199112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklohexán-1,3-dion-származékok előállítására és hatóanyagként ciklohexán-1,3-dion-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
199112 A találmány szerinti herbicid kompozíciók az (I) általános képletű hatóanyagokon kívül szilárd vagy folyékony hordozóanyagokat, továbbá adott esetben segédanyagokat tartalmaznak. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői növényi növekedést szabályozó hatással is rendelkeznek. így például az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői, amellett hogy szelektíven irtják a haszonnövények között élősködő tűszerű gyomnövényeket, megfelelő dózisban felvive egyúttal. a haszonnövények növekedését is szabályozzák. A növényi növekedést szabályozó hatás többféle formában jelentkezhet, amelyek közül példaként a következőket soroljuk fel: csúcsfejlődés visszaszorítása; másodlagos rűgynövekedés serkentése; a virágzás és magképződés gyorsítása; a virágzás fokozása és ezzel együttjáró szemhozam-fokozódás; szárvastagodás; szárrövidülés; bokrosodás. A növényi növekedést szabályozó hatással is rendelkező (I) általános képletű vegyületek gabonaféléken, így búzán vagy árpán például bokrosodást és szárrövidülést idézhetnek elő. A növényi növekedés szabályozása céljából a növényeket, a magvakat vagy a növények termesztőközegeit hatásos mennyiségű (I) általános képletű vegyületet tartalmazó kompozíciókkal kezeljük. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket közvetlenül a kikelt növényekre is felvihetjük (kikelés utáni kezelés), vagy a készítményekkel a magvakat vagy kikelés előtt a talajt kezelhetjük (kikelés előtti kezelés). A találmány szerinti herbicid kompozíciók szilárd, folyékony vagy pépszerű készítmények lehetnek. A készítmények használatra kész, híg kompozíciók vagy használat előtt hígítandó koncentrátumok lehetnek. A készítmények hatóanyagtartalma részben a készítmény típusától, részben pedig attól függően változik, hogÿ az adott készítmény közvetlenül felhasználható-e (ilyenek például a beporzásra alkalmas készítmények vagy a vizes emulziók), vagy a készítményt felhasználás előtt hígítani kell-e (ilyenek például az emulgeálható koncentrátumok és a nedvesíthető por készítmények). A találmány szerinti kompozíciók 0,002—95 tömeg% (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazhatnak. A szilárd készítmények például porok, porozószerek, pasztillák, szemcsék vagy granulátumok lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül szilárd hordozóanyagot tartalmaznak. A porokat és a porozószereket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot összekeverjük vagy összeőröljük a szilárd hordozóanyaggal. A szemcséket, pasztillákat és granulátumokat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot szilárd hordozóanyaghoz rögzítjük, így például az előre elkészített szemcsés szilárd hordozóanyagot a hatóanyaggal vonjuk be, vagy agglomerációs módszereket alkalmazunk. 3 A szilárd hordozóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: ásványi anyagok és agyagok, így kaolin, bentonit, szilikagél, fullerföld, attapulgit, diatomafőid, vörös vasoxid, lösz, kréta, kalcium-szulfát, dolomit, mészkő, mész, kalcium-karbonát, gipsz, pirofí 1 lit, kovasav, sziiikátok és szilikagélek; műtrágyák, így ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, amrftónium-nitrát és karbamid; növényi eredetű anyagok, így gabonáderce és liszt, fakéregliszt, faliszt, dióhéj-liszt és cellulóz-porok; továbbá szintetikus polimer anyagok, így őrölt vagy porított műanyagok és műgyanták. A szilárd készítmények továbbá nedvesíthető porok, granulátumok és szemcsék lehetnek, amelyek a hatóanyagon és a szilárd hordozóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot (nedvesítő-, emuigeáló- és/vagy diszpergálószert) is tartalmaznak a készítmény folyadékokban való diszpergálódásának elősegítése végett. A felületaktív anyagok kationos, anionos és nemionos anyagok egyaránt lehetnek. A kationos felületaktív anyagok például kvaterner ammónium-vegyületek, így hosszú szénláncú alkil-ammónium-sók (például cetil-trimetil-ammónium-bromid) lehetnek. Az anionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: szappanok, zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, lignin-szulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, arilszulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói (például naftalin-szulfonsav-sók, így butil-naftalin-szulfonsav-sók, di- és tri-izopropil-naftalin-szulfonsav-sók, szulfonált naftatin és naftalin-származékok formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sói, szulfonált naftalin és naftalin-származékok fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sói, továbbá alkil-aril-benzolszulfonsavak sói, így dodecil-benzolszulfonsav-sók), hosszú szénláncú kénsav-monoészterek vagy alkil-szulfátok (így lauril-szulfát) alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, kénsav zsíralkohol-glikoléterekkel képezett monoésztereinek sói. A nemionos felületaktív anyagok közűi példaként az etilén-oxid fenolokkal és aikil-fenolokkal (így izo-oktil-íenollal, oktil-fenolla 1 és nonil-fenollal) képezett kondenzációs termékeit, az etilén-oxid ricinusolajjal képezett kondenzációs termékeit, a hosszú szénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridekből levezethető részleges észtereket (így szorbitán-monolaurátot), az említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékeit, az etilén-oxid/ /propilén-oxid tömb-kopolimereket, a lauril-alkohol-poli(glikol-éter)-acetált és a lecitineket említjük meg. A folyékony kompozíciók a hatóanyag folyékony hordozóanyagokkal készített oldatai vagy diszperziói lehetnek, amelyek adott esetben egy vagy több felületaktív anyagot (nedvesítő-, emuigeáló- és/vagy diszpergálószert) 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
