198972. lajstromszámú szabadalom • Kelme lehúzó berendezés, különösen síkkötőgépekhez

1 HU 198972 B 2 Az ismert kötőgépekből, főképpen az ún. JAQUARD berendezésekből kijövő kelmék — idomotott termékek - feszítésére és fölcsévélé­­sére olyan kilincskerekes szerkezetet használ­nak, amely a feszítést vagy egy húzórugó állításá­val, vagy pedig súlyoknak egy kinyúló karra tör­ténő felfüggesztésével, ennek hatására a kilincs­­kerék szakaszosan azonos irányban forog, és a kelmét szakaszosan feszíti. Ennek a megoldásnak legnagyobb hátránya, hogy a kelmefeszítés nem egyenletes, ugyanis a felhúzást ideje alatt az újabb feszítési periódus létrejöttéig a lehúzó henger áll. A 15%-ot meg­haladó feszítési ingadozás következtében a kel­mén észrevehető egyenetlenségek láthatók. Nem elhanyagolható az a hátrány sem, hogy a kilincskerék és a hozzá csatlakozó reteszelő kör­mök találkozásakor periodikusan kattanó zajok keletkeznek és azok huzamos időn át halláskáro­sodást idézhetnek elő. A találmánnyal az a célunk, hogy zajok nélkül, csendesen üzemelő, tetszőleges kötőgéphez rö­vid idő alatt hozzászerelhető, a kelmét egyenle­tesen feszítő és a kötés fajtájától, mintájától stb. függően állítható sebességű berendezést dolgoz­zunk ki. Találmáyuk alapja az a felismerés, hogy az is­mert megoldások hiányosságai kiküszöbölhetők, ha a feszítést kis, néhány mm-es elmozdulás ha­tására kapcsoló külön motorral végezzük. A felismerés alapán olyan lehúzó berendezés­sel feszítjük a síkkötőgépek kelméjét egyenlete­sen, amelynek a kelmét továbbító lehúzó henge­re tengelyével párhuzamos tengelyű és a kelmét lehúzó henger palástjához szorító legalább egy nyomógörbéje, a lehúzó henger tengelyével kö­zös tengelyű és villamosmotorral meghajtott bil­legő átviteli rendszere, a billegő átviteli rend­szerhez mechanikusan csatlakozó helyzetállító egysége, valamint a villamosmotorra csatlakozó és az erőátviteli rendszerrel működtetett feszült­ségszabályozó egysége van. A nagy fordulatszámú villamosmotor előnyö­sen olyan billegő átviteli rendszeren át tudja a le­húzó hengert a kelme sebességének leginkább megfelelő fordulatszámon forgatni, amelynek a villamosmotor és a lehúzó henger között lega­lább három fogaskereke van, és a fogaskerekek tartólapon helyezkednek el. A heiyzetállíló egység, amelynek feladata a billegő átviteli rendszer tengely körüli szögelfor­dulásainak, ezzel gyütt a maximális húzásinga­dozásnak a beállítása, előnyösen csavarmenetes és a tartólaphoz csuklósán rögzített húzórúdból, a búzórúdon elhelyezett acélrugóból és a rugó feszességét állító anyából építhető össze. A feszültségszabályozó egységet legegyszerűb­ben, legkevesebb alkatrészből úgy építhetjük össze, hogy a tartólaphoz billegő kart rögzítünk - esetleg azt a tartólap fémöntése során egybe­öntve alakítjuk ki és ezzel a billegő karral szakaszosan egy mikrokapcsolót működtetünk, amely mikrokapcsoló így szakaszosan feszültsé­get kapcsol a villamosmotorra. A találmány részletesebben. rajz alapján is­mertetjük. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti kelmehúzó berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának metszetét mutatja. Amint az 1. ábrán látható, a tartóöntvényhez rögzített 9 tengely körül elfordítható és 5 tartó­lapból, 6 villamosmotorból, 12, 13 és 14 fogaske­rekekből, valamint a 9 tengellyel azonos tengelyű 10 lehúzó hengerből álló billegő átviteli rendszer 5 tartólapjához csuklósán csavarmenetes 4 búzó­­rúd van rögzítve. A 4 húzórúdon 3 acélrugó he­lyezkedik el, amelynek feszessége egyik végén 2 anyával állítható. A 3 acélrugó másik vége az 1 tartóöntvény oldalán kialakított mélyedésbe van besüllyesztve. A 10 lehúzó henger a 9 tengellyel párhuzamos tengelyű 8 nyomógörgőkhöz szorítja a kötőgép­ből kijövő 16 kelmét. Az 5 tartólappal együtt öntött 15 billegő kar az 1 tartóöntvényhez rögzített 7 mikrokapcsolót működteti, amely 17a, 17b és 17c villanyvezeté­keken, valamint 19 főkapcsolón át 18 feszültség­­forrást kapcsol a 6 villamosmotorra. A 15 billegő kar mozgását az 1 tartóöntvényhez rögzített 11 ütköző határolja. A kelmehúzó berendezés 20a és 20b rögzítő­csavarokkal van a síkkötőgéphez erősítve. A kötőgéphez erősített találmány szerinti be­rendezés az alábbiak szerint működik: A síkkötőgépből kijövő 16 kelmét a 10 lehúzó henger és a 8 nyomógörgők között átvezetjük, és a 2 anyával a 3 acélrugó feszességét úgy állítjuk be, hogy a 4 húzórúd a 10 lehúzó hengert egy kb erővel húzza "A" irányba. Ekkor a 16 kelme fe­szítése folytán a 7 mikrokapcsolónak nyitott álla­potban kell lennie, tehát a 6 villamosmotorra fe­szültség nem juthat. Amikor a kötőgépből kb. három hosszban további kötött 16 kelme jön ki, a 3 acélrugó "A" irányba mozdítja az 5 tartólapot, vele együtt a 15 billegő kart is, és az a 7 mikro­kapcsolót zárja, vagyis feszültséget kapcsol a 6 villamosmotorra. A feszültség hatására a 6 villa­mosmotor a 9 tengely körül úgy fordítja el az 5 tartólappal együtt a 15 billegő kart, hogy az a "B" irányba mozdul, tehát a 7 mikrokapcsoló újra nyitott állapotba jut, és a 6 villamosmotor leáll. Ez a folyamat kb. 3 ram kelme megkötése után periodikusan ismétlődik. A 7 mikrokapcsoló helyett fotodiódás kapcso­ló vagy toló potenciométer is használható, amellyel a 6 villamosmotor fordulatszáma úgy ál­lítható be, hogy a 16 kelme állandóan egyenletes feszítést kap. Amint a példából is látható, berendezésünk­kel a kötött kelme feszessége gyakorlatilag állan­dó értéken tartható, így a feszességingadozásból eredő korábbi hiányosságok (a kelme egyenet­lensége, sűrűségének ingadozása) kiküszöbölhe­tő. A berendezésünk használata azt a nem várt, meglepő előnyt is biztosítja, hogy a berendezés­sel dolgozók nincsenek zajártalomnak kitéve, to­vábbá a ktlincskerék elhagyásával és a kilincske­reket állandóan hajtó energia megtakarításával a kötéshez szükséges energiamennyiség is csök­kenthető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom