198986. lajstromszámú szabadalom • Önfelszívó tömlőszivattyú

1 HU 198986 B 2 A találmány tárgya tömlőszivattyú, amely töm­lőszivattyúban rugalmas, körívben meghajlítható, keresztmetszetben összenyomható tömlő, a töm­lő kívülről való összenyomására alkalmas nyomó­elemek, előnyösen görgők, a nyomóelemek moz­?;atására alkalmas, a tömlőszivattyú házához el­­orgathatóan rögzített forgórész és a tömlőnek a forgórésszel ellentétes oldalán, a tömlőnek a nyomóelemekkel történő összenyomására alkal­mas támasz van. A találmány szerinti tömlőszivattyú önfelszívó tömszelence és szelep nélküli kiszorító szivattyú, amely a perisztatika elve szerint műdödik. Az Ismert perisztaltikus szivattyúknál egy ru­galmas anyagból készült tömlőben áramló folya­dék vagy gáz áramlását a tömlő periodikus össze­nyomásával fojtják le, illetve akadályozzák meg. Ezek a szivattyúk különösen alkalmasak folyadé­kok és gázok viszonylag pontos adagolására o­­lyan helyeken, ahol a szállítandó közeg érintke­zése a szállítandó vezetéken kívül más anyagok­kal, illetve alkatrészekkel nem kívánatos. Ilyen pl. a vegyiparban, műanyagiparban, élelmiszer­­ílletve italgyártásban való felhasználás, ahol a szállítandó közeg agresszivitása, vagy fertőzőve­szély miatt célszerű a lejátszódó folyamatok zárt rendszerben való biztosítása. Ismeretesek olyan perisztaltikus tömlőszivaty­­tyúk, ahol egy hengerpalást szerű szegmens van kialakítva és ezzel a hengerpalásttal egytengelyű­én egy forgórész, a forgórészen nyomóelemek vannak elhelyezve. A nyomóelemek rendszerint görgők, amelyek a forgórész tengelye körüli kör­pályán mozognak és a tömlőt mozgásuk közben összenyomják. Az ilyen szivattyúk egy ismert megoldásánál, amely pl. a 3,289,232 és a 3,447,478 sz. USA szabadalmi leírásban került leírásra, a hengerpalást szegmenset rugók nyom­ják a tömlőre. A görgők a tömlő hosszában ha­ladva a tömlő egyik szakaszát elzárják, a másik szakasztól és a továbbhaladás során az előző sza­kaszra szívóhatást gyakorolva hozzák a tömlőben levő közeget mozgásba. A folyamatos szívást az biztosítja, hogy a forgórész kerületén több görgő van elhelyezve, így mindig van legalább egy gör­gő, amely a tömlőt összenyomott helyzetben tart­ja. Egy másik ismert megoldásnál, amelyet pl. a 175 800 lajstromszámú magyar szabadalom is­mertet, ugyancsak rugókkal oldják meg a szivaty­­tyú tömlőjének nyitását, illetve zárását, azonban a szivattyú üzemen kívül helyezését, illetve ü­­zembe állítását a szállított közeg mennyiségének pontos beállíthalósága érdekében ugyancsak ru­gókkal működtetett tolórudakkal végzik. Ezek a megoldások egyrészt bonyolultak és egyszerű, olcsó, tehát magánszemélyek által is hozzáférhető szivattyú létrehozására nem alkal­masak, másrészt a szerkezeten való állítás, pl. a rugóerők változtatása nélkül nem alkalmasak az üzem közbeni szabályozásra. A találmány szerinti szivattyúnak egy olyan egyszerű, könnyen kezelhető, kevés alkatrészből álló, könnyen telepíthető, kis súlyú szivattyút kí­vántunk létrehozni, amely alkalmas házi haszná­latra, mert ára magánszemélyek részére is elfo­gadható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha csak a támaszként alkalmazott henger­­palást szegmenset mozgatjuk és azt is csak egyet­len rugó ellenében, a rugó erejének pl. a spirál­­rugó befeszítési hosszának üzem közbeni változ­tatásával, akkor a támasz helyzete és ezzel a töm­lő összenyomásának a mértéke egyszerűen vál­toztatható, továbbá a rugó egyszerű kiiktatásával a szivattyú minden nehézség nélkül Üzemen kí­vüli állapotba hozható. A találmánynak az a lényege, hogy a támasz e­­gyik vége a körívben hajlított tömlő síkjára me­rőleges tengelyű csukló körül elforgathatóan van kiképezve, míg a támasz másik vége a háztól tör­ténő szabályozott elmozgatásra alkalmasan, old­ható rögzítéssel van rögzítve. A találmányt részletesebben az ábrákon be­mutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán a találmány egy kiviteli példájá­nak a vázlatrajza látható, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti vázlat egy részleté­nek A-A metszetét szemlélteti. Az 1. ábra szerinti 1 házban az ábra síkjára merőleges 2 tengely körül elforgatható 3 forgó­rész van elhelyezve. A 3 forgórész a példa szerint négyzetalakú és a négy csúcsának a környezeté­ben, a 2 tengelytől egyenlő távolságban és egyen­lő szögosztásban egy-egy, a 2 tengellyel párhuza­mos tengelyű 4 görgő van elforgathatóan csapá­gyazva. Az 1 ház felső részén, az 1 házhoz képest, a 2 tengellyel párhuzamos tengelyű, 5 csukló körüli elforgatható olyan 6 támasz van kiképezve, a­­mely 6 támasz középső része, a 6 támasz alap­helyzetében, negyedkor hengerpalást alakú és a 6 támasz középső részéhez kétoldalt csatlakozó síkrészek a hengerpalástnak a hengerpalást két szélső alkotója mentén emelt érintősíkjai. A 6 támasznak a 3 forgórész felé néző oldalán 7 tömlő támaszkodik fel, amely 7 tömlő ily mó­don ugyancsak a 2 tengelyből mint középpontból kiinduló sugarú körön van meghajlítva. A szi­vattyú geometriája úgy van meghatározva, hogy a 4 görgők palástfelületének a 2 tengelytől való legnagyobb távolsága nagyobb legyen, mint a 6 támaszon felfekvő 7 meghajlított részének a bel­ső átmérője. Ez azt jelenti, hogy a 3 forgórész körbeforgatása során, ha egy 4 görgő eléri a meghajlított 7 tömlőt, akkor olyan mértékben nyomja össze a 7 tömlőt, amilyen mértékben na­gyobb a 4 görgők palástfelületének a 2 tengelytől való legnagyobb távolsága, mint a 7 tömlő meg­hajlított részének a belső átmérője. A méreteket úgy kell megválasztani, hogy a 7 tömlő összenyo­mása során a 7 tömlő falai között még maradjon valamilyen rés. Ennek során a nagyságát kell va­lamilyen módon szabályozni. A találmány szerint ez a szabályozás a 6 tá­masznak az 5 csukló körüli elforgatásával történ­het. A példa szerint az 5 csukló távolsága a 2 tengelytől nagyobb, mint a 4 görgők palástfelüle­tének a 2 tengelytől való legnagyobb távolsága. A 7 tömlő a 6 támasz két végén egy-egy 8,9 bilincs­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom