199119. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-aril-tetrahidro-ftálimid-származékokat tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
199119 és 60 tömegrész porított kovasavgéllel jól összekeverünk, és kalapácsos malomban összeériünk. A keveréket 20000 tömegrész vízben finoman eloszlatva 0,1 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú permetlét kapunk. VI. példa 3 tömegrész 3c számú hatóanyagot 97 tömegrész finom szemcsés kaolinnal összekeverünk. így 3 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú porozószert kapunk. VII. példa 30 tömegrész 9c számú hatóanyagot alaposan elkeverünk 92 tömegrész olyan porított kovasavgéllel, amelynek a felületére előzőleg 8 tömegrész paraffinolajat porlasztottunk. Ez az eljárás jó tapadóképességű hatóanyag előkészítésére szolgál. VIII. példa 20 tömegrész le számú hatóanyagot 2 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav kálcium sóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poliglikol-éterrel, 2 tömegrész fenol-karbamid-íormaldehid kondenzátum nátrium sóval és 68 tömegrész paraffinos jellegű ásványolajjal alaposan összekeverve stabil olajos diszperziót kapunk. IX. példa 40 tömegrész 4c számú hatóanyagot feloldunk 93 tömegszázalékos xilolt és 8 mól etilénoxidnak és 1 mól nonil-fenolnak a reakciótermékéből 7 tömegszázalékot tartalmazó 60 tömegrésznyi keverékben. így 40 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú oldatot kapunk. Alkalmazási példák Az (Ic) általános képletű N-aril-tetrahidro-ftáümidszármazékoknak a vizsgált növények növekedésére kifejtett hatását a következő üvegházi kísérletek mutatják (4— 8. táblázatok). A növények tenyészedényeként 300 ml-es műanyag virágcserepek szolgáltak. A szubsztrátum 3,0 tömegszázalék humuszt tartalmazó agyagos homok volt. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. A kikelés előtti alkalmazásnál a készítményeket közvetlenül ezután a talajra juttattuk. A II—V. példák szerinti összetételű készítményeket vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk, és finoman porlasztó permetezőkészülékkel juttattuk ki. A felhasznált menynyiségek 3,0 kg hatóanyag/ha voltak. A készítmények kijuttatása után a kísérleti tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázás és a növekedés meginduljon. Ezután a kísérleti tenyészedényeket átlátszó műanyagburával fedjük le, amíg a növények fel nem nőttek. Ez a lefedés biztosította a kísérleti növények egyenletes csírázását, 13 8 amennyiben ezt a hatóanyagok nem befolyásolták. Kikelés utáni alkalmazásnál a vizsgált növényeket fajtájuktól függően csak;, 3—15 cm magasra hagytuk felnőni, és ezután kezeltük a növényeket a találmány szerinti készítményekkel. A közvetlenül elültetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy ezeket előbb csíranövényekként egymástól elkülönítve termesztettük. A kikelés utáni alkalmazásnál a felhasznált mennyiségek hatóanyagtól függően 0,03—0,06 kg hatóanyag/ha voltak. A kikelés utáni alkalmazásnál a kísérleti tenyészedényeket nem fedtük le. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a meleget kedvelő fajoknak 20—36°C hőmérsékletet, a mérsékelt klímájüaknak pedig 10—-20°C hőmérsékletet biztosítottunk. A kísérlet időtartama 2—4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott reakciókat kiértékeltük. Az üvegházi kísérletekhez a következő növényeket használtunk: Abutilon theophrasti (selyemmályva), Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj), Arachis hypogaea (földimogyoró), Avena sativa (zab), Chenopodium album (fehér libatop), Chrysanthemum coronarium (koronás margitvirág), Echinochloa crus-galli (közönséges kakaslábfű), Galium aparine (ragadós galaj), Ipomoea spp. (hajnalka), Lamium amplexicaule (bársonyos árvacsalán), Lolium multiflorum (olaszperje), Mercurialis annua (egynyári szélfű), Polygonum aviculare (madárkeserűfű), Solanum nigrum (fekete csucsor), Stellaria media (tyúkhúr), Triticum aestivum (búza). Az le és 2c számú hatóanyagok kikelés előtti alkalmazásban és 3,0 kg hatóanyag/ha mennyiségben felhasználva megfelelőnek bizonyultak az egyszikű gyomnövények leküzdésére. A zabot, mint haszonnövényt a hatóanyagok egyáltalán nem vagy csak jelentéktelenül csekély mértékben befolyásolták. A példaszerűen kiválasztott kétszikű gyomokkal szemben a 3c és 4c számú hatóanyagok erős gyomirtó hatásúnak bizonyultak, kikelés utáni alkalmazásban és 0,06 kg hatóanyag/ha mennyiségben felhasználva. Ezeket a hatóanyagokat a földimogyoró ültetvényeken szelektív gyomirtószerekként lehet felhasználni, mivel a földimogyoró a kezelés során semmi említésre méltó károsodást sem szenvedett. A 9c számú hatóanyag 0,03 kg hatóanyag/ha mennyiségben alkalmasnak bizonyult a gyomok széles skálájának a leküzdésére, és eközben a búza, mint haszonnövény alig károsodott. Ebben az esetben is tehát szelektív gyomirtó hatásról van szó. A 2 150 929 számú nagy-britanniai szaba-14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
