199095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz biológiai tisztítására
3 HU 199095 B 4 esés szervetlen anyagot is táplálnak olyan mennyiségben« hogy a folyadékban ez utóbbi anyag koncentrációja 30-60% legyen. A levegőztető medencéből eltávolított folyadékból a szilárd fázist szeparátorban kiválasztják, és a levegőztető medencébe .recirkuláltatják. A tisztított vizet a szeparátorból flokkulátorba vezetik, ahol fém-kationokat kevernek hozzá, és ezzel kicsapják a szilárd szemcsés szervetlen anyagot a vízből. A flokkulátorból távozó folyadékból egy ülepítőben választják ki a szilárd szemcsés szervetlen fázist, amit azután a levegőztető medencébe recirkuláltatnak. A 4 056 465. számú USA szabadalmi leírás szerinti aktivált iszapos rendszerben a szennyvizet és a recirkuláltatott iszapot anaerob körülmények között intenziven összekeverik egymással, majd az anyagot levegőztetésnek és tisztításnak vetik alá. A műveleti feltételek megfelelő beállításával, illetve szabályozásával a rendszerben rendkivül aktiv eleveniszap szelektív termelése biztosítható, amely egyrészt igen kedvező ülepedési tulajdonságokkal rendelkezik, másrészt alkalmas a' beérkező szennyvízből a foszfát hatékony kiválasztására. A 4 029 577. számú USA szabadalmi leírás szerinti vízkezelési eljárásban vizoldható polimereket alkalmaznak kalcium-foszfát, magnézium-szilikát és/vagy vasoxid, agyag és ezek keverékei képződésének, leülepedésének és/vagy redukciójának a meggátlására. Valamennyi fent ismertetett konkrét megoldásnál a berendezést és kiszolgáló eszközeit (szivattyúk, levegőztető szerkezet, illetve ülepítő- és levegőztető térfogatok stb. ) a napi lefolyás legnagyobb (mértékadó) terhelésére kell méretezni. A nap döntő hányadában így a berendezés és tartozékai túlméretezetteknek minősülnek, nincs kihasználva a tisztítási kapacitás. Ugyanakkor az ismertetett rendszerek ki vannak téve az egyenetlen, lökésszerű terheléseknek, ami technológiai szempontból kedvezőtlen; például lecsökkenhet az oldott oxigéntartalom az eleveniszapos medencében (ez biológiailag hátrányos); vagy az ülepítőben felborulhatnak az áramlási viszonyok (iszapelúszás stb.). A találmány feladata, hogy olyan biológiai szennyvíztisztítási megoldást szolgáltasson, amelynek segítségével alkalmazkodni lehet a kis telepeket lökésszerűen érő terhelésekhez is, és amellyel gazdaságos, energiatakarékos üzemvitel mellett az elfolyó, tisztított víz egyenletes, az előírásoknak megfelelő minősége biztosítható. A találmány az alábbi felismeréseken alapszik: amennyiben az átlagost meghaladó hozamnak megfelelő - például óracsúcskor érkező - szennyvízmennyiségek részére kiegyenlítő teret - puffertárolást - biztosítunk, és e funkciót csak a reaktortérre korlátozzuk, ahol a nyers szennyvíz levegőzte- 4 tése és recirkuláltatott eleveniszappal keverése történik, és a reaktortérből égj letesen és folyamatosan emeljük át a bioi ailug tisztított szennyvizet az ülepitőté ahonnan egy adott szinten bocsátjuk 1 tisztított szennyvizet, vagyis ahol álla vizszintet tartunk, a reaktortérben állanc érzékelhető a vizszintingadozássa) reprez tált vizhozamváltozás. Amennyiben pedif beérkező szennyvizet a változó vízhozam nak megfelelően kezeljük - tehát nagyi vízhozamnál több oxigént viszünk be és b iszapot recirkuláltatunk, kisebb vizhozan pedig az oxigén- és iszapbetáplálást cs kentjük (az előbbit esetleg időszakosan s neteltetjük is) egyrészt optimális energiai használással történhet az üzemeltetés, m részt - mivel egy térben valósul meg a akció és a pufferfunkció - az ideiglenes tárolt, pl. óracsúcskor többlet-szennyv mennyiségeket állandóan, folyamatosan kéz jük, levegőztetjük, így a pufferolt szenr víztömegben sem indulhatnak meg anaei folyamatok, a szennyvíz nem .dögölhet’ be, E felismerések alapján a kitűzött felac lot a találmány értelmében olyan eljárás t gitségével oldottuk meg, amelynek Borán nyers szennyvizet reaktortérben oxigént keverjük, célszerűen levegőztetjük, ülepít térben ülepítjük, és az ülepitőtérből a reai tortérbe eleveniszapot recirkuláltatunk, amely eljárásra az jellemző, hogy a kiegyei lítő térfogattal is rendelkező eleveniszap; reaktortérben az oda érkező nyers szennyv mennyiségi változásának - vízszint-változási nak - a függvényében változtatjuk a bevi oxigén és/vagy recirkuláltatott iszap menny ségét; a levegőztetett szennyvizet egyenlet* vagy közel egyenletes vízhozammal, és ele nyösen folyamatosan juttatjuk az ülepitótér be, ahol konstans, vagy lényegében konstan vizszintet tartunk, és az ülepitőtérből a tísz titott szennyvizet egyenletes, vagy köze egyenletes vízhozammal bocsátjuk ki. Célsze rűen az oxigént mélylevegöztetéssel, finom buborékos sűritettlevegő-betáplálással juttat juk a szennyvízbe. A találmány szerinti eljárásnál tehát az oxigénbetáplálás - általába: levegőbevezetés - mennyisége a változó vízszinthez igazodik. A levegőztető reaktortérben a kiegyenlítés és levegőztetés eredményeként kedvezően alakul a szennyvíz minősége. A reaktorból közel egyenletes intenzitással történik a szennyviztovábbitás az állandó térfogatú (konstans vizszintű) fázisszétválasztó (ülepítő) térbe. Az ülepített szennyvíz elvezetésének intenzitása független a befolyás intenzitásától, lényegében állandó. A kiülepedett iszap elvezetése és tovább kezelése önmagában ismert módon, önmagukban ismert iszapkezelő berendezésekben történhet. Az iszaprecirkulációval követni tudjuk a napi befolyás-egyenetlenségeket, azaz, a recirkuláció és ezzel együtt az iszapkoncentráció akkor lehet a legnagyobb, ami-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
