199105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biocid hatású policiklusos amino-alkanolok és ilyen hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

199105 nos képletű vegyület vagy alkalmas módon védett származéka átalakítását redukálószer­rel végezhetjük, majd adott esetben a jelen­levő védőcsoportokat eltávolítjuk. A reduk­cióhoz célszerűen fémhidridet, például lítium­­-alumínium-hidridet, nátrium-bór-hidridet, nátrium-ciano-bór-hidridet vagy katalitikus hidrogénezést alkalmazunk. A katalitikus hidrogénezést célszerűen hidrogénnel végez­zük fém katalizátor, például palládium vagy platina jelenlétében. A redukcióhoz használ­hatunk a fentiekkel egyenértékű reagense­ket is, lásd J. March, Advanced Organic Che­mistry, 2. kiadás, 819—820. oldal, McGraw Hill, New York, 1977. A redukció során előnyösen úgy járunk el, hogy a (II) általános képletű vegyületet közömbös oldószerrel vagy oldószereleggyel készült oldatban reagáltatjuk — ahol az ol­dószernek vagy oldószereknek összeférhetők­­nek kell lenniük a redukálószerrel — nem túlságosan szélsőséges hőmérsékleten, példá­ul 0 és 80°C között, célszerűen szobahőmér­sékleten. Lítium-alumínium-hidrid és hasonló rea­gensek használata esetén alkalmas oldósze­rek például az éterek, így tetrahidrofurán, dietiléter vagy 1,2-dimetoxi-etán, adott eset­ben további oldószerként alkalmazott szén­­hidrogén, így toluol, benzol vagy hexán je­lenlétében. ' Nátrium-bór-hidrid és hasonló reagensek használata esetén alkalmas oldószerek pél­dául az alkoholok, így etanol, metanol vagy izopropanol, adott esetben további oldószer­ként alkalmazott szénhidrogén, mint toluol, benzol vagy hexán, vagy éter, mint dietiléter vagy tetrahidrofurán jelenlétében. Nátrium-ciano-bór-hidrid és hasonló rea­gensek használata esetén hasonló oldósze­reket alkalmazhatunk, mint a nátrium-bór­­-hidrides redukciónál, és a redukciót célsze­rűen valamely sav, előnyösen jégecet vagy sósavas etanol jelenlétében vitelezzük ki (lásd például R. Hutchins és munkatársai, Orga­nic, Preparations and Procedures Interna­tional, 11, 201 (1979)]. Katalitikus hidrogénezés esetén alkalmas öldószerek például az alkoholok, így meta­nol és etanol, adott esetben további oldószer­ként alkalmazott szénhidrogén, mint toluol vagy benzol, vagy éter, mint dietiléter vagy tet­rahidrofurán, valamint egy sav, például jég­ecet vagy sósavas etanol jelenlétében. ■ Célszerűen a (II) általános képletű ve­gyület védett származékaiból indulunk ki, ha redukálószerként iítium-alumínium-hidri­­det alkalmazunk. Előnyös védőcsoportok azok, amelyek összeférhetők a felhasznált reduká­lószerrel, és könnyen eltávolíthatók a vegyü­letet nem károsító körülmények között. Ilyen előnyös védőcsoport a benzil-, tetrahidropi­­ranil- és izopropilidén-éter-csoportok. Gyakran előnyös, ha a (II) általános kép­­letü vegyületet nem különítjük el az előállí­3 tási elegyéből, hanem úgy járunk el, hogy egy RCHO általános képletű aldehidet, ahol R jelentése a fenti, egy R'NH2 általános kép­letű aminnal reagáltatunk, ahol R1 jelenté­se a fenti, és a képződő (II) általános képle­tű vegyületet in situ redukáljuk. Az RCHO általános képletű aldehid és az R'NH2 álta­lános képletű amin reakcióját célszerűen az ilyen típusú reakcióknál szokásos reakciókö­rülmények között végezzük, például valamely sav, így egy szulfonsav, mint p-toluol-szul­­fonsav jelenlétében, alkalmas közömbös ol­dószerben, például aromás szénhidrogénben, előnyösen toluolban, miközben a vizet azeo­­tropos desztil lációval eltávolítjuk. Ezután lefolytatjuk a redukciót a redukálószerrel al­kalmas oldószerben, célszerűen etanolban vagy metanolban. Ügy is eljárhatunk, hogy az alkalmas ol­dószerekben egyensúlyi körülmények között képződő (II) általános képletű vegyületet in situ redukáljuk megfelelő redukálószer­rel, célszerűen nátrium-ciano-bór-hidriddel. Az RCHO általános képletű vegyületet védett aldehid, például acetál alakjában is alkalmazhatjuk, amelyből az alkalmazott reakciókörülmények között szabadul fel az aldehid. x Az RCHO általános képletű aldehidet úgy állíthatjuk elő, hogy egy megfelelő policik­­lusos aromás szénhidrogént formilezőszer­­rel reagáltatunk. A formilezőszer például ón­­(IV)tetraklorid és CI2CHOCH3 reakciójával képződő vagy ezzel egyenértékű reagens, így az A. Reiche és munkatársai szerinti reagens [Chem. Bér., 93, 88 (I960)] lehet. Alkalmaz­hatunk más ismert formilező reagenseket és módszereket is, például a Gatterman-Koch­­-reakciót /CO/HC1/AICI3/CuCI/, a Gatter­­man-reakciót /HCN/HCl/ZnCI2/ vagy a Vils­­meier-reakciót /POCI3, PhN/Me/CHO vagy POCl3, Me2NCHO/ [lásd J. March fenti mun­kája 494—497. oldalát]. Az RCHO általános képletű vegyületet olyan policiklusos aromás szénhidrogénből is előállíthatjuk, amely alkalmas funkciós csoporttal van helyettesítve, például -CH2OH, -CHBr2, -CH3, -C0CH3, -COOH vagy -CN csoporttal, és ezt a funkciós csoportot a szak­ember számára ismert módszerekkel aldehid­csoporttá alakítjuk. Abban az esetben, ha a policiklusos aro­más gyűrű szubsztituensként halogénatomot tartalmaz, a kiindulási vegyületet- úgy állít­hatjuk elő, hogy a policiklusos aromás szén­­hidrogént vagy közvetlenül egy halogénező­­szerrel, például klórral, brómmal vagy szul­­furilkloriddal kezeljük, vagy közvetett mód­szert alkalmazunk, például a Sandmeyer­­-reakciót (H.H. Hodgson, Chem. Rev., 40, 251 (1947)]. Ha a szubsztituens alkilcsoport, a policiklusos aromás szénhidrogént a meg­felelő reagensekkel reagáltathatjuk a Frie­­del-Crafts-reakció körülményei között [G.A. Oláh, Friedel Crafts and Related Reactions, 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom