199083. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bauxitból nyert timfölddel túltelített nátriumaluminátoldat elbontására keverés nélkül

1 HU 199083 B A találmány, tárgya berendezés /lúgos Bayer technológiával feltárt bauxitból .nyert, .tim­földdel túltelített nátriumaluminát-oldat el­bontására keverés nélkül. ? ? , a Ismeretes, hogy az alumíniumgyártáshoz felhasznált timföldet legelterjedtebben az ún. Bayer eljárással állítják eló, amelynek folya­mán a bauxitot nátrium-hidroxid megfeleld hőfokú és koncentrációjú vizes oldatával ke­zelik, ezáltal a timföldet oldhatóvá teszik és a telitett nátriumaluminát-oldatot állítanak elő. Amint ebből az oldatból a vegyileg feltá­ratlan ércmaradványokat (vörösiszap) eltávo­lítják, mint szilárd részeket, a túltelített nátriumaluminát-oldatot aluminium-hidroxid iniciátorral beoltják, hogy alumínium trihid­­roxidot nyerjenek. Ezt a műveletet - a túltelített nátrium­­aluminát-odat beoltását és elbontását - a technika állása szerint egymást követő műve­leti periódusokban végzik, amelyekhez az üzemi hőmérséklettel, a szemcseméret elosz­lással és a bevezetett iniciátor mennyiségével jellemeznek. Ugyancsak jellemző ezen műve­letekre az a berendezés, amellyel megvalósít­ják az oldat elbontását egymást követő tar­tályokon és előnyösen visszakeringtető, más néven recirkuláló lépésekkel. A Bayer elv felhasználásával előállított timföld gyártásánál a technika állása szerint szerte a világon ún. keverővei kialakított el­­bontókat használnak. A keverékkel kialakított elbontóknál állandó figyelmet fordítanak arra, hogy az oldat keverése és áramlása folyama­tos legyen, hiszen az’áramlás, illetve a keve­rés megszűnése a tartály fenekén aluminium­­oxid-trihidrát lerakódások kialakulásához ve­zetnek, ami miatt a tartályokat ki kellene üríteni és a lerakódásoknál az eddigi gya­korlatban célszerűnek tartották a keverés alkalmazását az oldat elbontásához, egyrészt abból a célból, hogy biztosítsák az alumínium trihidroxid szuszpenziók egyenletes eloszlá­sát az aluminát-oldatban, és hogy megakadá­lyozzák a tartály fenekén á lerakódások ki­alakulását. A keverővel kialakított elbontok hiá­nyossága, hogy a nyert timföld, illetve alu­­mínium-hidroxid szemcsék gyakori esetben a felhasználási cél szempontjából legelőnyösebb inértűnél kisebbek, illetve lerakódás jön létre a tartály, alján. A Bayer elv alapján működő nátriumalu­­rninát-oldat elbontok a technika állása szerint keverókkel vannak kialakítva. A technika ál­lásához tartozó megoldásoknál nincsenek ke­verő nélkül berendezések. A technika állása szerint ismeretes a 2 446 799 sz. francia szabadalmi leírásban is­mertetett megoldás, amely a nátriumaluminát­­oldatot csupán enyhén keveri oly módon, hogy a nátriumaluminát-oldatot az elbontó lenekére vezetik be egy forgó permetező ;sővel, amelyre perforált oldalkarok vannak ilhelyezve, és ezáltal a bevezetett nátrium­aluiiiináf-oldat beáramlás/közben nem okoz Lubulenciát az elbontás alatt lévő oldatban. A berendezés működése közben kivá­lasztódó uugy szemcsék a tartály fenekén 5 helyezkednek el, inig az oldat többi része a tartály felső része irányában áramlik. A be­rendezésben lezajló áramlási viszonyok ha­sonlóak egy flui'dizációs ággyal megvalósított áramlási viszonyokhoz. IO A találmánnyal célunk a felsorolt hiá­nyosságok kiküszöbölése, azaz a timfölddel túltelített nátriuinaluniriát-oldat elbontására vonatkozó olyan berendezés kifejlesztése, amely lényegesen jobb hatásfokkal jellemez­­]5 hetó, mint a régi megoldások. A találmánnyal feladatunk a bevezetőben leírt típusú timfölddel túltelített nátriumalu­minát-oldat elbontására vonatkozó berendezés továbbfejlesztése ol.v módon, hogy a nyert 20 szemcse szerkezet továbbfelhasználás céljából előnyösebb legyen és az elbocsátásnál kelet­kező lerakódás csökkenjen. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldódik, ha a nátrium- 25 aluminál-oldat elbontóban lamináris áramlási viszonyokat valósítunk meg a nagyobb, azaz a kedvezőbb szemcse szerkezet létrehozása céljából, továbbá az elbontóban olyan egyirá­nyú és áthaladó jellegű áramlást valósítunk 30 meg, amely mellett a lerakódás esélye mini­málisra csökken. A kitűzött feladatot a bevezetőben is­mertetett típusú berendezésnél a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a szuszpen- 35 ziót a keverő nélküli reaktor, azaz a bontó tetején betápláljuk és az elbontó fenekéről elvezetjük. A termelékenység fokozása céljából elő­nyös, hogy a szuszpenziót az elbontóban cél- 40 szerűen 1,5-10 méter/óra szabályozott sebes­séggel keringtetjük. A termelékenység további fokozása cél­jából előnyös, hogy a szuszpenziót célszerű­en 3-7 méter/óra szabályozott sebességgel 45 keringtetjük. A technológia fejlesztése szempontjából előnyös, hogy a szuszpenziót egy szétosztó szerkezettel oly módon tápláljuk be az el­bontó tetején, hogy egyenletesen terüljön 50 . szét a teljes beáramlás) felületen. A technológia további tökéletesítése cél­jából előnyös, hogy a szuszpenziót az elbon­tó fenekéről egy belső csövön keresztül an­nak alsó részébe injektált levegő által az el- 55 bontó tetejének szintjére emeljük és áram­lásirányban elvezetjük. A találmány szempontjából továbbá cél­szerű, hogy a szuszpenziót az elbontó fene­kéről egy külső csövön keresztül az elbontó J.Q tetejének szintjére emeljük és éramlásirány­­ban elvezetjük. A kitűzött feladatot a bevezetőben leirt típusú berendezésnél a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy '"'reaktorra a tetején szuszpenziót bevezető csővel és a fenekén ti5 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom