198952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emlős agyalapi mirígy eredetű növekedési hormon kibocsátást elősegítő faktor (PGRF) előállítására

1 HU 198952 B 2 szilárd fázisú technikákkal, fragmens-kondenzá­cióval, klasszikus, oldatban történő kapcsolások­kal. így pl. kizárólagosan szilárd fázisú techni­kák kivitelezhetők a "Solid-Phase Peptide Synt­hesis" (szilárd fázisú pepiid szintézis) című szak­könyv alapján (Stewart és Young szerkesztése, Freeman és Co. kiadás, San Francisco, 1969), és ilyen eljárást ismertet a 4.105.603. sz. amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírás leíró ré­sze is (Vale és munkatársai, 1978. aug.8.). A szintézis fragmens-kondenzációs módszere a 3.972.859. sz. amerikai egyesült államok-beli sza­badalmi leírásban van részletesen ismertetve (1976. aug. 3.). Egyéb szintéziseket ismertet pél­dául a 3.842.067. (1974.okt.15.) és 3.862.925. (1975. jan. 28.) számú amerikai egyesült álla­mok-beli szabadalmi leírás. Rekombináns DNS technikákat használó szintetikus peptid-termelé­­sek is valószínűleg kielégítik majd a nagy meny­­nyiségű kereskedelmi igényeket (ez azonban nem képezi a találmány tárgyát). A kapcsolásos típusú szintézisekben közös vo­nás a különböző aminosav-részek labilis oldal­­lánc-csoportjainak védelme megfelelő védőcso­portokkal, amelyek megakadályozzák az adott helyen kémiai reakció megtörténtét, amíg a vé­dőcsoportot végleg el nem távolítják. Általában szintén közös vonás egy alfa-amino csoport vé­delme egy aminosavon vagy egy fragmensen, amíg a többi rész a karboxil-csoportnál reagí' majd az alfa-amino csoportot védő csoport sze­lektív eltávolítása, hogy utat engedjenek a továb­bi reakciónak, amelynek ezen a helyen kell vég­bemennie. Következésképpen közös vonás, hogy a szintézis egy lépésében egy köztes vegyület képződik, amely a megfelelő csoportokhoz kötő­dő, oldalláncot védő csoportokkal együtt tartal­mazza az egyes aminosav-gyököket a kívánt szek­venciának megfelelő helyzetben a peptid lánc­ban. A jelen találmány szerinti eljárásban először a következő terméket állítjuk elő, a peptidkémiá­­ban szokásos eljárással: X1-Tyr(X2)-Ala-Asp(X3)-Ala-lle-Phe-Thr == = (X4)-Asn-Ser(X5)-Tyr(X2)-Arg(X6)-Lys (X7)-Val-Leu-Gly-Gln-Leu-Ser(X3)-Ala-Arg (X6)-Lys(X7)-Leu-Leu-Gln-Asp(X5)-R34(X?)­­-Asn-Gln-Glu(X3)-R«(X5 vagy X6)-Gly-R40 (X6)-Arg(X6)-Leu-X j ahol X* jelentése hidrogénatom, vagy a-ami­­no-csoportot védő csoport. Az X^el jelzett a­­-amino-csoportot védő csoportok jól ismertek a polipeptidek lépésenkénti szintézisének gyakor­latából. Az X!-el jelzett, a-amino-csoportot védő csoportok a következő osztályokba sorolhatók: (1) acil-lípusú védőcsoportok, mint pl. formil-, trifluor-acetil-, ftalil-, toluolszulfonil- (Tos), benzolszulfonil-, nitrofenil-szulfenil-, tritil-szul­­fenil-, o-nitro-fenoxi-acetil-, klór-acetil- és 7- -klór-butiril-csoport; (2) aromás uretán-típusú védőcsoporlok, mint pl. benzil-oxi-karbonil-(Z) és helyettesített (Z), úgy mint p-klór-benzil-oxi­­-karbonil-, p-bróm-benzil-oxi-karbonil-, p-met­­oxi-benzil-oxi-karbonil-csoport; (3) alifás ure­tán-típusú védőcsoportok, mint pl. t-butil-oxi­-karbonil-(BOC), diizopropil-metil-oxi-karbon­­il-, izopropil-oxi-karbonil-, etoxi-karbonil-, allil­­-oxi-karbonil-; (4) cikloalkil-uretán típusú védő­csoportok, mint pl. ciklopentil-oxi-karbonil-, adamantil-oxi-karbonil- és ciklohexil-oxi-kar­­bonil-csoport; (5) tiouretán-típusú védőcsopor­tok, mint pl. fenil-tiokarbonil-csoport; (6) alkil­­típusú védőcsoportok, mint pl. trifenil-metil­­(tritil)-, benzilcsoport; (7) trialkil-szilán csopor­tok, mint pl. trimetil-sziláncsoport. A legelőnyö­sebb a-amino-csoportot védő csoport a BOC. X2 jelentése a Tyr fenolos hidroxilcsoportját védő csoport, amely tetrahidropiranil-, tercier­­-butil-, tritil-, benzil-, CBZ, 4Br-CBZ és 2,6-di­­klór-benzil-csoportok valamelyike lehet. A leg­előnyösebb védőcsoport a 2,6-diklór-benzil-cso­­port. X2 lehet hidrogénatom is, amely azt jelenti, hogy nincs védőcsoport a hidroxilcsoporton. X3 jelentése hidrogén vagy egy észtert képző védőcsoport az Asp vagy Glu karboxil-csoport­­ján, amelyet benzil-, 2,6-diklór-benzil-, metil- és etil-csoportok közül lehet kiválasztani. X4 és X5 a Thr és Ser hidroxilcsoportjainak védőcsoportjai, amelyeket az acetil-, benzoil-, terc-butil-, tritil-, tetrahidropiranil-, benzil-, 2,6- -diklór-benzil- és CBZ csoportok közül lehet ki­választani. A legelőnyösebb védőcsoport a benz­il. X4 és/vagy X5 lehet hidrogénatom is, amely azt jelenti, hogy nincs védőcsoport a hidroxilcso­porton. X6 jelentése vagy védőcsoport az Arg guanidi­­nocsoportjához, amelyet a nitro-, Tos, CBZ, ada­­manlil-oxi-karbonil- és BOC csoportok közül le­het kiválasztani; vagy hidrogénatom. X7 jelentése hidrogénatom vagy védőcsoport a Lys oldalláncának amino-szubsztituenséhez. Ilyen védőcsoportok lehetnek többek között — csak illusztráció céljából felsorolva — a 2-klór­­-benzil-oxi-karbonil-(2-Cl-Z), Tos, CBZ, t-pent­­il-oxi-karbonil- és BOC csoport. Az oldallánc amino-csoportját védő csoport kiválasztása nem kritikus, kivéve azt a követel­ményt, hogy olyannak kell lennie, amely az a­­-amino-csoportokról történő védőcsoport eltávo­lításánál nem szakad le a szintézis során. Vagyis az a-amino-csoportot védő csoport és az oldal­lánc aminocsoportját védő csoport nem lehet azonos. X8 jelentése az -OH, -OCH3, észterek, ami­­dok, hidrazidok, -0-CH2 tartalmú gyanták és - NH-tartalmú gyanták (OH-csoporttól és amid­­-csoporttól eltérő csoportokkal) közül egy cso­port, amelyek védőcsoportnak tekinthetők. A köztes termék általános képletében az X1, X2, X3, X4, X5, X6, X7 és X8 legalább egyikének védőcsoportnak kell lennie. A peptidek szintézisénél felhasználandó, megfelelő oldalláncot védő csoport kiválasztásá­nál a következő szabályokat kell követni: (1) a védőcsoport legyen stabil az a-amino csoportot védő csoport eltávolításához kiválasztott reagen­sek és reakciókörülmények alkalmazása közben a szintézis minden lépésénél; (2) a védőcsoport őrizze meg védő tulajdonságait és ne hasadjon le a kapcsolás körülményei között, és (3) az oldal­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom