198995. lajstromszámú szabadalom • Magas hőállóságú, kétrétegű hőszigeteléssel ellátott, előregzártható csőelemek és csővezetékek

1 HU 198995 B 2 és a köpenycső között ezekkel koncentrikusan és ezektől távközökkel közbenső nyílásokkal áttört vagy/és deformálható elválasztócsövet helye­zünk; az elválasztócső és a haszoncső közötti te­ret ömleszthető szilárd szemcsés vagy/és porsze­rű hőszigetelő anyaggal töltjük ki, és e teret le­zárjuk; majd a köpenycső és az elválasztócső kö­zötti térben "in situ' a képződése során az at­­moszférikust meghaladó nyomású műanyagha­bot állítunk elő. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint szilárd szemcsés vagy/és porszerű hőszi­getelő anyagként szervetlen ásványi anyagot, elő­nyösen duzzasztott perlit-granulátumot vagy/és perlitőrleményt használunk. A perlit alkalmazá­sa rendkívül előnyös, mert olcsón, nagy tömeg­ben könnyen hozzáférhető, emelett mind a hő­szigetelő képessége, mind a hőállósága kiváló. Egy további találmányi ismérvnek megfelelő­en a köpenycső és az elválasztócső közötti térben poliurelánhabot állítunk elő. A poliuretánhab alkalmazása azért rendkívül előnyös, mert a kép­ződése során bekövetkező kémiai reakció nem jár vízképződése során bekövetkező kémiai reak­ció nem jár vízképződéssel, így annak veszélye, hogy a szilárd szemcsés vagy/és porszerű hőszi­getelő rétegbe technológiai okból víz kerül, eleve ki van zárva. (Ha azonban az elválasztócső szer­kezetéből, illetve anyagából következően vízzáró, másféle, például fenolhab alkalmazása sem ki­zárt). Az eljárás egy másik foganatosítási módjára az jellemző, hogy papíranyagú elválasztócsövet al­kalmazunk. Az elválasztócső deformálhatósága például úgy biztosítható, hogyha a fala hullámos; ebben az esetben a képződő műanyaghab a hul­lámvölgyeken át gyakorol tömörítő vagy/és hely­­zetrögzítő nyomást a szilárd szemcsés vagy/és porszerű hőszigetelő anyagra. Amennyiben perforált falú elválasztócsövet alkalmazunk, célszerű, ha a nyílások az elválasz­tócső falában szabályos elrendeződésben vannak kiosztva, célszerűen olymódon, hogy a nyílások egy-egy alkotó mentén egymástól azonos oldal­irányú távközökkel helyezkednek el, az említett alkotók paláston mért oldalirányú távolsága pe­dig ugyancsak azonos. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a haszoncső, áz elválasztócső és a köpenycső koncentrikus helyzetét és egymástól mért távol­ságát gyűrűalakú belső távtartók és külső távtar­tók beépítésével rögzítjük, és a szilárd szemcsés vagy/és porszerű hőszigetelő anyagot ezt követő­en töltjük be a haszoncső és az elválasztócső kö­zötti térbe. Végül az eljárás egy további célszerű fogana­tosítási módja szerint a csőelem egyik végén a haszoncső és az elválasztócső közötti teret vízzá­ró, és előnyösen legalább a szilárd szemcsés és/­­vagy porszerű hőszigetelő anyag hőállóságával azonos hőállóságú, hőszigetelő gyűrűalakú záró­testtel lezárjuk, ezt követően töltjük be a szilárd szemcsés vagy/és porszerű hőszigetelő anyagot, majd a csőelem másik végén azoos, vagy hasonló zárótcsttel zárjuk le az e hőszigetelő anyagot tar­talmazó teret, és ezt követően állítunk elő műa­nyaghabot az elválasztócső, és a köpenycső kö­zötti térben. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen, amely az eljárás­sal készült csőelem lehetséges kiviteli példáit tartalmazza. A rajzokon az 1. ábrán egy, a találmány szerinti eljárással készült hőszigetelt csőelem a 3. ábrán bejelölt A­­A vonal mentén vett tengelymetszelben látható; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti csőelem készíté­séhez használt választócsövet oldalnézetben tün­tettük fel; a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B vonal men­tén vett keresztmetszet; a 4. ábrán a találmány szerinti eljárás egy má­sik foganatosítási módja szerint készült csőelem látható keresztmetszetben. Az 1 —3. ábrák szerinti előregyártóit csőelem­nek a hőszigelelendő hőhordó közeg, például melegvíz vagy gőz szállítására szolgáló, például acélanyagú 1 haszoncsöve, kívül elhelyezkedő, például műanyagból vagy vékony fémlemezből készült 3 köpenycsöve, valamint az 1 haszoncső és 3 köpenycső között elhelyezkedő, 2 elválasztó­csöve van. Az 1. és 3. ábrán láthatóan a felsorolt csövek közül az 1 haszoncső Ü! átmérője a legki­sebb, a 3 köpenycső Dj átmérője a legnagyobb, míg a 2 elválasztócső D2 átmérője (1. a 2. ábrát is) a kél előbbi között van (Ö! < D2 < D3). En­nek megfelelően az X hosszanti geometriai kö­zéptengelyhez képest koncentrikusan elhelyez­kedő 1 haszoncső és 2 elválasztócső egymástól tj, a 2 elválasztócső és a 3 köpenycső pedig t2 táv­közzel húzódnak. A tt és t2 távközök, vagyis a hőszigetelést együttesen biztosító 4 hőszigetelő anyag, illetve 5 műanyaghab által alkotott hőszi­getelő rétegek vastagsága méretezhető, és a min­denkor megoldandó feladathoz igazodóan vá­lasztható meg; a l! azonos is lehet a t2-vel. Az egytengelyűséget az 1 hszoncsö és 2 elválasztócső közötti gyűrűalakú 7 belső távtartók, valamint a 2 elválasztócső és 3 köpenycső közötti 8 külső távtartók biztosítják. Az 1 haszoncső és a 2 elvá­lasztócső közötti tér ömlesztett, száraz, kötő­anyagot nem tartalmazó szilárd szemcsés vagy/és porszerű 4 hőszigetelő anyaggal, például duz­zasztott perlit-granulátummal vagy/és perlitörle­­ménnyel, míg a 3 köpenycső és a 2 elválasztócső közötti tér "in situ" előállított kemény 5 mű­anyaghabbal, célszerűén poliuretán-habbal van kitöltve. A szilárd szemcsés 4 hőszigetelő anya­got tartalmazó tér a csőelem mindkét végén gyű­rűalakú 6, illetve 11 zárótesttel van lezárva, az előbbi külső felülete a csővégekkel és 5 műa­­nyaghab-réteg véglapjával egy, az X hosszanti geometriai középtengelyre merőleges síkba esik, míg a 11 zárótest - amely ugyancsak gyűrűalakü — az említett síkból kinyúlik. A 6, 11 zárótestek magas hőállóságú, és vízzárást is biztosító anyag­ból készülnek, előnyösen a 4 hőszigetelő anyag által alkotott réteget képező szilárd szemcsés a­­nyag és utószilárduló kötőanyag — például duz­zasztott perlit-granulátum és vízüveg — keveré­kéből. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom