199004. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtésű fogyasztói hőközpont

t HU 199004 B 2 A találmány tárgya gőzfűtésű fogyasztói hó­központ, elsősorban ideiglenes melegvíz szolgál­tatásához, mely vázat, a vázra felszerelt szivaty­­tyút, gőz-víz keverő egységet, hőmérséklet érzé­kelő szervet, a hőmérséklet érzékelő szervvel összekötött szabályozó szelepet, gőzcsonkot, elő­remenő csonkot, hideg víz vagy visszatérő fűtési víz fogadására alkalmas csatlakozó csonkot, föl­­töltő csonkot, gőzvezetéket, vízvezetéket, előre­menő vezetéket és feltöltő vezetéket tartalmaz. Különböző melegvízkészítő és -keringtető be­rendezések ismeretesek. A 187.948 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett hőközpont villamos hőcse­rélőt, vízhűtéses kompresszort és melegvíztáro­lót tartalmaz. Hátránya, hogy nagyméretű és drága berendezéseket foglal magában, nagy a helyigénye és helyhez kötött. A 189.301 lajstromszámú és a 166.983 lajst­romszámú magyar szabadalmi leírásoknál a hő­központhoz felületi hőcserélő, melegvíztároló, elosztóhálózat is tartozik. Hátránya, hogy csak alapvezetékkel ellátott építményeknél alkalmaz­ható, továbbá nem hordozható, ezért ideiglenes telepítése nem lehetséges. A 175.395 lajstromszámú magyar leírás sze­rinti megoldás lényege, hogy a hőközpont elő- és utófűtő felületi hőcserélőket, továbbá visszake­­veréses szabályozó szervet tartalmaz. Hátránya, hogy helyhez kötött, valamint csak 20 °C és 40 °C közötti hőmérsékletű melegvizet tud előállítani. A 69.483 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban található hőközpont gőzbefúvást alkal­maz, elsősorban az áramlás gyorsítására. Gőzkazánt, vízoldali szabályozó szelepet és előfűtő hőcserélőt is tartalmaz. Hátránya, hogy a szabályozást a vízoldalon oldja meg, helyhez kö­tött, a hálózat pedig nyomás alatt van. Ugyan­csak kedvezőtlen, hogy a hőátadás függőleges csőben, azonos irányban történő áramoltatással megy végbe, ezért a keverőcső nagyméretű. A 139.005 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás esetében a gőz és a víz közvetlen érintkez­­tetése terelőcsiga alkalmazásával történik. Hát­ránya, hogy hőközpontnál nem alkalmazható, csak szelepeknél, vízkimaradás esetében pedig nem nyújt védelmet. A gőz-folyadék érintkeztetésére vonatkozó 177.221 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás javaslata értelmében a korábbi megoldásokhoz képest javítható a hő- és anyagátadás, a rácsszer­kezet alkalmazása miatt. Hátránya azonban, hogy nagyméretű és gyakorlatilag csak hűtőtor­nyoknál használható fel. Az ismert hőközpontok közös hátránya, hogy ideiglenes telepítésük esetén nagyon drágák és nem kihasználhatók, továbbá műszaki vagy keze­lési hiba esetén — közvetlen gőz-folyadék hőcse­rénél — a közegek üzembiztonság szempontjá­ból kedvezőtlenül keveredhetnek össze. Felmerült az igény olyan mobil fogyasztói hő­központ kialakítására, amely különösen vegyipa­ri berendezéseknél, különböző helyen, alkalman­ként felmerülő hőigényt elégít ki (pl. kettős falú tartályok hőntartása). 2 A találmány célja az eddig ismert fogyasztói hőközpontok hibáinak kiküszöbölése, és olyan hordozható bőközpont kialakítása, amellyel első­sorban ideiglenes jelleggel, rugalmasan, gyorsan, az igényeknek megfelelő meleg víz szolgáltatha­tó. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy ha kerekes vázon széles hőfokhatárok kö­zött (30-95 CC) szabályozható kisméretű gőz­víz keverőegységet helyezünk el, a gőz és a feltöl­tő víz egyidejű beáramlását pedig megakadályoz­zuk, akkor egyszerű, üzembiztos, rugalmas és hordozható hőközpontot alakíthatunk ki. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti gőzfűtésű fogyasztói hőközpont, elsősor­ban ideiglenes melegvíz szolgáltatáshoz — meg vázat, a vázra felszerelt szivattyút, gőz-víz keverő egységet, hőmérséklet érzékelő szervet, a hőmér­séklet érzékelő szervvel összekötött szabályozó szelepet, gőzcsonkot, előremenő csonkot, hideg víz vagy visszatérő fűtési víz fogadására alkalmas csatlakozó csonkot, feltöltő csonkot, gőzvezeté­ket, vízvezetéket, előremenő vezetéket és feltöltő vezetéket tartalmaz - olymódon, van kialakítva, hogy a váz kerekekkel van ellátva, a gőz-víz keve­rő egység expanziós tárcsát, keverő házat, a keve­rő házzal célszerűen egytengely, a gőz bevezeté­sével ellentétes végén zárt perforált palástú gőz­osztó csövet, a gőzosztó csőre feltekert érintkező hálót, a vizet perdületesen bejuttató vízbevezető csonkot és a keverő házzal egyesített konfuzort tartalmaz, a gőzvezeték és a feltöltő vezeték mentén pedig egy-egy darab, egymással ellentett működésű, reteszelő karral egyesített gömbcsap helyezkedik el. A találmány további ismérve lehet, hogy a gőz­víz keverő egység és a szivattyú közé állványozó szerepet is betöltő összekötő vezeték van beik­tatva, az összekötő vezetékből pedig túlfolyó pi­pa ágazik ki. A gőz-víz keverő egység vízszintes hossztenge­­lyŰ, a hőmérsékletérzékelő szerv a hossztengely­­lyel közel azonos magasságban van az összekötő vezetékhez csatlakoztatva. Egy lehetséges kiviteli alaknál a csatlakozó csonkhoz vízszint szabályozására alkalmas úszó­golyós szelep van hozzárendelve, a feltöltő csonk zárósapkával, a pipa pedig kupakkal van lezárva. Az előremenő vezeték az általa szállított me­leg víz hőfokát közvetlenül szabályozó hőmér­sékletérzékelő szervvel és szabályozó szeleppel van kapcsolatban. A találmány szerinti hőközpont számos előny­­nyel rendelkezik. Sokoldalúan alkalmazható ipa­ri, használati melegvíz előállítására, fűtésére, ipari berendezések temperálására. Kis helyfogla­lása miatt meglevő hálózatokhoz is egyszerűen csatlakoztatható. Nem igényel felügyeletet, üze­mi hőmérséklete széles tartományban (30-95 °C) szabályozható. Ugyancsak előnyös, hogy a találmány szerinti hőközpont nyitott kialakítású, ezért olcsó, nem nyomásálló részegységekből épül fel. Különösen vegyipari berendezések fűtésére használható kedvezően, ahol a hőigény alkalmanként jelent­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ii

Next

/
Oldalképek
Tartalom