199090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egy vagy több erősítőbetétes műanyag szalagok összekapcsolására
1 HU 199090 H 2 A találmány tárgya eljárás egy vagy több erősitőbetétes műanyag szalagok összekapcsolására. A szalagnak hord felülete, csúszófelülete, továbbá a hord felület, valamint a csúszófelület között egy vagy több erősítő betétet tartalmazó közbenső rétege van. Az összekapcsolandó részeket átlapolás mentén molekuláris kötőréteg létrejöttét elősegítő segédanyaggal csatlakoztatjuk. Tárgya még a találmánynak a berendezés, amelyben az összekapcsolás molekuláris kötőréteg létrejöttét elősegítő segédanyag, valamint nyomás és hőközlés együttes hatásával történik. Ennek érdekében a berendezés vázat, az egyesítendő részeket, pl. szalagokat közrefogó nyomólapokat, fütólapokat, a fűtőlapba beépített, célszerűen villamos ellenállásfűtéssel működtetett fűtőszerveket, hűtőszerveket, pl. hűtőfolyadékot átbocsátó csőkígyót és kezelőszerveket, így fogantyút és szorító szervet tartalmaz. Az ismert egyesítési módok két fő csoportba oszthatók. Az első csoport a mechanikus, a második a ragasztásos megoldás. A mechanikus egyesítésnél a szalagvégeket általában átlapolás nélkül egymás mellé helyezzük, és speciális rögzítő elemekkel, pl. fémkapcsokkal egymáshoz kapcsoljuk. Hátránya, hogy az összekapcsolási szakaszon a szalag rugalmatlanná, merevvé válik. Ezért a kapcsolat környezetében a szalag igénybevétele fokozódik, és idő előtt tönkremegy. Ugyanakkor a merev rész kárt tesz a szalag környezetében, pl. görgőkben, meghajtó egységekben. A ragasztásos egyesítések történhetnek hideg vagy meleg eljárással. A hideg eljárás lényege, hogy az egyesítendő szalagvégeket előkészítjük, pl. méretre vágjuk, érdesítjük, és ragasztóanyaggal megkenjük. Az így kezelt szalgvégeket egymásra helyezzük, és megfelelő szerszámban a szükséges kötési szilárdság eléréséig nyomás alatt tartjuk. Hátrányos, hogy általában több rétegben kell a ragasztóanyagot felhordani a szalagra. A ragasztóanyag oldószert tartalmaz, igy az tűzveszélyes és mérgező, ezért csak különleges szabályok betartása mellett alkalmazható. További hátránya, hogy időigényes, mivel a szükséges kötési szilárdságot felülettől függően 8-24 óra után éri el. A .12 38 266 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás műanyag hajtószíjak, különösen bordás szíjak egyesítésére ad megoldást. A szíjat futófelületére merőlegesen, de a szalag széleivel hegyes szöget bezáróan elmetszik. Az igy kapott síkfelületeket speciális szerszámban ragasztják vagy hegesztik. .Bordás meghajtó szíjak esetében indokolt az eljárás, ile még ebben az esetben is kétséges az illeszkedő felületek egymáshoz kapcsolódásának megbízhatósága. A 3 969 051 lajstromszámú USA szabadalmi leírás gumi alapanyagú szállítószalagokat egyesítő berendezést ismertet. A berendezés a gumi vulkanizálásához szükséges nagyméretű merev szorítólemezeket tartalmaz, amelyek PVC; alapanyagú szalagok összeerősitésére csak rossz hatásfokkal használhatók. Az ugyancsak gumiszalagok nál bevált vulkanizációs eljáráshoz hasonló egyesítési módszert a hőre lágyuló műanyagoknál is megkísérelték alkalmazni. Az ún. .meleg-ragasztásos' eljárásnál az előkészített felületek közé különlegesen kezelt lemezt helyeznek, és a szalagvégeket nyomás és hő hatására egyesítik. Hátránya, hogy a kiegészítő ragasztó lemez előállítása költséges. A felületek közé helyezett, lemez jelentősen megnöveli a ragasztás helyén a szalag vastagságát, ami a felhasználásban zavarokat okozhat. További gond, hogy az összekapcsolt felületek közötti nagyobb vastagságú ragasztóanyag megengedi a felületek egymáshoz viszonyított elmozdulását. Emiatt a kapcsolat szilárdsága elmarad a szalag szilárdságától, ami gazdaságtalan. A ragasztásnál használt berendezések nagyméretűek, a hőátadó felületek tömege és így hökapacitásuk nagy, hőmérsékletük pedig pontosan nem szabályozható. A felfűtési és lehűlési idők hosszúak, ami megnöveli a ciklusidőket. A szokásos szorító pofák nyomáseloszlása nem egyenletes. A találmány célja olyan egyesítési eljárás és ehhez szükséges berendezés kidolgozása volt, amely a szalag szilárdságával közel egyenértékű kapcsolatot hoz létre, és nem növeli jelentősen a szalag vastagságát.. További cél volt, hogy az egyesítés rövid idő alatt végrehajtható legyen. A berendezéssel szemben követelmény, hogy egyenletes nyomáseloszlás mellett a hőmérséklete a szükséges tartományokon belül gyorsan és megbízhatóan szabályozható legyen. A találmányi gondolat azon a felismerésen alapul, hogy a lépcsőzetesen előkészített szalagvégek oldószertől mentes folyékony segédanyaggal megkenve rövid ideig tartó nyomás és hőmérséklet hatásra az alapanyaggal egyenértékű kapcsolatot eredményez. A gyors felfűtést pedig a vékony nyomólapok alkalmazásával és annak légpárnákkal történő szorításával érhetjük el. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás egy vagy több erősítőbetétes műanyag szalagok összekapcsolására - amely szalagnak hordfelülete, csúszófelülete, továhbá a hordfelület, valamint a csúszófelület között egy vagy több erősítő betétet tartalmazó közbenső rétege van, az összekapcsolandó részeket pedig átlapolás mentén molekuláris kötőréteg létrejöttét elősegítő segédanyaggal csatlakoztatjuk - azon alapul, hogy az egyesítendő szalagokat a szükséges átlapolás figyelembevételével méretre vágjuk, az átlapolási hosszt az egy vagy több erősítő betét számával egyező számú illesztő szakaszra osztjuk, a szalagon az illesztő szakaszok számához és hosszúságához igazodó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
