198987. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszivattyú, főleg fúrt kutakhoz
1 HU 198987 B 2 A találmány olyan folyadékszivattyúkra vonatkozik, amellyel még fúrt kutakból lehet a folyadékot a felszínre emelni. Erre a célra a technikai fejlődés során több szivattyútípúst is kialakítottak. Az egyik lényeges típus az örvényszivattyúk erre a feladatra specializált fajtája, a búvárszivattyú, a másik típushoz a térfogatkiszorítés elvén működők tartoznak. Az eddig ismert, szivattyúk hátránya, hogy műszaki adottságuk miatt túlnyomó többségükben nagy szállítómagasság felesleggel működnek. Ez a hátrányos körülmény, munkaponttól eltérő üzemelést és jelentős hatásfokromlást okoz. A feleslegesen nagy szállítómagasság abból adódik, hogy kutanként igen változó mélységből kell a folyadékot a felszínre emelni, és a jelenleg meglévő szivattyúk szerkezeti kialakítása nem teszi lehetővé a kutakhoz való finom alkalmazkodást. További hátrányos körülmény, hogy a kutak folyadékszintjének apadása esetén, a szivattyúk szállítómagassága egyáltalán nem vagy csak igen magas költséggel növelhető. Hátránya a szivattyúknek az is, hogy szerkezetük sokféle alkatrészből tevődik össze, ezért gyártásuk, javításuk bonyolult költséges feladat. Tekintettel arra, hogy a mélykútszivattyúk üzemeltetési idejük hosszú, meghibásodásuk jelentős veszteséget okoz, ezért a szivattyúk hatásfoka és megbízható működése döntő fontosságú. A találmány célja a fentiekben közölt valamennyi probléma megoldása, egy egyszerű modul rendszerű szivattyú kialakítása, amelynek szállítómagassága a mindenkori igényeknek megfelelően, szivattyú kiemelés nélkül, kialakítható, beállítható. Ennélfogva a hatásfoka optimális, üzemeltetése energiatakarékos. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha a hosszú felszállócső szivattyúnak van kialakítva, és ez a szerkezet modulokra, tagokra van osztva. Ezzel a megoldással könnyen megvalósítható, hogy a szivattyú hosszúságával mindig kedvező arányban álljon a szivattyú munkaponti szállítómagassága. A találmány tehát folyadékszivattyú főleg fúrt kutakhoz, melynek a felszállócsöve azonos kialakítású felszállócső-modulokból van összeépítve, továbbá mindegyik felszállócsőmodul egy csőszakaszból és ebben koaxiálisán elrendezett legalább egy szivattyúfokozatból áll, amelynek járókereke, valamint .engelye van, továbbá az egyes tengelyek egymással és egy meghajtómotorral össze vannak kötve. A találmány szerinti folyadékszivattyú egy előnyös kiviteli alakjánál a tengelyek a végükre épített járókerék segítségével vannak összekötve. A találmány szerinti folyadékszivattyú másik előnyös kiviteli alakjánál a szivattyúfokozat csapágyának egy belső futógyűrűje van, amelyben fixen rögzítve van a szivattyúfokozat tengelye és oldhatóan van rögzítve a szomszédos tengely. Végül a találmány szerinti folyadékszivattyú előnyös kiviteli alakja az is, ahol a szivattyúfokozatokat szállítócsigák alkotják. , A találmány részletesebben néhány kiviteli példa segítségével a mellékelt rajzok alapján ismerhető meg, ahol az 1. és 2. ábra egy komplett folyadékszivattyú hosszmetszete, a 3. ábra a felszállócső-modulok egyik, a ' 4. ábra a másik változata, míg az 5. ábra egy szállítócsigával épített folyadékszivattyú hosszmetszete. Az 1. és 2. ábrán látható folyadékszivattyú felszállócsöve olyan felszállócső-modulokból van összeállítva, amelyeknél egy 8 csőszakasz alsó végében a 3. ábrán látható módon egy 2 vezetőkerék van rögzítve. A 2 vezetőkerék lapátozását középen egy 19 belgyűrű fogja össze, amely egyúttal siklócsapágy szerepét is betölti. A 19 belsőgyűrűben van megvezetve egy 3 futógyűrű, amely a siklócsapágy forgórésze. A 8 csőszakasz középvonalában egy 5 tengely helyezkedik el. Az 5 tengely alsó vége átnyúlik a 3 futógyűrűn és elfordulásmentesen rögzítve van benne. Az 8 csőszakasz felső végén az 5 tengelyre egy második 6 járókerék is fel van szerelve, mégpedig úgy, hogy az 5 tengely csak félig nyúlik bele a 6 járókerékben lévő furatba. Ez alatt a második 6 járókerék alatt egy 20 belépő vezetőkerék van a 8 csőszakaszon építve. A most leírt felszállócső-modulok a következőképpen vannak egymáshoz építve. A 8 csőszakasz alsó végére kívülről egy 9 karmantyú van rögzítve, amely túlnyúlik a 8 csőszakasz alsó végén. Ugyancsak túlnyúlik a 8 csőszakasz alsó végén a 2 vezetőkerék is. A következő felszállócső-modul 8 csőszakasza a 9 karmantyúba alulról van oldható módon beszerelve. Az 5 tengelynek a 3 futógyűrűn túlnyúló része az alatta lévő 6 járókerékben lévő furat szabadon maradt részébe van oldható módon rögzítve. így az 5 tengelyek felső végét mindig a felettük lévő felszállócső-modul 2 vezetőkerekében kialakított siklócsapágyazás vezeti meg. A felszállócső-modulokhoz van hozzáépítve legfelül a meghajtó-modul. Ennek az alsó vége ugyanúgy van kialakítva, mint a többi felszállócső-moduloké. A 8’ csőszakasz közepetáján azonban kívülről a 10 illesztőperem van felhegesztve, és efölött van becsatlakoztatva a 11 nyomócsonk. A 8’ csőszakaszt felülről a 12 zárófedél zárja le. A 12 zárófedélen átnyúló 5’ tengely tömítettsége a csapágyazással is ellátott 13 tömszelence ház és a tömítőanyagot belerögzítő 14 tömszelencefedél biztosítja. A 12 zárófedélre van építve a 16 tengelykapcsolóház, erre pedig a IS meghajtómotor. A 15 meghajtómotor tengelyét a 17 tengelykapcsoló köti össze az 5’ tengellyel. A legalsó felszállócső-modul alsó végére egy 1 szívókosár van építve. A szivattyú működése külön magyarázatot nem igényel. A 15 meghajtómotor megforgatja a 4 nyíl irányában a 6 járókerekeket, amelyek egy szivattyúfokozatot képeznek. A felszállócső-modulok hossza úgy van megválasztva, hogy az egyes szivattyúfokozatok a legkedvezőbb szállító5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
