199088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers faanyagok kezelésére
4 J HU 199088 A talom zavartalan felszínre jutását és onnan való távozását, majd az alkáliföldfém a katalizátor segítségével a természetes anyagba beépül. A találmány szerinti eljárás tehát a ter- 5 mészetes szárítási folyamat .laboratóriumi* utánzata, azaz mesterséges, a lehetséges maximális felgyorsítása a környezet ma ismert összes hatásának. A találmánynak az a lényege, hogy alká- 10 lifém sójának desztillált vizes oldatához salétromsavat keverünk és az igy nyert elegyet a száritótérbe legalább egyszer bepermetezzük, a permettel fellazítjuk a faanyag hófok légsebesség nyomás idő min. 40 °C min. 0.1 m/s min. 0.5 bar felfűtés 3-18 óra rostjaiban levő, a nedvesség távozását gá szilárd pektinl, miközben az alkáliföldfém fa rostjai közé beépül. A találmány egy kiviteli példája szeri a bepermetezésre kerülő elegy összetéte Salétromsav (HNOj) 42-48 tömegX, desztill viz (HzO) 42-48 tömegX, alkálifém sója, kalcium-klorid (CaClz) 4-16 tömegX. A salé romsav töménysége egy kiviteli példa szeri 65 tX-ig terjedhet. A találmány szerinti eljárást részlet sebben egy kiviteli példa kapcsán mutatji be. Felhasználva az eddigi tapasztalati ad. tokát a találmány szerinti szárítási eljár legfontosabb paraméterei: max. 100 °C max. 10 m/s max. 1,063 bar szárítás 12-71 óra kiegyenlítés 0-12 óra fanedvesség kezdeti nedvesség 50X végnedvesség - kívánság szerint - 6-15 % vegyszer alkalmazása párásitással a felfűtés, szárítás és kiegyenlítés különféle fázisaiban 30-8X egyensúlyi fanedvesség-tartalom között. A példa szerint 20X nedvességtartalmú lucfenyő pallót (5 cm vastagságú) szárítókamrába helyezzük és kb. 5 óra alatt 55 °C-ra melegítjük fel, eközben szellőztetéssel és viz bepermetezéssel a nedves hőmérőn a hőmérsékletet 50 °C-ra állítjuk be és ezen tartjuk. Ez a felfűtési fázis. Második fázisban a nedvességtartalmat 20X-ról 15X-ra csökkentjük, miközben a száraz hőmérővel mért hőmérsékletet 65 °C-ra növeljük és a nedves hőmérsékletet 48 °C-ra állítjuk be. Ennél a műveletnél a bepermetezésre a következő összetételű vegyszert használjuk: 65X-os töménységű HNCó-ból 42X, desztillált vízből 48X és CaClï-bôl 10X'. A bepermetezett mennyiség 1 m3 anyagra számítva 10 liter. Ez a szárítási fázis kb. 20 órán keresztül tart. Harmadik fázisban a szárazhőméróvel mért hőmérsékletet 65 °C-on tartjuk és a nedves hőmérőn a hőmérsékletet 46 °C-ra állítjuk be. Ebben a szárítási fázisban ismét vizet permeteztünk be, illetve szellőztetünk. A példa szerint a nedvességtartalmat 15%-ról kb. 25 óra alatt visszük le 10X-ra. Végül az utolsó, negyedik fázisban történik a kiegyenlítés, amikor a hőmérsékletet kb. 7 óra alatt 55 °C-ra csökkentjük, miközben a nedves hőmérsékletet víz bepermetezéssel és szellőztetéssel 44 °C-ra állítjuk be. A fa nedvességtartalma 10% marad. A hagyományos szárítási eljárással szemben a szárítási idő kb. 25X-kal csökken a példa szerint, a szárított anyag felhasználhatósági mutatója 28%-kal javul, míg a beépítés utáni vetemedési hajlam 20%-kal csökken. Ezzel az eljárással elérhető, hogy a n hány nap alatt elvégzett mesterséges szár tási folyamat során nyert száraz faanyí azonos tulajdonságokkal rendelkezzék, mint 2Q néhány év alatt természetes úton szárított, az is, hogy a természetes vegyi folyamat fe erősítésével, dúsított párásitással viszonyk alacsony fanedvesség mellett az anyag képk kénnyé, forgácsmentesen alakíthatóvá tehei 22 (pl. hajlítható, csavarható, összenyomhat, nyújtható, karcsúsítható, rostjaira bontha! stb.) tehát a növekedés során az ismert kői látok ill. értékek nagyrészének érvényre ju tása mellett szinte mint az élő fa formálható. A fentiek során már ismertetett hátré nyok, melyek az ismert eljárások alkalmazó sával fellépnek, a találmány szerinti eljárt bevezetésével minimálisra csökkennek, tehát a/ a szárítás során a faanyag makroszkopi ^2 kus tulajdonságaiból fakadó alak- és mé retváltozások a minimálisra csökkennek mert mesterséges öregbítés jön létre, b/ nincsenek olyan alakváltozások, min amilyenek az ismert szárítási eljáráso: J.Q után tapasztalhatók, vagyis a görbülés vetemedés, repedések nem károsítják f feldolgozásra váró faanyagot, c/ a szárított faanyag feszültségmentes, tehát a feldolgozás során újabb értékcsök- 25 kenés nem jön létre, hanem teljes értékben felhasználható. d/ a felhasználás eddig kiaknázatlan területekre is kiterjedhet pl. hajlíthatatlannak vélt faanyagok forgácsmentes alakítása, hőfok okozta károsodás nélkül képlékeny ' alakítás. a/ megszűnnek a felhasználás forgási sebességének (növekedés és felhasználás viszonya) felgyorsulása miatt felmerült 65 4
