199106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-amino-fenolok előállítására elektrolitikus redukcióval

199106 A 2. példában a viszonylag alacsony hő­mérséklet miatt (60°C) a referencia feszült­ség éppen csak eléri az 1,2 V-ot (bár nem az egész idő alatt). Ez nem kielégítő reakciót je­lent, ezért a reakciót legalább 70°C hőmérsék­leten kell végezni. A példa nagy hozamértéke a kis anyagmennyiségekből adódó mérési hibá­nak tulajdonítható. 8. példa p-amino-fenol előállítása Az elektrolízist egy „H-cell"-cellában — mint amilyent például H. Lund „Practical Prob­lems in Elektrolysis" címmel Organic Elekt­­rochemistry 2. kiadás, kiadó: M.M. Baizer és H. Lund, Marcel Dekker, New York 1983, 168. oldal ismertet — végezzük. A berendezés két 250 ml gömblombikból áll, amelyek egy félig­áteresztő membránon (Nation*) át kapcsolód­nak és egy higanykatóddal és egy szénanód­­dal vannak felszerelve. A katódteret 150 ml, 0,2 mólos nátrium-hidroxid-oldattal és 10 g p-hidroxi-azo-benzolt tartalmazó oldattal tölt­jük fel, a pH érték nagyobb, mint 12. Az anód­­teret 0,5 mólos nátrium-hidroxid-oldattal tölt­jük fel. A katódteret egy hőmérővel és egy visz­­szafolyató hűtővel szereljük fel. A katódteret az egész folyamat alatt nitrogéngázzal öb­lítjük. A hőmérsékletet 80°C-ra emeljük és mágneses keverővei végzett keverés közben a standard kalomel-elektróddal szemben mért —1,2 V feszültségen eiektrolizálunk. A kez­deti áramsűrűség 10 A/dm2. Ezt fokozatosan csökkentjük. Az oldat kezdetben opálos, majd enyhén színeződik, halvány barna színű lesz. Az visszafolyató hűtő átszerelésével a kelet­kezett anilin nagyrészét a reakcióelegyből ki­desztilláljuk, miközben a hőmérsékletet 100°C­­-ra emeljük. A nitrogéngáz-áram és a vízgőz az anilint a gyűjtőedénybe viszi. A katódfo­­lyadékot lehűtjük, majd pH 6,5 értékig semle­gesítjük. Ezután 0°C hőmérsékleten állni hagy. juk, miközben a p-amino-fenol halvány bar­11 na kristályok formájában kiválik. 4,6 g (ho­zam: 84%) címszerinti vegyületet kapunk. Ol­vadáspontja: 189,9°C. 9. példa 2-klór-4-amino-fenol előállítása 10 g 4-feniI-azo-2-klór-fenolt redukálunk a 8. példában ismertetett módszer szerint. 5,4 g (hozam: 86%) cimszerinti vegyületet kapunk, aminek olvadáspontja: 153°C. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás (I) általános képletű p-amino­­-fenolok, a képletben R, jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy-COOH-csoport, előállítására egy (II) általános képletű p-fe­­nil-azo-fenol, a képletben R, jelentése a fenti­ekben megadott, vizes közegben végzett elekt­­rolitikus redukciójával, azzal jellemezve, hogy az elektrolízist bázikus közegben, amelynek pH-értéke legalább az alkalmazott p-fenil-azo­­-fenol pKa értékével megyegyező, legalább 50°C, előnyösen 70—100°C hőmérsékleten vé­gezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás 5-amino­­-szalicilsav előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási anyagot alkalma­zunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás p-amino­­-fenol előállítására,'azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási anyagot alkalmazunk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás 2-klór­­-4-amino-fenol előállítására, azzal jellemezve, hogy megjelelő kiindulási anyagot alkalma­zunk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a közeg pH értéke 12-nél na­gyobb. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a potenciál 0,1—0,7 V-al ne­gatívabb, mint a redukálandó vegyület féllép­cső potenciálja az alkalmazott pH értéken. 12 5 10 15 20 25 30 35 40 1 lap rajz képletekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom