198923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolil-tio-triazol-származékok előállítására

1 HU 198923 B 2 Találmányunk tárgya eljárás az (I) általános képletű kinolil-tio-triazolok - a képletben Rí jelentése hidrogénatom, metil- vagy trihalogénroetil-csoport, R2 és R3 jelentése hidrogénatom, halogén­atom, 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, acetilamino-, acetil-, metoxi-karbonil-, nitro-, nitril- vagy trihalogénmetil-cso­­port, Rí jelentése hidrogénatom metil- vagy etilcsoport és a triazolil-tiocsoport a kinolingyűrű 2-es vagy 4-es helyzetébe kapcsolódik - és ezek szerves vagy ásványi savakkal kép­zett sói előállítására A találmányunk szerinti eljárással előál­lított (I) általános képletű új vegyületeket ismert kiindulási vegyületekböl állítjuk elő oly módon, hogy egy megfelelő (II) vagy (III) általános képletű kinolinszármazékot - a képletben Ri, R2 és R3 jelentése a fenti - egy (IV) általános képletű triazol-származék­­kal - a képletben Rí jelentése a fenti - rea­­gáltatjuk. A (IV) általános képletű 3 (5)-mer­­kapto-l,2,4-triazolok előállítását a Liebigs Ann. Chem. 637 135-165 (1960) írja le. Eljárásunk szerint az (I) általános kép­lettel jellemzett vegyületeket oly módon állít­juk elő, hogy a (II) vagy (III) általános kép­letű klór-kinolinokat a (IV) általános képletű 3(5)-merkapto-lH-l,2,4-triazol-származékok 1-2 mólekvivalensnyi mennyiségével reagál­­tatjuk oldószer jelenlétében vagy anélkül, savak vagy bázisok jelenlétében vagy anél­kül, 0-200 °C hőmérsékleten; és a képződött terméket szabad bázis, vagy annak sója for­májában preparáljuk. Megállapítottuk, hogy csak elektronkül­­dö szubsztituenseket (mint pl. metil-, vagy metoxi-csoport) tartalmazó (II) ill. (Ill) álta­lános képlettel jellemzett 4—ill. 2-klór-kinoli­­noknak a (IV) általános képletű 3(5)-merkap­­to-lH-l,2,4-triazol-származékokkal lejátszódó reakciói autokatalitikusak, ahol a reakció so­rán keletkező sósav a katalizátor. Ugyancsak katalizálják a reakciót egyéb, elsősorban erős ásványi és szerves savak, valamint sa­vas karakterű sók (mint például kénsav, tri­­fluorecetsav, ammóniumklorid) is. Ezért cél­szerű a reakciót ezen anyagok, előnyösen sósav katalitikustól a sztőchiometríkusig ter­jedő mennyiségének jelenlétében végezni. Az elektronvozó csoportot vagy csopor­tokat (mint például klór, trifluormetil-cso­­port) tartalmazó kevéssé bázikus klór-kinoli­­nok esetében a savkatalízis jelenségét nem tapasztaltuk, ellenben a sztöchiometrikus, vagy annál nagyobb mennyiségben alkalma­zott szerves vagy szervetlen bázisok (mint például trietilamin, K2CO3, NaOH) elősegítet­ték a reakció lejátszódását. Ugyanezt tapasz­taltuk akkor is, ha a 3(5)-merkapto-lH-l,2,4- -tiazol-származékokat alkálisók (mint például Na-sóik) formájában alkalmaztuk. Megállapítottuk továbbá, hogy a mer­­kapto-csoport reaktívabb, mint a triazolgyű­­rű NH-csoportja. 4 reakciókat célszerűen poláros szerves oldószerek (mint például etanol, aceton, ace­­tonitril, dimetilformamid, dimetilszulfoxid stb.) jelenlétében valósíthatjuk meg, de adott esetben megvalósíthatók apoláros szerves ol­dószerekben (mint például benzol, toluol, klórbenzol, diklórbenzol stb.) jelenlétében, vagy oldószer nélkül, ömledék fázisban is. A reakciókat 0-200, célszerűen 20- -150 °C hőmérséklet-tartományban valósíthat­juk meg. A reakcióhőfok helyes megválasztá­sa ezen a tartományon belül, a reaktánsok egyedi tulajdonságaitól és a módszer megvá­lasztásától függ. A reakciók megvalósításához elegendő, ha a klór-kinolinokat a 3(5)-merkapto-l,2,4- -triazol-származékok 1 mólekvivalensnyi mennyiségével reagáltatjuk, de a reakciók gyorsabbá és/vagy teljesebbé tétele érdeké­ben, az utóbbiakat 1-2 mólekvivalensnyi mennyiségben alkalmazzuk. Eljárásunk egyik változata szerint a re­akciópartnereket összeőmlesztjük, majd a re­akció lejátszódása után a képződött terméket preparáljuk. Ezen változat megvalósítása esetén a termék hidrokloridja formájában keletkezik. A termék hidrokloridját preparálva úgy já­runk el, hogy apoláros szerves oldószerrel (mint például éter, kloroform, benzol, hexán stb) eldórzsöljük; vagy poláros oldószerből (mint például etanol, metanol, acetonitril, di­metilformamid) vagy poláros és apoláros ol­dószerek elegyéből kristályosítjuk. Szabad bázist preparálva úgy járunk el, hogy a re­­akcióelegyet lehűtés után vízben, vagy víz­­-etano! elegyben adott esetben valamely ás­ványi vagy szerves sav hozzáadásával fel­oldjuk.. és az elegyet szerves vagy szervet­len bázisok (mint például NH3, piridin, Na2C03, K2CO3, NaOH stb.), hozzáadásával ki­csapjuk. A nyers terméket vagy valamely poláros szerves oldószer és víz, vagy vala­mely poláros szerves oldószer és valamely apoláros szerves oldószer elegyéből kristá­lyosíthatjuk. Eljárásunk egy másik változata szerint a reakciópartnereket valamely apoláros szer­ves olcszer jelenlétében (mint például benzol, toluol, xilol, hexán, szén-tetraklorid, klórben­zol, diklórbenzol stb.) reagáltatjuk. A reakció lejátszódása után a reakcióelegyból hidroklo­rid formájában kivált terméket kiszűrjük, szükség esetén a fent leírtak szerint kristá­lyosítjuk, vagy szabad bázissá alakítjuk át. Eljárásunk egy másik változata szerint a reakciópartnereket poláros szerves oldó­szerekben (mint például etanol, etilénglikol, acetonitril, aceton, metiletil-keton, dimetil­formamid, dimetilszulfoxid, jégecet stb.) oldva reagáltatjuk. A képződött termékek hidroklo­rid sóját adott esetben a reakcióelegyéból 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom