199142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklusos ketonok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
199142 9- (ciklopentil-metil) -1,2,3,9-tetrahidro-3- ( (5- -metil-lH-imidazol-4-il )-metil )-4H-karbazol-4-on, 1.2.3.9- tetrahidro-3-( (5-metil-lH-imidazol-4- -il) -metil) -9- (2-propil) -4H-karbazol-4-on, 6.7.8.9- tetrahidro-5-metil-9- ( (5-metil-lH-imidazoI-4-il)-metil)-ciklohept(b)indol-10(5H)-on, valamint ezek fiziológiailag alkalmazható sói és szolvátjai. A fenti felsorolásból külön kiemeljük az 1.2.3.9- tetrahidro-9-metil-3- ( (5-metil-1 H-imidazol-4-ii)-metil)-4H-karbazol-4-ont és fiziológiailag alkalmazható sóit és szolvátjait (például hidrátját). Ezt a vegyületet előnyösen hidroklorid vagy maleát, elsősorban hidroklorid-monohidrát formájában alkalmazzuk. Az új hatóanyagok erősen és szelektíven antagonizálják a patkányból izolált bolygóideg készítmény 5-HT indukált válaszát és így az elsődleges befutó idegeken elhelyezkedő 5-HT típusú receptorok antagonistájaként alkalmazhatók. Ezeket a típusú receptorokat jelenleg 5-HT3 receptornak jelölik. Ilyen receptorok előfordulnak a központi idegrendszerben is. Az 5-HT széleskörben elterjedt a központi idegrendszer idegi vezetékein és az 5-HT-t tartalmazó vezetékek zavarai a viselkedési szindrómák (így a hangulat, pszichomotorikus aktivitás, étvágy és memória) megváltozását okozza. Az (I) általános képletű hatóanyagok, amelyek antagonizálják az 5-HT hatását az 5-HT3 receptorokon, felhasználhatók pszichotikus rendellenességek, például skizofrénia és mánia szorongás és émelygés, valamint hányás, elsősorban a rákos kemoterápiával és radioterápiával összefüggő állapotok kezelésére. Az (I) általános képletű hatóanyagok felhasználhatók továbbá gyomorpangás, gasztrointesztinális zavarok szimptómáinak, így emésztési zavar, emésztéses fekély, reflux nyelőcsőgyulladás, haspuffadás és érzékeny bél szindróma, valamint migrén és fájdalom kezelésére. Felhasználhatók továbbá kábítószertől és káros anyagoktól való függés, depresszió és dementia, valamint más, észlelési rendellenesség kezelésére. A fenti betegségek kezelésére jelenleg alkalmazott vegyületekkel ellentétben az új hatóanyagok az 5-HT3 receptorokra vonatkozó erős szelektivitásuk következtében nem okoznak káros mellékhatást. így például a neuroieptikus szerek extrapiramidális hatásokat, így késleltetett mozgászavart, válthatnak ki, míg a benzodiazepin-szájmazékok megszokáshoz vezethetnek. Az (I) általános képletű hatóanyagok vagy fiziológiailag alkalmazható sói vagy szolvátjai a fenti betegségek kezelésére mind a humán-, mind az állatgyógyászatban felhasználhatók. Az új hatóanyagok egy vagy több fiziológiailag alkalmazható hordozóanyaggal és/ 5 4 /vagy kötőanyaggal együtt ismert módon a megfelelő gyógyszerkészítménnyé alakit hatók. Az új hatóanyagok adagolhatok, orálisan, parenterálisan, rektálisan vagy transzdermálisan, valamint megfelelő készítmény alakjában inhalálással vagy befúvással (az orron vagy szájon keresztül). Orális adagoláshoz a hatóanyagok például tablettává vagy kapszulává alakítjuk, gyógyászatilag alkalmazható töltőanyag, így kötőanyag (például gélesített kukorica, poli(vlnil-pirrolidon) vagy hidroxi-propil-metilcellulóz) töltőanyag (például laktóz, mikrokristályos cellulóz vagy kálcium-hidrogén-foszfát), csusztatóanyag (például magnézium-sztearát, talkum vagy szilícium-dioxid), szétesést elősegítő anyag (például burgonyakeményítő vagy nátrium-keményítő-glikolát) vagy nedvesítőszer (például nátrium-lauril-szulfát) segítségével. A tabletta önmagában ismert módon bevonattal látható el. Orális adagolásra alkalmas folyékony készítmény lehet például oldat, szirup vagy szuszpenzió vagy olyan száraz készítmény, amely felhasználás előtt vízzel vagy megfelelő oldószerrel folyékony készítménnyé alakítható. Folyékony készítmények előállításához gyógyászatilag alkalmazható segédanyagokat használhatunk, így szuszpendálószert (például szorbitol szirupot, cellulóz-származékot vagy hidrogénezett étkezési zsírt), emulgeálószert (például lecitint vagy akáciát), nem-vizes oldószert (például mandulaolajat, olajos észtert, etil-alkoholt vagy frakciónált növényi olajat), valamint konzerváiószert (például metil- vagy propil-p-hidroxi-benzoátot vagy szorbinsavat). A készítmény tartalmazhat továbbá puffersókat, ízesítő-, színező- vagy édesítőszereket. Az orális adagolásra alkalmas készítményeket a hatóanyag szabályozott leadását biztosító készítmény formájában alkalmazzuk. Parenterális adagoláshoz alkalmazható az injekció vagy a folyamatos infúzió. Az injekciós készítmény kiszerelhető egy dózisegységet tartalmazó ampulla vagy több dózist tartalmazó edény formájában. A készítményt olajos vagy vizes hordozóanyagot tartalmazó szuszpenzió, oldat vagy emulzió formájában szereljük ki, amely kiszerelési segédanyagot, így szuszpendálószert, stabilizálószert és/ /vagy diszpergálószert tartalmaz. Eljárhatunk úgy is, hogy a por alakban kiszerelt hatóanyagot megfelelő hordozóval, például steril, pirogénmentes vízzel felhasználás előtt megfelelő készítménnyé alakítjuk. Az új hatóanyagok adagolhatok rektálisan is szuppozitórium vagy retenciós beöntés formájában, például szokásos szuppozitórium bázis, így kakaóvaj vagy glicerid felhasználásával. A hatóanyagok felhasználhatók végül nyújtott hatású készítmény formájában is, ame6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
