198978. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cső talajba juttatására

1 HU 198978 A 2 kihordócső szelvényei elhelyezkedik. Könnyen belátható, hogy a 7. ábra szerinti elrendezés mel­lett a P3 erők hatására a sajtolónyomás csak a 7 kihordócsőre hat, és ennek következtében nyo­módik az 1. ábrán látható 1 jövesztőfej a talajba, míg a 10 haszoncső csak annyi, a palástfelületén átadódó erőt kap, amennyi az előremozgásához szükséges. Ugyanakkor a 7. ábra szerinti 23 se­gédszerkezei a 10 haszoncső és a 7 kihordócső egymáshoz viszonyított — beállított — helyzetét is megfelelően biztosítja. A 23 segédszerkezetet is tartalmazó, acél kényszerpályatesten gördülő (nem ábrázolt) ko­csi haladását hidraulikus úton, lépegető mód­szerrel lehet biztosítani. Miután a 10 haszoncső elhelyezése befejező­dött, a (nem ábrázolt) fogadóakában leszereljük a 9 peremes kötések (1. ábra) oldásával az 1 jö­­vesztőfejet, és az (ugyancsak nem ábrázolt) indí­tóakna irányába visszaszereljük a 8 kihordócsigát és a 7 kihordócsövet. Az indílóakna geometriai méreteinek, a pré­selendő 10 haszoncső egy tagja, a 7 kihordócső és a 8 kihordoócsíga egy tagja hosszának célszerűen egységes, illetve azonos méretűnek kell lennie. A feltárás nélkül, sajlolással végzett csőelhe­lyezés során fontos követelmény, hogy a talajban a csővezeték tervezett szintje biztosítva legyen. Különösen nagy jelentősége van a pontos csőel­helyezésnek abban az esetben, ha a térszín alatti csővezeték gravitációs folyadékszállításra (csa­padék- vagy/és szennyvízelvezetés stb.) szolgál. A találmány szerinti berendezés 8— 10. ábrá­kon látható kiviteli példája szerinti megoldás ré­vén (amely ábrákon a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatko­zási számokkal jelöltük) nagy pontosággal bizto­sítható a 10 haszoncső vonalvezetése, emellett le­hetőség nyílik adott helyzetben ellenőrző mére­tek végrehajtására, valamint — ha erre szükség van — iránymódosításra. E funkciók betöltését az teszi lehetővé, hogy a 4 vágóéi a 2 hengeres kamra testéhez viszonyítva függőleges értelem­ben az f kettős nyílnak megfelelően fel-le moz­­gathatóan van felszerelve. A kitérés véghelyzete­it a 2 hengeres kamra teste határozza meg. A 4 vágóéi mozgatására szolgáló mozgatóme­chanizmusnak 24 mozgatóteste van, amelyhez a 25 működtetőrúd csatlakozik. A 25 működtető­­rúd a 10 haszoncsőben annak y hosszanti geo­metriai középtengelyével párhuzamosan húzó­dik végig, és a t *cm ábrázolt) indítóaknában végződik. A 24 mozgatótestről a g kettős nyíl irá­nyú mozgást a 4 végóélre a 8. ábrán nem ábrázolt közvetítőmechanizmus viszi át úgy, hogy a 4 vá­góéi az f nyíl irányú függőleges mozgást fogja vé­gezni. Ä 25 működtetőrudat ugyanolyan hosszú­ságú tagokból állítjuk össze, mint a 7 kihordó­csövet, a 8 kíhordócsigát és a 10 hasznocsövet, és a 7 kihordócső külső felületéhez erősített bilin­csekben vagy hasonlóban van megvezetve. A 6 zárófalon kívül (az 1 jövesztőfej felől te­kintve) egy beépített, kivilágított 26 mérőskála helyezkedik el, amely célszerűen mm-beosztású. A 26 mérőskála segítségével a kiindulási szinthez viszonyítva az 1 jövesztőfej helyzete (szintje) el­lenőrizhető, és kitérés esetén a korrekció végre­hajtható. Az ellenőrző mérés szintező műszerrel (teodolittal) végezhető el, amely erre a célra ki­épített — a 7 kihordócső végére szerelt — állvá­nyon helyezkedhet el; a leolvadás lehetőségét a szaggatott 34 vonallal érzékeltettük. A 8. és 9. ábrákon annak a közvetítőmecha­nizmusnak egy lehetséges megoldási módja lát­ható, amely a 8. ábrán berajzolt 25 működtető­rúd által a 24 mozgatótestre átadott P4 erő hatá­sára bekövetkező vízszintes értelmű mozgást úgy adja át a 4 vágóélnek, hogy az függőleges érte­lemben fog elmozdulni. A 24 mozgatótesttől ol­dalirányba két, az y hosszanti geometriai közép­­tengelyre merőleges 28a, 28b karok nyúlnak ki. A 3 kúpos kamra 3a nyakrészéhez oldalirányba kifelé nyúló 29a, 29b csapok vannak fixen rögzít­ve, amelyek a 28a, 28b karok alatt helyezkednek el. A 29a, 29b csapok itt nem ábrázolt kihordó­cső z hosszanti geometriai középtengelyén átme­nő vízszintes, vagy lényegében vízszintes síkba esnek. Ugyanebben a síkban, de a 4 vágóéi felé távközzel további 30a, 30b csapok vannak a 3 kú­pos kamra külső falához rögzítve, és e csapok is oldalirányba vízszintesen nyúlnak ki. A 31a, 31b kifelé nyúló csapok ismét egy, az y hosszanti geo­metriai középtengelyen átfektetett síkban van­nak a 3 kúpos kamrához rögzítve. Végül a közve­­tílőmechanizmus olyan 32a, 32b csapokkal is rendelkezik, amelyek a gyűrű alakú 4 vágóéltől befelé nyúlnak, és ugyancsak az y hosszanti geo­metriai középtengelyen átmenő vízszintes síkban fekszenek. A 29a-32b csapokra két oldalsó, tört vonalve­zetésű 33a, 33b működtetőkar ovális lyukakkal illeszkedik, és a vízszintes P4erő a 9. ábrán — ahol a 33b működtetőkart a jobb áttekinthetőség céljából egyetlen vonallal érzékeltettük — az e vonalra berajzolt nyilakkal megjelölt módon adódik át a 4 vágóélre és idézi elő az f kettős nyílnak megfelelő elmozdulást. (Attól függően, hogy a P4 erő melyik irányban hat, vagyis hogy a 8. ábrán berajzolt 25 működtető rudat s jobbra vagy balra forgatjuk, a 4 vágóéi lefelé vagy felfelé mozdul el.) A 33a, 33b működtetőkarok a 9. és 10. ábra szerinti tört vonalvezetésű alakjukból és a velük együtt működő csapok elrendezéséből következően — amely csapokra a működtetőka­rok ovális lyukaiba illeszkednek — az erő- és mozgás-átadás szempontjából több kétkarú eme­lőt (erőkarokat) alkotnak. A 4 vágóéi függőleges vezetését is a 33a, 33b működtetőkarok biztosít­ják. A 4 vágóéi testének a 2 hengeres kamrához szorítását a 27 rugók (10. ábra) biztosítják, ame­lyek az egyik végükkel a 33a, illetve 33b működ­tetőkarokhoz, a másik végükkel pedig a 2 henge­res kamrát és 3 kúpos kamrát összekötő 5 mere­vítőlemezhez csatlakoznak. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a kö­vetkezők: a kúpos kamrás (gyűjtőkamrás) jövesztőfejnek és a kihordócsőnek köszönhetően olyan csőelhe­lyezési feladatok is műanyagcsövek átsajtolsáával oldhatók meg, ahol a talajviszonyok és más kö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom