199119. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-aril-tetrahidro-ftálimid-származékokat tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
A találmány tárgya az (1c) általános képletű N-aril-tetrahidro-ftálimidszármazékokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtó készítmények, valamint eljárás az (1c) általános képletű vegyületek előállítására. A képletekben R1 jelentése hidrogén- vagy klóratom, R2 jelentése hidrogénatom vagy cianocsoport, R3 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, 2—4 szénatomos alkenilcsoport, vagy 3—6 szénatomos alkenil-oxi-karbonil-, 2—4 szénatomos alkinil-oxi-karbonil-, 1—9 szénatomos alkoxi-karbonil-, (1—4 szénatomos alkoxi)- ( 1—4 szénatomos alkoxi) - -karbonil- vagy fenil-( 1—2 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoporttal helyettesített 1—2 szénatomos alkilcsoport. A 2 150 929 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásból ismertek az (I’) általános képletű, gyomirtó hatású N-aril-tetrahidro-ítálimidszármazékok; a képletben R1’ jelentése hidrogén-, halogénatom vagy pszeudohalogéncsoport, R2’ és R3> egymástól függetlenül hidrogénatomot, alkil-, alkil-aril-, aril-aril-, aril-, alkoxi-alkil-, alkoxi-ka rbonil-alkilvagy halogén-alkilcsoportot jelent. Az (F) általános képletű vegyületeket gyomirtószerek hatóanyagának ajánlják, azonban ezek hatása nem kifogástalan, különösen kisebb mennyiségekben való felhasználásuk esetén. Azt találtuk, hogy azonos vagy kisebb mennyiségekben való felhasználás esetén is jobb gyomirtó hatásuk van azoknak a gyomirtó készítményeknek, amelyek hatóanyaga az (le) általános képletű új, N-aril-tetrahidro-ftálimidszármazék. Az (1c) általános képletű vegyületek általános gyomirtó hatásáért a 3,4,5,6-tetrahidro-ftálimidrész a felelős. A hatás erősségére, valamint a szelektív gyomirtó hatásra azonban kedvező befolyása van az (le) általános képletű vegyületek (a) általános képletű oxim-éterrészének. Az (la) általános képletű vegyületeket a következő módszerek segítségével állíthatjuk elő: a.) ha a képletben R2 hidrogénatomot jelent, úgy az [A] reakcióvázlat szerint járunk el: Az (la) általános képletű nitro-benzol-oximvegyületeket az ismert eljárásokkal analóg módon állíthatjuk elő úgy, hogy a (Ha) általános képletű nitro-formilvegyületet (Ha”) általános képletű oximmá alakítjuk át. Ennél a reakciónál a (11a) általános képletü vegyületet vagy hidroxilamin-hidrokloriddal reagáltatjuk savmegkötőszer jelenlétében, és az így kapott (Ila’) oximot reagáltatjuk az R3-Br általános képletű alkilezőszerrel, vagy a (Ila) általános képletű vegyületet közvetlenül reagáltatjuk a H2N-OFt általános képletű O-szubsztituált hidroxilaminnal, illetve sójával, adott esetben savmegkötőszer jelenlétében, 1 2 b.) ha a képletben R2 cianocsoportot jelent, úgy a [B] reakcióvázlat szerint járunk ek Az (la) általános képletű nitro-benzol-oximvegyületeket úgy nyerjük, hogy (Ila") általános képletű m-nitro-benzil-cianidot R4ONO általános képletű alkil-nitrittel — a képletben R4 1—8 szénatomos alkil csoportot jelent — reagáltatjuk, nátrium-alkoholát jelenlétében, 0°C-tól a szobahőmérsékletig terjedő hőmérsékleten, és az így kapott (IIaw) általános képletű oximino-nitril nátrium sót R3-Br általános képletű alkilezőszerrel reagáltatjuk, szobahőmérsékleten, aprotikus poláros oldószerben, így acetonitrilben. Más eljárás szerint úgy nyerjük a (IIav; általános képletű nitrovegyületet, hogy (IIavl) általános képletű o-klór-benzil-cianidot a fenti módon R4ONO általános képletű alkil-nitrittel reagáltatunk, és az így kapott (IIavlt) általános képletű oximino-nitril nátrium sót reagáltatjuk az R3-Br általános képletű alkilezőszerrel, aprotikus, poláros oldószerben, és végül az így kapott (Ila''.1'1) általános képletű vegyületet nitráló savval reagáltatjuk, — 10°C-tól 50°C-ig, előnyösen 0°C-tól 25°C-ig terjedő hőmérsékleten. Az (Ib) általános képletű vegyületeket a következő eljárással állítjuk elő, a [CJ reakcióvázlat szerint: Az (Ib) általános képletű anilin-oximszármazékok előállítása önmagában ismert eljárással, az (la) általános képletű nitrovegyület redukciójával történik. A redukciót kétvegyértékü ón- vagy vas sóval, vizes-savas-alkoholos közegben, így például sósav/víz/ /etanol elegyében hajthatjuk végre, vagy nemesfémkatalizátor, így például platina- vagy palládiumkatalizátor segítségével végzett parciális katalitikus hidrogénezéssel, 0°C-tól 50°C-ig terjedő hőmérsékleten. Az (Ic) általános képletű vegyületeket a következő eljárással állítjuk elő, a [D] reakcióvázlat szerint: Az (Ic) általános képletű N-aril-tetrahidro-ftálimidszármazékokat 3,4,5,6-tetrahidro-ftálsavanhidridből és az (Ib) általános képletű anilin-oximszármazékból nyerjük, oldószerben vagy oldószer nélkül, 60°C-tól 200°C- ig terjedő hőmérsékleten. Ehhez a reakcióhoz alkalmas oldószerek a kis szénatomszámú karbonsavak, így a jégecet vagy a propionsav, vagy az aprotikus oldószerek. Ha aprotikus oldószerben dolgozunk, úgy célszerű a reakció során keletkező vizet a reakcióelegyből azeotróp desztillációval, vízelválasztón eltávolítani. Előnyösek azok az (Ic) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R1 jelentése hidrogén- vagy klóratom, R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, főleg a metil-, etil- és az n-propilcsoport; 2—4 szénatomos alkenilcsoport, főleg a vinil- és az allilcsoport; 1—9 szénatomos alkoxi-karbonilcsoporttal szubsztituált 2 199119 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
