198969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás munkadarabok kezelő gázközegben végzett gázkisüléssel történő kémiai termikus kezelésének vezérlésére, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

1 HU 198969 B 2 2a ábra a műveleti fázisok sorrendjét és idő­tartamát, valamint a kezelési gázok alkalmazásá­nak sorrendjét, a 2b ábra a munkakamra villamos bemenetén mérhető feszültség időbeli változását, míg a 2c ábra a kezelt munkadarabok hőmérsékleté­nek időbeli változását ismerteti. A találmány szerinti eljárás során az alábbi műveleti fázisokat hajtjuk végre: — a munkadarabok felmelegítését, valamint felületeinek egyidejűleg történő intenzív katód­­porlasztását, ezen műveleti fázist to időpontban megkezdjük és tj időpontban befejezzük (2a áb­ra). — a munkadarabok diffúziós dúsítását előírt állandó hőmérséklet mellett, ezen műveleti fázist ti időpontban kezdjük meg és tj időpontban fe­jezzük be, — a munkadarabok lehűtését, ezen műveleti fázist t2 időpontban kezdjük meg és t3 időpont­ban fejezzük be. Az egyes műveleti fázisok időtartama tehát sorrendben t! — to, t2 — tj, és t3 — t2, amely időtartamokat előre meghatározzuk. Az egyes műveleti fázisok során meghatáro­zott kezelés gázokat alkalmazunk, így a ti — to időtartam alatt egy első, a t2 — tj időtartam alatt egy második, végül a 13 — t2 időtartam alatt egy harmadik kezelési gázt alkalmazunk. A to idő­pontban a kezelendő munkadarab T hőmérsék­lete (2c ábra) T0 értéket vesz fel, míg a munka­kamra villamos bemenetén mérhető feszültség Uq zéróértékről az ívkisülés előre meghatározott első U] értékre változik (2b ábra). A munka­kamrában az első kezelési gázt alkalmazzuk. A ti időpontban a munkadarabok hőmérsék­lete eléri az előre meghatározott, állandó t2 érté­ket, míg a feszültség az Uj értékről előre megha­tározott, második U2 értékre csökken. Az első kezelési gázt a második kezelési gázzal helyette­sítjük. A ti időpontot követően t’i - ti időtarta­mon belül a feszültség U2 értéket, a t"i — ti idő­tartamon belül pedig U3 értéket vesz fel, a t’i — ti időtartam alatt a harmadik kezelési gázt alkal­mazzuk. A második és a harmadik kezelési gáz egymást követő ismételt adagolásával a t’i - tt ,«1 — t’i időtartamok során a két átfolyó gáz elő­írt mennyiségi arányát állítjuk be. .A ti időponttól a t2 időpontig terjedően a munkadarabok T hőmérséklete előrírt T2 érték­nek felel meg, és a gázkisülés feszültsége eléri az előírt negyedik U4 értéket, amikoris a harmadik kezelési gázt a negyedikkel helyettesítjük. A t’2 időpontban a T3 hőmérsékelt az előírt második állandó T4 értékre csökkent, a t"2 időpontban a T hőmérséklet az előírt T4 értéken van, az U fe­szültség az előírt U4 értékről az Uo zéróértékre csökken és a negyedik kezelési gáznak a munka­kamrába való beáramlását megszakítjuk. A t3 időpontban a T hőmérséklet kezdeti T0 értékére csökkent és ezzel befejeződik a munka­darabok kezelése. • Az egyes műveleti fázisok során ismerjük a munkadarabok hőmérsékletét, a munkakamra villamos bemenetén lévő feszültséget, a munka­kamrán átfolyó áramot és az ívkisülések gyakori­ságát. Az így nyert jeleket a hőmérséklet, feszült­ség és ívkisülés gyakoriság megfelelő, előre meg­határozott értékeivel összevetjük, az összehason­lítás eredményeként nyert hibajelekből megfele­lő vezérlőjeleket állítunk elő, amelyekkel a hő­mérsékletet, a feszültségeket és az ívkisülés gya­koriságát szabályozzuk. A felmelegítést végrehajtó műveleti fázis so­rán a feszültségnek legalább egy állandó értéke van, amely legalább egy, előre meghatározott Uj értéknek felel meg, amelynek a munkadarabok katódporlasztása előírt intenzitással megy végbe. Az előírt hőmérsékleten véglett diffúziós dú­sítást végrehajtó műveleti fázisban a feszültség­nek legalább két, másik állandó értéke van, ame­lyek az előre meghatározott U2, illetve U3 érté­keknek felelnek meg, amelyek mellett a munka­darabok meghatározott tulajdonságai biztosítha­tók. A lehűtést végrehajtó műveleti fázisban a fe­­sziiltségnek legalább egy, negyedik állandó érté­ke van, amely az előre meghatározott U4 érték­nek felel meg, amelynél a munkadarabok végle­ges tulajdonságai érhetők el. Az egyes műveleti fázisok során az ívkisülések gyakoriságának értéke véletlenszerű, amely a munkadarabok felületének a kezelés to időpont­jában tapasztalható szennyezettségi fokától függ, és amelyet a 13 időpontig valószínűségi tényezők befolyásolnak. az ívkisülések gyakoriságát az ívkisülések a2 ismétlődési periódusának reciprok értékével ha­tározható meg. Az ívkisülés időtartama Al értékkel jellemez­hető. A kezelés kezdetén az ívkisülések gyakori­ságának értéke nem haladja meg az ívkisülés gyakoriság előre meghatározott fj értékét. A hő­mérséklet az egyes műveleti fázisoknak megfele­lően egy előre meghatározott, növekvő Tj érték­kel, állandó T2 és T4 értékkel és csökkenő T3 ér­tékkel jellemezhető. Példaként a lehűtési műveleti fázisban egy második állandó T4 értéket alkalmaztunk, hogy a t"2 — t’2 időtartam alatt a hőmérséklet állandó értéken maradjon. A hőmérsékletértéket az e­­gyes műveleti fázisokban a feszültségértékkel összhangba hozzuk. Ezáltal előírt intenzitású ka­­tódporlasztást biztosítunk, aminek eredménye­ként a munkadarabok meghatározott és végleges tulajdonságait érjük el. A kezelési gázokat célszerű módon első, má­sodik, harmadik és negyedik kezelési gázként sorrendben alkalmazzuk. Ezen sorrendnek meg­felelően az előírt feszültségértékeket is U2, U2, U3 és U4 értékként jelöltük. A gázkisülések fe­szültségét a kezelési gázok átfolyásának szabá­lyozásával vezéreljük. Az ívkisülések gyakorisá­gát és a munkadarabok hőmérsékletét az áram segítségével szabályozzuk. Ennek során az áram­értéknek megfelelő jelet az összegezett jellel összehasonlítjuk, amely összegezett jelet az ívki­sülések gyakoriságára vonatkozó vezérlőjel és a hőmérsékletre vonatkozó vezérlőjel összegezésé­vel nyerjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom