199137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3-diklór-tiofén előállítására

199137 180—450°C, a nyomás pedig 4X105 és 1Ó7 Pa, előnyösen 10® és 5 • 10® Pa között lehet. A terhelés (tömeg — óránkénti térsebes­ség h"1) előnyösen 0,1 hH és 10 h_l között le­het. Ha a katalizátor regenerálása szükséges, akkor ez oxigéntartalmú gázok jelenlétében lefolytatott leégetés útján történhet. Az izomerizálás igen szelektíven megy vég­be és az eljárási feltételektől, péjdául a hő­mérséklettől, a tartózkodási időtől, valamint az alkalmazott zeolit-típustól függően nagy konverziós aránnyal adja a kívánt 3-klór­­-tiofént. A kapott izomerelegy 85—90 tömeg% 3-klór-tiofént, 5—10 t% 2-klór-tiofént és cse­kély mennyiségű tiofént tartalmaz. A jelen találmány szerinti eljárásban, amelynek során a 3-klór-tiofént, annak egy móljára számítva 0,3—1,1 mól klórral, 40— 120°C hőmérsékleten klórozzuk, a 3-klór-tio­fént kiindulási anyagként a fent leírt izome­­rizálási eljárással kapott, túlnyomórészt 3- -klór-tiofént tartalmazó reakcióelegyet (adott esetben a jelenlevő hígítószer desztilláció út­ján történő eltávolítása után) közvetlenül is felhasználhatjuk. Eljárhatunk azonban oly mó­don is, hogy az izomerizálási lépésben kapott izomerelegyből a 2-klór-tiofént a klórozási lépés előtt eltávolítjuk. A találmány szerinti eljárásban a 3-klór­­-tiofén klórozását előnyösen a szokásos öntött­vas vagy acél keverőüstökben folytathatjuk le; köpennyel és/vagy hűtőkígyóval, továbbá klórbevezető-, hulladékgáz-, töltő- és ürítő­­-csővezetékkel ellátott üstöket alkalmazunk és a klórt gázalakban vezetjük be a reaktor­­-üstbe. Alkalmazhatunk csörgedeztetett fá­zisú reaktorokat is, amelyekbe a 3-klór-tiofént felül, a gázalakú klórt pedig a középrésznél vezetjük be; az ilyen berendezések különösen a 2,3-diklór-tiofén folytonos üzemben történő előállítására használhatók előnyösen. A klór és a 3-klór-tiofén közötti arány, mól/mól-ban kifejezve 0,3:1 és 1,1:1 között, előnyösen 0,7:1 és 0,95:1 között lehet. A klór­nak a sztöchiometrikusnál kisebb mennyiség­ben való alkalmazása előnyösen a klórozási reakció szelektivitása szempontjából. A klórozás további oldószer hozzáadása nélkül folytatható le. A klórozási hőmérséklet a szokásnak megfelelően 40—120°C, előnyösen 60—100°C lehet. A fentebb említett, 3- és 2-klór-tiofénből álló izomerelegy klórozása során lényegileg 2.3- diklór-tiofénből (kevés 2,5-diklór-tiofén, valamint némi visszamaradt 2-klór-tiofén és 3-klór-tiofén mellett) álló termékelegyet ka­punk, amelyet azután desztilláció útján dol­gozunk fel. Szakaszos üzemi feldolgozás esetén elő­ször a 128°C, illetőleg 135°C hőmérsékleten forró 2-klór- és 3-klór-tiofént desztilláljuk le előpárlatként, majd ezután különítjük el a 162°C, illetőleg 173°C forráspontú 2,5- és 2.3- diklór-tiofén izomereket. Ha a mellékter­mékként képződő 2,5-diklór-tiofénnek a ter­3 mékben való jelenléte nem kívánatos, akkor az izomerizálási lépés után egy külön desztillá­­lási művelettel a 2-klór-tiofént elválasztjuk a 3-klór-tioféntől. Ezután a 3-klór-tiofén kló­rozása útján (a 2-klór-fiofénre számítva) 80%-ot meghaladó hozammal kapjuk a kí­vánt 2,3-diklór-tiofént. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az aláboi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány semmilyen szempontból nincs e konkrét példák tartalmára korlátozva. 1. példa Izomerizálás és ezt követően az izomeri­zátum klórozása Egy a 3 702 886 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint szin­tetikusan előállított ZSM-5 zeolitot először 12 óra hosszat 550°C hőmérsékleten tartjuk, majd az így előkezelt zeolitot 2:1 tömegarány­ban alumínium-oxiddal keverjük össze, a ke­veréket valamely hígított ásványi savval meg­nedvesítjük és extrudálás útján 1,4 mm vastag szalagokká alakítjuk. Az így kapott katali­zátor-szálakat 120°C hőmérsékleten meg­szárítjuk, majd 600°C hőmérsékleten 2 óra hosszat izzítjuk. Az így kezelt szalagokat 10 t%-os alumínium-szulfát-oldattal több­ször öblítjük, majd a szintézis útján a termék­be került nátrium-ionokat kimerítően kicse­réljük NH4+-ionokra. Ezután újabb hőkezelés­ben részesítjük a szalagokat 600°C hőmér­sékleten és így a ZSM-5 zeolitokat H-alakban kapjuk. A 2-klór-tiofén izomerizálása egy 20 mm belső átmérőjű és 1000 mm hosszúságú rög­zítettágyas reaktort 200 ml fenti módon elő­állított és kezelt katalizátorral töltünk meg, majd légköri nyomáson, 300°C hőmérsékleten, 400 ml/óra áramlási sebességgel egy 2-klór­­-tiofénből és 1,2,4-triklór-benzolból álló fo­­lyadékelegyet vezetünk be a katalizátor-ágyba. 17,0 mól 2-klór-tiofén átvezetése, ill. 15 órai üzemidő után a reakciót megszakítjuk és a kondenzált reakcióterméket feldolgozzuk. Eb­ből a célból a klór-tiofén-izomerizátumot desz­­tilláció útján elkülönítjük az 1,2,4-triklór-ben­­zoltól és a klórozási lépésbe visszük tovább. A klórozási művelet lefolytatására egy keverővei, gázbevezetőcsővel, belső hőmérő­vel és visszafolyató hűtővel felszerelt 4-li­­teres háromnyakú lombikot alkalmazunk. A visszafolyató hűtőn keresztül kilépő hídrogén­­-kloridot vízzel vagy nátrium-hidroxid-oldat­­tal elnyeletjük. A lombikot olajfürdőben me­legítjük. A klórozás lefolytatására 1900 g (fenti módon desztillációs szétválasztás útján kapott) klór-tiofén-izomerizátumot adagolunk oldószer nélkül a lombikba. -A lombik tartalmát 90°C hőmérsékletre melegítjük, majd 2 mól/óra áramlási sebes­séggel bevezetett klórral megkezdjük a kló­rozást. A klórozás folyamán a lombikban a belső hőmérséklet 90°C-ról 105°C-ra emelke­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom