198920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületaktív észterszármazékok előállítására, és az ezeket tartalmazó, élelmiszerek oxidációjának meggátlására

1 HU 198920 B 2 A találmány szerinti eljárással új, felületaktív sajátosságú észterszármazékokal, közelebbről te­lített, elágazó bosszúszénláncú alifás savak asz­­korbinsav-észter származékait állítjuk elő. A ta­lálmány szerinti eljárással előállított észterszár­mazékok oxidációra érzékeny élelmiszerek anti­­oxidáns kezelésére használhatók. A találmány szerinti eljárással (I) általános képletö észterszármazékokat állítunk elő, a kép­letben X jelentése 1 —3 szénatomos alkiléncsoport, Y jelentése (II) képletű L-aszkorbinsavból származó csoport X jelentésében az alkiléncsoport lehet például metiléncsoport, de előnyösen egy (IV) képletű izopropiléncsoport. A találmány szerinti eljárással az (I) általános képletű vegyületeket szokásos észterezési reakci­ókkal állíthatjuk elő L-aszkorbinsavból és meg­felelő savból, savas körülmények között. A reak­ciót koncentrált ásványi savak, mint például H2S04 jelenlétében játszathatjuk le. Ezután a kí­vánt vegyületet a reakcióelegyből poláris vagy apoláris szerves oldószerrel, mint például éterrel kiextraháljuk. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében X jelentése (IV) képletű izopropilén-csoport, úgy állíthatjuk elő, hogy L- aszkorbinsavat fitánsawal észterezünk. A fitán­­savat fitolból állíthatjuk elő, például a kettőskö­tés hidrogéné zésével és az alkoholos hidroxilcso­­port oxidációjával. A fitol 20 szénatomos elága­zóláncú szénhidrogéncsoportot tartalmaz; a fitol egy diterpén-alkohol, amit főleg klorofillből ál­líthatunk elő. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben X jelentése metiléncsoport, úgy ál­líthatjuk elő, hogy L-aszkorbinsavat izofitolból előállítható savval észterezünk. A savat izofitol­­ból a kettőskötések hidrogénezésével és az alko­holos hidroxilcsoport oxidációjával állíthatjuk elő. Az izofitolt jázmin olajos extraktumából ál­líthatjuk elő. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek felületaktív sajátos­ságokkal rendelkeznek, így vízben liposzómákat képeznek. Ezek sokkal stabilabbak az ionerővel szemben, mint a lecitinből származó liposzómák, ezen túlmenően a szénhidrogénlánc oxidációjá­val szemben is stabilabbak. Fenti sajátosságaik alapján oxidációra érzé­keny élelmiszerek, különösen nagy víztartalmú élelmiszerek antioxidánsaként használhatók. A hidrofil vagy "nedves" élelmiszerek amioxidán­­sokkal való kezelésénél probléma, hogy a hidro­­fób antioxidánsok, mint például butii-hidroxi-to­­luol, butil-hidroxi-anizol, tokoferol vagy aszkor­­bil-palmitát nem tudnak az élelmiszerek belsejé­be hatolni, míg a vízoldható antioxidánsok, mint például aszkorbinsav olyan lassan diffundálnak, hogy a gyakorlatban nem alkalmazhatók. Az élelmiszerek oxidációjának megakadályo­zására megfelelő módszer lehetne az is, hogy külső felületüket antioxidáns filmréleggel vonjuk be. Az eddig ismeretes antioxidánsokkal azon­ban nem lehet folytonos filmet kialakítani, mivel a párolgó oldószer hatására a felületen kristályo­sodnak. Fenti okok következtében az antioxidáns hatás nem megfelelő. Úgy találtuk, hogy a találmány szerinti eljárás­sal előállított vegyületek vizes közegben kitűnő antioxidánsok, mivel vízben lamellás folyékony kristályos fázist képeznek, ami a hidrofil élelmi­szerek felületén bimolekuláris réteggé oszlik szét és így megfelelő antioxidáns filmréteggé ala­kul. Lamellás fázis akkor alakul ki, ha a vizes közeg­ben szabad savtartalom esetében a víztartalom 10 tömeg% felett van. A találmány tárgyköréhez tartozik még élel­miszerek oxidációjának meggátlására szolgáló eljárás, amely abban áll, hogy az élelmiszereket egy olyan vizes diszperzióval kezeljük, amely az oxidáció meggátlásához elegendő mennyiségű (I) általános képletű vegyületeket vizes közeg­ben tartalmaz, amely vizes közeg legalább 10 tö­megé vizet tartalmaz a vizes diszperzió össztö­­megére vonatkoztatva. A vizes diszperzióban az (I) általános képletű vegyületek mennyisége 0,01 — 1,0 tömeg%, elő­nyösen 0,05 - 0,5 tömeg%. A találmány szerinti eljárással előállított (1) általános képletű vegyületek például a következő élelmiszerek oxidációja elleni védelemben hasz­nálhatók: répafélék, és zsírtartalmú élelmisze­rek, mint például sonka. Az (I) általános képletű vegyületek közül elő­nyösek azok, amelyek (l) általános képletében X jelentése metiléncsoport, és különösen előnyö­sek azok, amelyek képletében az X helyén lévő alkiléncsoport egy (IV) képletű izopropiléncso­port. Előnyös vegyület például a 6-O-fitanoil-L­­-aszkorbinsav. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű telített elágazóláncú vegyüle­tek — 20 °C hőmérséklet felett folyékonyak. Ez biztosítja a lamellás folyékony kristályos fázis ki­alakulását. Ezek a vegyületek előnyösebbek a megfelelő telített, de egyenesláncú vegyületek­­nél, és a megfelelő telítetlen vegyületeknél, mivel a telített egyenesláncú vegyületek 90 °C hőmér­sékletig szilárd anyagok, és a telítetlen vegyüle­tek — bár 0 °C felett folyékonyak — az oxidáció­val szemben nem stabilak. Találmányunk szerinti eljárásokat és készít­ményeket a következő példákon keresztül mutat­juk be. 1. példa 3,52 g (20 mmól) L-aszkorbinsavhoz állandó keverés és 0 °űc-ra hűtés közben 20 ml koncent­rált kénsavat (95 — 97 tömeg%, Merck) adago­lunk. A beadagolás után az elegyet még 20 per­cen át szobahőmérsékleten kevertetjük, majd 6,4 g (20,5 mmól) fitánsavat csepegtetünk hozzá. A fiiánsavat fitolból állítjuk elő, a kettőskötés hid­rogénezésével és az alkoholos hidroxilcsoport oxidációjával. A reakcióelegyet 3 óra eltelte után jégre öntjük, majd háromszor 30 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres extraktumot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom