198981. lajstromszámú szabadalom • Csuklós acélsüveg bányabiztosító szerkezetekhez

1 HU 198981 B 2 megfelelő 15, 16 belső felületei közötti ékalakú rés teljesen kitöltődik. A mozgatható 11 és 12 ékdarabok ennek során nagyon nagy erővel be­­húzhatók az említett ékalakú résbe. Ezáltal rendkívül stabil összeköttetés jön létre, amely egyúttal a 3 csúcsot megfelelő helyzetben köz­pontosítja. A mozgatható 11 és 12 ékdarabok szélessége célszerűen úgy van méretezve, hogy lehetőleg a hosszirányban lejtő 7, illetve 8 ferde felületek teljes hozzájuk rendelt felületét lefed-S'ék, hogy a nagy szorítóerők ellenére lehetőleg ticsi legyen a felületekre ható nyomás. Ugyanez érvényes természetesen a mozgatható 13 és 14 ékdarabokra is a 6 idombetét hosszirányban lejtő 9 és 10 ferde felületeivel való elrendezésben és összefüggésben. Az említett 13, 14 ékdarabokat ugyanolyan módon szereljük és használjuk, ahogy azt az 5 idombetét kapcsán leírtuk. A toldatok, azaz a 3 csúcs és a 4 villa fentiek­ben leírt találmány szerinti rögzítési módja a 2 üreges idomtestben az 1 csuklós acélsüveg létre­hozásához lehetővé teszi azt is, hogy a 4 villát egy a 22 villafelületekkel párhuzamos síkban ketté­osszuk. A 21 osztósíkot a 4. és 7. ábrán jeleztük. A 4 villa kettéosztása egyrészt azzal az előnnyel jár, hogy az egyes kovácsolt alkatrészek egysze­rűbben és ezáltal olcsóbban állíthatók elő, így a két félből összeállított 4 villa olcsóbb, mint az olyan villák, amelyeket hagyományos módszerek­kel gyártanak. Emellett az ilyen kettéosztott 4 villa könnyebben javítható, mivel károsodás ese­tén rendszerint az ilyen 4 villának csak az egyik fele károsodik. Ha a 4 villa egy darabból áll, úgy az egész villát le kell cserélni és pótolni. Ezzel szemben egy kettéosztott villánál csak a károso­dott fél esik ki az. üzemelésből és ezt egy arányo­san olcsóbb villafélre lehet kicseréli. Mivel egy fél villa természetszerűleg lényegesen könnyebb, mint egy egész villa, ennélfogva a javítási munka is könnyebb lesz. Ugyanakkor a raktáron tartott készlet is csökkenthető ily módon, különösen helyszíni készletezésnél. Kettéosztott 4 villa ese­tén előnyös lehet, Ha a mozgatható 13 és 14 ék­­darabok szintén ketté vanak osztva hosszirány­ban, így a hosszirányban lejtő 9 és 10 ferde felü­letek hajlásszögei között meglevő kisebb különb­ségek is kiegyenlíthetők, mivel ezesetben egy-egy fél ékdarabhoz vannak hozzárendelve. A hossz­irányban felében kettéosztott 9.és 10 ferde felü­letek hajlásszögének kellően pontos egyezésénél azonban egy ilyen intézkedés nem feltétlenül szükséges. A behúzás következtében a mozgatható 11-14 ékdarabok külső, nem ferde felületei szi­lárdan felfekszenek a 2 üreges idomtest 15, illet­ve 16 belső felületeire, így tengelyirányban egy nagyon erős erőzáró befcszlílés, míg sugárirány­ban egy alakzáró kacsolat jön létre a 2 üreges idomtesllei. Ezen kapcsolat révén biztosíthatók • ríhegesztett csúccsal és villával rendelkező csuklós acélsüveg előnyei, anélkül, hogy annak jelentős hátrányai megjelennének. Sőt, a talál­mány szerinti megoldás révén sikerült ötvözni az ismert hegesztett csuklós acélsüveg előnyeit az összedugható csuklós acélsüveg előnyeivel. ugyanakkor sikerült mindkét rendszer hátrányait kiküszöbölni. Az anyagválasztás, a csekély kész­letigény és az ezzel összefüggő kisebb tárolási költségek, valamint az egyszerű, csupán durva szerszámokat igénylő szerelés lehetősége az ed­digieknél kisebb súly mellett lehetővé teszi az ilyen csuklós acélsüvegek alkalmazását a jelentő­sebb bányászattal rendelkező fejlődő országok­ban is, az ott gyakran alkalmazott fabiztosítások helyett, amelyek használata ezen országok szá­mára súlyos ökológiai problémákhoz vezet, ugyanis a találmány szerinti csuklós acélsüvegek lényegesen gazdaságosabbak, mint az eddig al­kalmazott fabiztosítás. Szabadalmi igénypontok 1. Csuklós acélsüveg földalatti bányaüzemek­ben használatos bányabiztosító szerkezetekhez, amely acélsüveg meghatározott hosszúságú üre­ges idomtestből áll, amelynek egyik végén úgyne­vezett csúcs, másik végén pedig úgynevezett villa van toldatként elrendezve, ahol a toldatok és az üreges idomtest összeköttetése dugaszoló csatla­kozásként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a toldatként kialakított csúcs (3), illetve villa (4) az üreges idomtest (2) keresztmetszetének meg­felelő idombetéttel (5, 6) van ellátva, amelynek legalább egy hosszirányban lejtő ferde felülete (7 —10) van, amelyek mindegyikéhez egy-egy mozgatható, az üreges idomtestben (2) a hossz­irányban lejtő ferde felület (7 -10) és az üreges idom belső felülete (15, 16) közé behúzható ék­­darab (11 — 14) van hozzárendelve. 2. Az 1. igénypont szerinti csuklós acélsüveg, azzal jellemezve, hogy a toldatként kialakított csúcsban (3), illetve villában (4) legalább egy, hosszirányban húzúdó összehúzó kapocs van el­rendezve, amely valamennyi mozgatható ékdarab (11-14) hátulról történő befogására alkalmas hátsó ütközővel van ellátva, emellett az összehú­zó kapocs kívülről működtethetően van kiképez­ve. 3. A 2. igénypont szerinti csiklós acélsüveg, azzal jellemez\'e, hogy az összehúzó kapocs mene­tes csapként (17) van kialakítva, amelynek csap­feje (19( kívülről hozzáférhető, és amelynek me­netes része hátsó ütközőként egy anyával (18) van ellátva, amely elfordulás ellen biztosítottan van az üreges idomtestben (2) megvezetve. 4. A 3. igénypont szerinti csuklós acélsüveg, azzal jellemezve, hogy az anyának (18) egy az üre­ges idomtest (2) belső keresztmetszetéhez játék­kal illeszkedő külső keresztmetszeti alakja van. 5. Az 1:4 igénypontok bármelyike szerinti csuklós acélsüveg, azzal jellemezve, hogy minden ékdarab (11-14) a hátsó ütközővel, ehhez ké­pest sugárirányban mozgathatóén, tengelyirány­ban azonban lényegében elmozdíthatatlanul van összekötve. 6. Az 1 — 5. igénypontok bármelyike szerinti csuklós acélsüveg, azzal jellemezve, hogy a villa­ként (4) kialakított toldat közepén egy, a villafe­lületekkel (22) párhuzamos osztósíkban (21) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom