199105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biocid hatású policiklusos amino-alkanolok és ilyen hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

199105 ges fürdővel 10°C-ra hűtöttük, és hozzácse­­pegtettűnk 101,21 g (60 ml, 0,66 mól) fosz­­foroxi-kloridot (gyártó: Aldrich), ügyelve arra, hogy a reakcióhőmérséklet né lépje túl a 10°C értéket. Ezután hagytuk, hogy a reak­­cióelegy szobahőmérsékletre melegedjen, majd 5 perc alatt öt részletben hozzáadtunk 50 g (0,22 mól) szilárd naftacént (gyártó: Cambridge Chemical Inc.). Az elegyet las­san 80°C-ra melegítettük, és a bíborszínű elegy majdnem feketévé vált. 12 órán át ke­vertük 80°C-on, lehűtöttük, 2 liter jeges víz­be öntöttük, és további 2 órán át kevertük szobahőmérsékleten. Az elegyet szűrtük, és a szűrlet szerves fázisát 500 g szilikagél­­ből készült oszlopra öntöttük. Az oszlopot először toluollal, majd diklórmetánnal eluál­­tuk. A megfelelő frakciókat egyesítettük, az oldószert forgó bepárló segítségével eltávo­­lítottuk, a maradékot pedig diklórmetán és etilacetát elegyéből átkristályosítottuk. Ilyen módon 17,5 g 5-naftacén-karbaldehidet kap­tunk, op. 163—164°C [irodalmi op. 164°C, lásd N.P. Buu-Hoi és munkatársai, Recueil, 76, 674 (1957)]. A termék elemanalízise meg­felelt (C, H) a neki tulajdonított szerkezet­nek. A szilárd anyagot 5X200 ml metanollal mostuk, 4 liter tetrahidrofuránban oldottuk, és az oldatot 500 g szilikagélből készített osz­lopon vezettük át, majd eluáló oldószerként további 2 liter tetrahidrofuránt használtunk. Az oldatot 300 ml térfogatig bepároltuk, etil­­acetáttal 800 mi re hígítottuk, 250 ml térfo­gatúra pároltuk be, a kivált anyagot szűr­tük és szárítottuk. 10,90 g 5,11-naftacén-di­­karbaldehidet kaptunk, op. 247—250°C, amely­nek az elemanalízise (C, H) megfelelt a ne­ki tulajdonított szerkezetnek. 3C. 2-(5-Naftacenil-metil-amino)-2-metil-1,3--propándiol- (metán-szulfonát) Az 1. példában ismertetett reduktív ami­­nálást alkalmaztuk a fenti 3A. pont szerint előállított 5-naftacén-karbaldehidből és 2-ami­­no-2-metil-l,3-propándiolból kiindulva. így 2- (5-naftacenil-metil-amino) -2-metil-1,3-pro­­pándiol-(metán-szulfonát)-ot kaptunk, op. 197,5—199°C (etanol-dietiléter). A termék elemanalízise (C, H, N, S) megfelelt a ne­ki tulajdonított szerkezetnek. 4. példa 2- ( 11 H-Benzo [b] fluoren-5-il-metil-amino)--2-metiI-l,3-propándiol 4A. 11 H-Benzo [b] fluorén-5-karbaldehid 11 H-Benzo [b] fluorént (gyártó: Cambrid­ge Chemial Inc.) A. Rieche és munkatársai - módszerével formileztünk [Chem. Bér., 93, 88 (I960)]. A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat azt mutatta, hogy a nyers aldehid főleg egy izomerből áll. A nyers terméket szi­­likagél oszlopon vezettük át, eluáló oldószer­ként toluolt használva. Az oldószer lepárlá­sa és a maradéknak diklórmetán és hexán elegyéből történő átkristályosítása után 86% -11 os termeléssel kaptunk 11 H-benzo [b]fluorén­­-5-karbaldehidet, op. 104,5—106,5°C. A ter­mék elemanalízise (C, H) megfelelt a neki tulajdonított szerkezetnek. 4B. 2- (11 H-Benzo [b] fluoren-5-il-metil-ami­no) -2-metil- 1,3-propándiol-(metán-szulfo­nát) Az 1. példában ismertetett reduktív ami­­nálást alkalmaztuk a fenti 4A pont szerint előállított 1 lH-benzo[b] fluorén-5-karbalde­­hidből és 2-amino-2-metil-l,3-propándio!ból kiindulva. így 49,6%-os termeléssel kaptunk 2- ( 11 H-benzo [b] fluoren-5-il-metil-amino) -2- -metil-l,3-propándiol-(metán-szulfonát)-ot, op. 211—213°C, amelynek az elemanalízise (C, H, N, S) megfelelt a neki tulajdonított szerkezetnek. 5. példa 2- (Benzo [c] fenantren-5-il-metil-amino) -2- -metil-1,3-propándiol 5A. Benzo [c] fenantrén-5-karbaldehid Benzo [c] fenantrént (gyártó: Cambridge Chemial Inc.) A Rieche módszerével formi­leztünk [Chem. Bér., 93, 88 (I960)]. A vé­konyréteg-kromatográfiás vizsgálat azt mu­tatta, hogy a nyers aldehid főleg egyetlen izo­merből állt. A nyers terméket szilikagélen végzett kromatografálással tisztítottuk, eluá­­lószerként toluolt használva, majd diklórme­tán és hexán elegyéből átkristályosítottuk. A tiszta terméket 74%-os termeléssel külö­nítettük el, és az MMR spektrum alapján tiszta benzo [c] fenantrén-5-karbaldehid izo­mer volt, op. 133—134°C, amelynek az elem­analízise (C, H) megfelelt a neki tulajdoní­tott szerkezetnek. 5B. 2- (Benzo[c] fenantrén-5-il-metil-amino)­­-2-metil-l,3-propándiol-(metil-szulfonát) Az 1. példában ismertetett reduktív ami­­nálást alkalmaztuk a fenti 5A. pont szerint előállított benzo [c] fenantrén-5-karbaldehid­­ből és 2-amino-2-metil-l,3-propándiolból ki­indulva. ' 2-(Benzo [c] fenantren-5-metiI-ami­­no) -2-metil-1,3-propándiol- (metán-szulfonát)­­ot kaptunk, op. 205—207°C (bomlik) (etanol­­-dietiléter). A termék elemanalízise (C, H, N, S) megfelelt a neki tulajdonítot szerke­zetnek. 6. példa 2-{12-Klór-5-naftacenil-metil-amino)-2- -metil-1,3-propándiol 6A. 12-Klór-5-naftacén-karbaldehid Felül meghajtott keverővei, hűtővel, ada­goló tölcsérrel, nitrogénbevezető csővel és buborékoltatóval ellátott háromnyakú gömb­lombikba bemértünk 57,3 g (0,235 mól) 2,3- -benz-9-antront, amelyet L.F. Fieser és mun­katársai módszerével állítottunk elő [J. Am. Chem. Soc., 53, 2329 (1931)] és 400 ml di­­metil-formamidot (gyártó: Aldrich). Az ele­gyet 0°C-ra hűtöttük, majd 167,5 g (100 ml, 1,09 mól) foszforoxikloridot csepegtetünk hoz­zá 1,5 óra alatt, miközben a reakcióhőmér­sékletet 0—10°C között tartottuk. Az elegy 12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom