általános képletben Q2° jelentése egy HT2-CsH2s — általános képletű csoport, és W1 jelentése W fentiekben meghatározott jelentésével azonos; továbbá, ha L1 jelentése Hét csoport, akkor Q2“ jelentése 1—6 szénatomos alkoxi- vagy 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport is lehet. Azokat az (I-b) általános képletű vegyületeket, ahol L2 jelentése (b-1-a) általános képletű csoport, amelyben T jelentése T4, amely O, S vagy NR4 általános képletű csoportot vagy -Z-C(=X)-Y'-csoportot jelent, amelyben Y1 jelentése O, S vagy NR4 csoport — e vegyületeket az (I-b-2) általános képlet szemlélteti — úgy is előállíthatjuk, 6 7 hogy egy (I-c) általános képletű piperidinszármazékot, amelyben Q2 jelentése -C,H2í-W általános képletű csoport (e vegyületet (I-C-3) képlettel írhatjuk le), egy (VII-c) általános képletű vegyülettel alkilezünk, amelyben Q1 jelentése -T4H általános képletű csoport, és T4 jelentése a fentiékben megadottal azonos. E reakciót a J) reakcióvázlat szemlélteti. Az alkilező reakciókat célszerűen közömbös szerves oldószerben végezzük. Alkalmas oldószerek erre a célra például az aromás szénhidrogének, így a benzol, toluol, xilol; 1—6 szénatomos alkanolok, így a metanol, etanol, 1-butanol; ketonok, így az aceton, 4-metil-2-pentanon; éterek, így az 1,4-dioxán, d-formamid, dimetil-acetamid és dimetil-szulfoxid; valamint a nitro-benzol és az l-metil-2- -pirrolidon. A reakció során felszabaduló savat alkalmas bázis hozzáadásával megköthetjük. E célra bázisként például valamilyen alkálifém-karbonát, alkálifém-hidrogén-karbonát, nátrium-hidrid vagy szerves bázis — így trietil-amin vagy triizopropil-amin alkalmazható. Egyes esetekben célszerű a reakcióhoz valamilyen jödid-sót, előnyösen alkálifém-jodidot hozzáadni. A reakció sebessége a hőmérséklet mérsékelt emelésével fokozható. Az (I) általános képletű vegyületek ismert eljárásokkal — így ismert funkciós csoport átalakítási eljárásokkal — egymásba átalakíthatok. Ilyen példákat a későbbiekben leírunk. Azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol -B- jelentése -S- csoport, átalakíthatok azokká a megfelelő (I) általános képletű vegyületekké, amelyekben -B- jelentése -SO- vagy -S02-csoport, úgy, hogy az előbbi vegyületeket alkalmas oxidálószerrel kezeljük. Oxidálószerként például kálium-perjodátot, valamilyen peroxidot — például 3-klór-perbenzoesavat vagy hidrogén-peroxidot — alkalmazhatunk. E reakcióhoz oldószerként alkalmazhatunk például valamilyen étert, így tetrahidrofuránt vagy dietil-étert; vagy valamilyen szénhidrogént, például benzolt; vagy halogénezett szénhidrogént, például diklór-metánt vagy kloroformot. Ha az -S- csoportot -SO- csoporttá kívánjuk alakítani, akkor az oxidációs reakciót előnyösen alacsony hőmérsékleten, megközelítőleg egyenértékű oxidálószerrel hajtjuk végre; ha -S02-csoportot kívánunk kialakítani, akkor az oxidálószert feleslegben alkalmazzuk, és szobahőmérsékleten vagy ennél magasabb hőmérsékleten dolgozunk. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek nitrohelyettesítőt tartalmaznak, átalakíthatjuk a megfelelő aminszármazékokká úgy, hogy a kiinduló anyagként alkalmazott nitrovegyületet keverés és — kívánt esetben — melegítés közben, alkalmas katalizátor jelenlétében hidrogénezzük. Katalizátorként például csontszénre lecsapott palládiumot vagy platinát, vagy Raney-nik-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
