198971. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hegesztés során alkakmazott anyagok, elsősorban huzalok elektrokémiai tisztítására
1 HU 198971 B 2 Berendezés hegesztés során alkalmazott anyagok, elsősorban huzalok elektrokémiai tisztítására, amelyben a tisztítandó huzal haladási irányában egymást követően bipoláris elektrolitikus kavilációs kezelő blokk és a megtisztított huzalt mosó és szárító készülékek vannak elrendezve, ahol a bipoláris elektrolitikus kavitációs kezelést végző blokk egymás mögött elrendezett katódszekciót és anódszekciót tartalmaz. A találmány szerinti berendezés elsősorban hegesztésre és bevonathegesztésre alkalmazott hozzú anyagok, szalagok, csíkok elektrokémiai tisztítására alkalmazható előnyösen, amelyek például porkohászati huzal előállításánál kerülnek alkalmazásra, valamint más, hegesztésnél alkalmazott anyagok tisztítására szolgál. Leghatásosabban a találmány szerinti bejelentés acélhuzal tisztítására alkalmazható, amely üzembiztonsági fontosságú hegesztett szerkezetekben, például az atomerőmű építés és energetikai gépgyártás területén kerül alkalmazásra. Hegesztőhuzal nagyjóságú tisztítása különösen napjainkban a precíziós hegesztett szerkezetek előállítási feltételeként, elsősorban atomerőművek és más energetikai központokban került napirendre, ahol nagyszámú olyan hegesztési varratot kell létrehozni, amelyek részben minőségük függvényében igen hosszadalmasan, időigényes műveletek sokaságával hozhatók csak létre. Egy hegesztési művelet technológiai jellemzőinek javulása, így az ív stabil fennmaradása, az ömledék kismértékű szétfröccsenése, egyenletes hegesztőhuzal előtolás a hegesztőberendezés vezetőcsatornáin keresztül stb. ismert módon nagymértékben függ a hegesztésnél használt huzal felületi tulajdonságaitól. A különböző felületi szennyeződések jelenléte a hegesztőhuzalon, mint például technológiai kenő és konzerváló anyagok, zsírok, oxidok, rozsda nyomai vagy egybefüggő felületei elégtelen hegesztéstechnológiai huzaltulajdonságokat okoznak, ami jelentősen csökkenti a hegesztett kötés minőségét, csökkenti a teljesítményt és zavarja az automatikus és félautomatikus hegesztőberendezések munkaritmusát, jelentősen lerontja azok üzemeltetési feltételeit és egyes esetekben egyszerűen lehetetlenné teszi az adott huzal alkalmazását az üzembiztonságtechnikailag különösen jelentős szerkezetek hegesztésénél. Mindez arra kényszeríti a különböző hegesztéseket elvégző s. mélyeket, illetve hegesztőberendezések gyártóit és felhasználóit, hogy igen munkaintenzív és kevésbé hatékony módon mechanikai megmunkálással igyekezzenek a felhasználandó hegesztőhuzal felületi szennyeződéseit eltüntetni, amely módszerek közül az alábbiak terjedtek el a legszélesebb körben: — A hegesztésre felhasznált huzal felületét filcből álló lapátkerekekkel ásványi összetevők és szóda poralakú hulladék közegében lecsiszolják; — Speciális reagensek, így fémsörét, homok és más csiszoló anyag gömbsugarat és/vagy homoksugarat irányítanak közvetlenül a tisztítandó huzal felületére, így az említett anyagok közvetlenül ütésszerűen kerülnek érintkezésbe azzal; — A fém felületi rétegét forgó mikroforgácsoló szerszámokkal, például tűmarokkal, acéldrótkefékkel távolítják el. Meg kell jegyeznünk, hogy a mechanikai tisztítás meglévő eszközei olyan specifikus tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a hegesztőhuzal felületi hibáihoz, így például karcolásokhoz, hajszálrepedésekhez, kitöredezésekhez, valamint az eredetileg körkeresztmetszetű huzal geometriai torzulásaihoz, így például körhagyóság, sokszögidomúság vezetnek. A felsorolt paraméterek negatívan befolyásolják a hegesztőberendezések hegesztőcsatornáin keresztül a hegesztőhuzal egyenletes előtolását, rontják az áramhozzávezelést és a hegesztőberendezések árambevezető érintkezőinek növelt mértékű kopását idézik elő. Ezen túlmenően a mechanikus huzaltisztítást végző berendezések — viszonylag alacsony tisztító hatásfokot biztosítanak, — a tisztítandó alapanyag igen nagyarányú kopását idézik elő, ami közvetett úton a technológiai folyamat költségeinek növeléséhez vezet, — szükségessé teszik a munkavégző szerszámok, például a filctörlő, sörét stb. gyakori cseréjét, ami alacsony gazdaságosságot biztosít a tisztítási műveletek, és rontja a plusz felszerelések miatt a berendezés hatásfokát, — a környezetet szennyezi a viszonylag magas porképződéssel, ami kedvezőtlen munkafeltételeket teremt a kezelő személyzet számára és járulékos levegőtisztító és portalanító berendezések felszerelését teszi szükségessé, — a mechanikai tisztítást közvetlenül a hegesztési művelet előtt kell elvégezi, mivel a jelenleg alkalmazott módszerekkel megtisztított hu-* zal igen gyorsan korrodál. A különböző mechanikai tisztító eljárások további hátránya viszonylag alacsony teljesítményűek és az általuk behatárolt viszonylag szűk hegesztő huzal keresztmetszet választék, mivel az 1 — 2 mm átmérő alatti átmérőjű hegesztőhuzalok ilyen módszerrel történő tisztítása igen nehézkes adott körülmények között csaknem lehetetlen. A mechanikai tisztítás igen nagy munkaigénye és csekély hatékonysága lényegesen megnöveli az üzemi költségeket, amelyek a precíziós hegesztőhuzalok megmunkálása során gyakran azok árának felét is elérhetik. A "fémtermékek előállítása" című szakkönyv (Moszkva, "Metallurgia" kiadó 1977, 34. oldal) huzalok felületi előkezelésére alkalmas olyan berendezést ismertet, amely rézgálic és kénsav vizes oldatán átvezetett huzal kontaktrezezését végzi. A rezezés során a huzal felületéről a berendezés előbb eltávolítja a technológiai kenőanyagot, és a felvitt rézréteg javítja a huzal és a hegesztőberendezés árambevezető érintkezői közötti jobb villamos érintkezést. A rezezett hegesztőhuzal alkalmazása során nyert tapasztalatok alapján a kontaktrezező berendezésekkel kapcsolatosan az alábbi gondok, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
