199061. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-azolil-3-fenil-4-kinazolon-származékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedést szabályozó hatású készítmények és eljárás 2-azolil-3-fenil-4-kinazolon-származékok előállítására

3 HU 199061 B 4 R2 kil- vagy egy 1-4 szénatomos halo­­gén-alkil-csoporttal vagy egy vagy két halogénatommal adott esetben szubsztituált fenilcsoport, jelentése 1-imidazolil- vagy 1,2,4-R3-triazol-l-il-csoport, jelentése hidrogén- vagy halogén­R4 és Rs atom, jelentése hidrogén-, halogénatom R6 vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport. ' Az (I) általános képletű kinazolinszérma­­zékok fungicid hatásúak, egyebek mellett kórokozó gombák, különösen a Phycomycetes, Deuteromycetes, Asc.omycetes és Rasidiomyce­­tes osztályba tartozók széles köre ellen ha­tásosak, és például gabonafélék, mint búza, árpa, zab és rozs lisztharmatja ( Erysiphe graminis) és más gabonabetegségek, mint a szemek barna pelyvafoltossága (Septoria ná­dora ni), levélfoltosság (Rhynchosporium sectt­­lis), .szártőgomba' (Psetidocercosporelia her­­potrichoides), rozsdák, például szárrozsda (Puccinia graminis) és tors gomba (Gaeuman­­nomyces graminis) ellen aktivak. A találmány szerinti egyes vegyületek magban élősködő organizmusok, mint búza-kőüszög (Tilletia caries), árpa- és zab-porüszög (Ustilago nu­­da és U. hordeí), zab helmintospóriumos fol­tossága (Pyrenophora avenae) és árpa hel­mintospóriumos levélcsikossága ( Pyrenophora graminis) leküzdésére használhatók. A ve­gyületek más kultúrnövények lisztharmatja, például uborka-lisztharmat (Erysiphe cieho­­raceum), almafa-lisztharmat (Podosphora leu­­cotricha) és szőlő-liszlharmat ( Uncinuht ilo­cator) ellen is használhatók. Rizsnél járvá­nyos rizsbarnulás (Pyricularia oryzae) és kertészeti növényeknél, mint almafánál alma­­varasodás (Venturis inaequalis) leküzdésére alkalmasak. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket felületaktív szert és/vagy vivő­anyagot tartalmazó készítmények formájában alkalmazzuk. A készítmények kezdeti hatóanyag-tar­talma 0,005-75, célszerűen 10-50 tömegX; e készítményeket a kezelendő helyen való fel­használás előtt szükség esetén felhígítjuk, hogy a készítményben a hatóanyag-koncent­ráció 0,005-5 tömegX legyen. A vivőanyag lehet viz; ebben az esetben szerves oldószert is hozzáadhatunk, bár ezt általában nem tesszük. Folyóképes szuszpen­­ziókoncentrátum előállításához a vegyületet vízzel, nedvesitőszerrel,' szuszpendálószerrel, például xantánmézgával megőröljük. Vivöanyagként vízzel nem elegyedő szerves oldószer is használható, például 130- -270 °C közötti forráspontú szénhidrogén, mint xilol, amiben a vegyületet feloldjuk vagy szuszpendáljuk. Vízzel nem elegyedő oldószert tartalmazó emulgeálható koncenlrá­­tum előállításához felületaktív szert alkalma­zunk; így a koncentrátum vízzel való össze­keveréskor önentulgeáló olajként működik. A vivőanyag vízzel elegyedő szerves ol­dószer is lehet, például 2-metoxi-etanol, me­tanol, propilénglikol, dietilénglikol, dietilén­­glikol-monoinetil-éter, formamid vagy metil­­-formamid. A hordozóanyag finom eloszlású vagy szemcsés szilárd anyag is lehet. Alkalmas szilárd anyag például a mészkő, agyagok, homok, csillám, kréta, attapulgit, diatomit, perl it, szepiolit, kovasavak, szilikátok, ligno­­szulfonótok és szilárd műtrágyák. A hordozó­­anyag természetes vagy szintetikus eredetű, vagy módosított természetes anyag lehet. Vízben oldódó vagy diszpergálható ned­vesedé porokat úgy állítunk elő, hogy a makrorészecskékből álló vegyületet makroré­­s zees kés hordozóval keverjük el, vagy a megolvasztott vegyületet a makrorészecskés hordozóru permetezzük, nedvesitőszert vagy diszpergálószert keverünk hozzá és az egész porkeveréket finomra őröljük. Aeroszol készítmény előállítása céjából a vegyületet vivőgázzal, például polihalogéne­­zett alkármal, mint diklói— fluor-metánnal, és alkalmas módon oldószerrel is elkeverjük. A .felületaktív szer* meghatározást tág értelemben használjuk; beleértünk anyagokat, amelyeket változóan emulgeáló-, diszpergáló- és nedvesítószereknek neveznek. Az ilyen szerek jól ismerlek a szakterületen. A használt felületaktív szerek közé an­­ionos felületaktív szerek, például foszforsav zsiralkohol-etoxiláltal képezett _ mono- vagy diészterei, vagy ilyen észterek sói, zsiralko­­hol-szulfálok, mint nátrium-lauril-szulfát, et­­oxilezell zsiralkoholszulfátok, etoxilezett al­­kil-fenolszulfátok, ligninszulfátok, petróleum­­szulfonátok, alkil-aril-szulfonátok, mint alkil­­-benzolszulfonátok vagy rövidszénláncú al­­kil-naflaliriszulfonátok, szulfonált naftalin­­-formaldehid-kondenzátumok sói, szulfonált fenol-formaldehidkondenzátumok . sói vagy komplexebb szulfonálok, mint amidszulfoné­­tok, például olajsav és N-metil-taurin szulfo­nált kondenzációs terméke, vagy dialkil-szul­­foszukpinátok, például dioktil-szukcinát nát­­r iu m-szulfonát ja. A felületaktív szerek nemionos szereket is tartalmazhatnak, például zsirsavészterek, zsiralkoholok, zsirsavamidok vagy alkil-szub­­sztituált fenolok etilén-oxiddal képezett, kon­denzációs termékeit, 2-nél több hidroxilcso­­portol tartalmazó alkohol-éterek zsirsavész­­tereit, például szorbitán-zsirsavésztereket, az ilyen észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékeit, például poli(oxi-eti­­lén)-szorbitán-zsirsavésztereket, etilén-oxid és propilén-oxid lömbkopolimerjeit, acetilén­­glikolokat, mint 2,4,7,9-tetrametil-5-decin-4,7- -diolt, vagy etoxilezett acelilénglikolokat. A felületaktív szerek kationos szereket is lartalmaztialnak, például alkil- és/vagy aril-szubsztituált kvaterner ammóniumvegyü-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom