198976. lajstromszámú szabadalom • Kisállattartó telep

1 HU 198976 B 2 felismerésünk, hogy az épületszerkezet talpge­rendájába épített installációs vezetékekkel nem­csak a telep víz- és elektromos energia-ellátása, hanem a boxok konvektiv fűtése is racionálisan megoldható. A fent részletezett felismerések alapján a ki­tűzött feladatot a találmány értelmében olyan ál­lattartó telep segítségével oldottuk meg, amely­nek boxokat tartalmazó épülete és az épülethez csatlakozó kifutója van, és amelynek az a lénye­ge, hogy az épületnek külső tetőszerkezete, és az alatt elhelyezkedő, a szilárd burkolatú, és hőszi­getelt oldalfallal rendelkező boxok felhajtható­­lecsukható hőszigetelt tetőpaneljei által alkotott belső tetőszerkezte van; a külső tetőszerkezethez a boxok feletti tér időszakos, és legalább részle­ges zárására és megnyitására alkalmas, hajlékony anyagból, előnyösen feltekercselhető, vagy/és fel­függeszthető védőponyvából készült oldalsó tér­elhatároló szerkezet csatlakozik; a boxok mellett járműközlekedésre alkalmas közlekedő-ellenőr­ző út húzódik, amelyen kívül több kifutóteret tartalmazó, szilárd burkolatú kifutó helyezkedik el; és mind a boxok mind a kifutóterek egymástól elfordítható térelválasztó elemekkel vannak el­különítve. A tetőszerkezet célszerűen hőszigete­­letlen; temperálási és napfénytől védő funkcióját ugyanis ilyen szerkezet is képes betölteni, költsé­gek szempontjából pedig optimális megodlás. A közlekedőút úgy van kialakítva, hogy azon alom­nak például befúvatással a nyitott boxokba jutta­tására alkalmas jármű közlekedhessék. Egy előnyös kiviteli példa szerint az épületnek a hosszanti függőleges középsíkjában húzódó be­ton vagy vasbeton talpgerendája van, amelytől kétoldalt box-sorok helyezkednek el, amelyek belső térelhatároló szerkezetét maga a talpge­renda alkotja; a külső tetőszerkezetet a talpge­rendába befogott oszlopok tartják, és a talpge­rendába melegvíz-vezeték, ivóvíz-vezeték, vala­mint — adott esetben — elektromos vezeték van beépítve. Célszerű, ha a boxoknak a közlekedő­­ellenőrzőút mentén húzódó oldalfalában, elő­nyösen a zárási helyzetet elfoglaló tetőpanelck a­­latt kémlelőnyílások vannak. Egy másik találmá­nyi ismérv szerint az épületnek — függőleges metszetben — tört vonalvezetésű belső tetőpa­neljei vannak, amelyek legmagasabb éle — zárási helyzetükben — a közlekedő-ellenőrző út men­tén húzódó oldalfal közelében van, és e legmaga­sabb éltől előre- és hátrafelé lejtő szakaszai van­nak a telőpanelek és az elülső — célszerűen rö­­videbb — szakaszban kémlelőnyílás van. Ez az intézkedés egyszerűbbé teszi a boxok belsejének a szemrevételezését, hiszen az ellenőrző személy a közlekedő úton végigmenve be tud tekinteni a boxokba anélkül, hogy le kellene hajolnia. Ugyanakkor a boxok oldalfalában kémlelőnyílá­sok kialakítására nincs szükség. Egy másik előnyös kiviteli példa szerint a tető­panelek a közeledő-ellenőrző út felőli elülső vé­gükhöz rögzített, és a hátsó végük felett elhelye­zett csigán átvezetett sodrony, és annak a csigán átvezetett végére függesztett ellensúly által alko­tott, a hátsó végüknél levő csuklók körüli e fordí­tásukat, és a véghelyzetek közötti bármely köz­benső helyzetben történő rögzítésüket lehetővé tevő mozgatószerkezettel vannak ellátva. Az emelő-süllyesztő mechanizmus akár géppel, akár kézzel működtethető. Természetesen más — nem ellensúlyos — mozgatószerkezet is alkal­mazható a belső tetőpanelek nyitásához-zárásá­­hoz. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a külső tetőszerkezet hosszanti pereme — felül­­nézetben tekintve — a belső tetőszerkezet külső peremén távközzel túlnyúlik, és a védőponyva magassága úgy van megválasztva, hogy alsó széle a belső tetőszerkezet magasságában húzódik. Az említett távköz és a védőponyva-magasság meg­felelő megválasztásával mind a temperálás, mind a szellőzés, mind pedig a napfénnyel szembeni védekezés, illetve a napfény kihasználása vonat­kozásában optimális körülmények — szabályozá­si lehetőségek — biztosíthatók. A kétoldali box-sorokat elválasztó síkban, a box-sorok felett célszerűen kitöltőfal van, amely a tetőszerkezetet tartó oszlopok vonalában húzó­dik. Egy további kiviteli példának megfelelően egy-egy boxhoz egy-egy kifutótér tartozik, és a kifutótereket hosszirányban több részből álló, függőleges tengely körül legalább mintegy 90°­­kal elfordítható kerítések választják el egymástól és a telepet környező területtől, és a szomszédos boxokat elválasztó elemek e külső hosszanti kerí­tésekkel egyvonalba esnek, és függőleges tenge­lyek körül ugyancsak legalább mintegy 90°-kal elforgathatóan vannak felszerelve, és a kifutók végén trágyakazetta van. Általában egy-egy boxnak több, előnyösen há­rom, egymástól függetlenül mozgatható hőszige­telt tetőpanelje van, és a boxok közlekedőút menti oldalfalában ajtók vannak, továbbá a bo­xok és a kifutóterek határolófalában önetetők és önitatók vannak. Egy másik előnyös találmányi ismérv szerint a külső tetőszerkezetet oszlopok, azok tetejéhez rögzített, onnan kétirányban lefelé lejtő, torok­gerendával összekötött ferde szarugerendák, ezekre keresztirányú szelemenek, valamint a sze­lemenekhez rögzített tetőhéjalás, például alumí­nium hullámlemez vagy azbesztpala alkotják. Általában célszerű, ha a teljes alapterületének mintegy 30%-át a boxok és közlekedő-ellenőrző utak, mintegy 70%-át pedig a kifutók foglalják el. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a kisál­lattartó telep egy előnyös kiviteli példáját tartal­mazzák. az 1. ábra a 2. ábrán bejelölt A-A vonal men­tén vett függőleges metszet; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B vonal men­tén vett vízszintes metszet; a 3. ábrán a találmány szerinti kisállattartó te­lepnek az 1. és 2. ábra szerintitől némileg eltérő kivitelt alakja a 4. ábrán bejelölt C-C vonal men­tén vett függőleges metszetben látható; a 4. ábra a 3. ábra szerinti telep felülnézete; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom